Janics Natasa: Szombat óta tart az álom

Janics Natasát annyian keresik mostanában, hogy már csak menedzserén keresztül lehet elérni az athéni olimpia legsikeresebb magyar sportolóját. Viszont rajta keresztül minden megy, mint a karikacsapás ahhoz képest, mint amikor még - mondjuk három-négy hónappal ezelőtt - szűkebb környezetén kívül nem sokan ismerték a 22 éves bácskapalánkai lányt. Most, hogy Janics nagy álma - a kettős olimpiai diadal - valóra vált, már csak egyvalamire vágyik, de arra nagyon: egy kis alvásra.

Olimpiai háttérké-pek az [o]-mobilon

Olimpiai ajánlatok az [origo] bevásárló-központban

Képgaléria

- Melyik volt eddig a legszebb ajándék?
- Márti néni, az óbudai házi nénim - nála lakom, amikor a fővárosban tartózkodom - meglepett egy csodálatos feketeerdő-tortával. A tetején ott volt az öt olimpiai karika, marcipánból.

Sportmúzeum

Itt megtekintheti a Filmmúzeum interjúit a jelen és a múlt jeles magyar sportembereivel.

Az összes interjú

vízipólósokénak

- Nehéz volt a duplázás egy óra leforgása alatt?
- Nem. Az edzések sokkal keményebbek voltak, mint a finálé. Az egyes végén ki is engedtem, mert tartalékoltam a párosra.

- A páros döntő után először odaeveztek a tribünhöz, a több ezer magyar szurkolóhoz...
- Ez csak természetes. Sokat köszönhettünk nekik. Akármerre néztem, mindenütt magyar zászlókat láttam. De utána jött a kellemes meglepetés: Birgit Fischer odaszólt, hogy várjunk egy kicsit. Odalapátolt a hajónkhoz, és mindkettőnknek gratulált, adott egy puszit. Nagyon jólesett, kisgyermekkorom óta ő a példaképem. Tizenkét olimpiai érme van, ebből nyolc arany. És az édesapámmal versenyzett együtt annak idején.

- Kinek köszönheti a legtöbbet önmagán kívül?
- Kati néninek, azaz Fábiánné Rozsnyói Katalinnak, s a férjének, Öcsi bácsinak. Amit ők nem tudnak erről a sportágról, az nem is létezik.

- Nem okozott identitászavart, hogy a magyar himnuszt hallgatta a dobogó tetején?
- Nézze, az én édesapám - aki két éve autóbalesetben meghalt - szerb volt, az anyu horvát, én pedig magyar színekben és a magyaroknak köszönhetően lettem kétszeres olimpiai bajnok. Nem hiszem, hogy bármelyik nemzet is kisajátíthatna engem a másik rovására. Mellesleg nem is akarja egyik sem. A szerbek ugyanúgy örültek az aranyérmeimnek, mint a magyarok. Én nem azért hagytam el Jugoszláviát, mert bármi bajom van a szülőhazámmal. Egyszerűen olimpiai bajnok akartam lenni, s ez Bácskapalánkán nem ment volna. Nem voltak edzőpartnereim, s olyan edzőm sem, mint Kati néni.

- Hogyan éli meg ezeket a napokat?
- Mint egy öt napja tartó álmot. Amelyből, úgy néz ki, nem kell felébrednem.

Ch. Gáll András

(Szeptember 9-én csütörtökön 14 órakor Ön is kérdezhet Janics Natasa kétszeres athéni olimpiai bajnok kajakozótól, aki a Csevegőszoba vendége lesz.)