Lövészet

 

A sportlövészet megszületése a puskapor európai hadászatban való megjelenéséhez köthető, az első, dokumentált lövőversenyre 1472-ben, Svájcban, Zürichben került sor. Persze igazából a 20. században beszélhetünk erről sportágként, amikor is egyfajta szabványosításáról döntöttek.

A lövészet népszerűsége 1907-től kezdett emelkedni, amikor is megalakult a nemzetközi szövetség (először International Shooting Union néven, ebből alakult ki a International Shooting Sport Federation elnevezés). Érdekesség, hogy a férfiak már 1896-ban is megmérkőztek egymással az olimpián, a különféle versenyszámokban a hazai versenyzők remekeltek, Frangudisz, Orfanidisz, Karaszevdasz és Pavlidisz révén egy "zsák" aranyat gyűjtöttek be.

Az állatvédők nem kis felháborodására 1900-ban, Párizsban a lövőversenyek érdekességét az élő célpontok adták, a galambokat azért ettől kezdve váltotta fel a műmadár. 1904-ben és 1928-ban kimaradt az olimpiai műsorból a lövészet, 1968 és 1980 között viszont már a hölgyek is rajthoz állhattak - közös viadalban a férfiakkal. Az "elválásra" 1984-ben, Los Angelesben került sor.

Szerencsére akad említésre méltó magyar múlt is: Prokopp Sándor 1912-ben hadipuska-versenyben, Takács Károly 1948-ban és 1952-ben gyorstüzelő pisztolyban, Hammerl László 1964-ben, Varga Károly 1980-ban a kisöbü puska fekvő számában, Igaly Diána 2004-ben skeetben lett aranyérmes.