A titokzatos labor, ahol a jövő autóversenyzői készülnek

Vágólapra másolva!

Voltak idők, amikor az autóversenyzés nem szólt másról és nem is akart több lenni, mint ami: autók versenye. Az ember beült a gépbe, próbált elsőként célba érni. Az évek múlásával az autó precíziós beállításai egyre többet értek, mára ezredeken múlik egy-egy győzelem vagy bajnoki cím. A háttérmunka pedig eljutott arra a szintre, ahol már a versenyző is ideális beállításokkal ül autóba, ahol a felkészítés már majdnem fontosabb a pályán nyújtott teljesítménynél. A készségek optimalizálására alapuló módszert Magyarországon tíz éve Matics Zsolt honosította meg és fejleszti folyamatosan. Egyre több versenyző választja – és az Origo is kipróbálta – a speciális tréninget, ami első ránézésre inkább tűnik titkos kísérletnek, mint edzésnek.

Speciális lámpákkal felszerelt szimulátor, egy repülést imitáló szerkezet, szobabicikli és sötétszoba – kívülállóként nehezen rakja össze az ember, hogy lesz ezekből az autóversenyzők titokzatos fegyvere, hogyan állnak össze egységgé a különleges kellékek. Hiába magyarázza el a Fit4Race ötletgazdája, Matics Zsolt, hogy hogyan működik a program, az esszenciáját csak akkor érezzük meg, mikor saját bőrünkön tapasztaljuk a rendszert.

„Harminc másodperc intenzív tekerés után harminc másodperc pihenő következik, ebből egyéntől függően öt-hat kör a feladat, utána bemegy a versenyző a sötétszobába, ahol

megszabjuk neki, hogy a felvillanó lámpák közül melyik színt melyik végtagjával kell lekapcsolnia.

Nehezíti a dolgát egy tükör, és az is, hogy a legváratlanabb pillanatokban beállok a terem közepébe. Ezzel azt szimuláljuk és gyakoroljuk, hogy a pályán, verseny közben felbukkanó váratlan helyzetekre hogyan reagál. Majd átül a szimulátorba, ahol úgy kell végigmennie a pályán, hogy a kereten megint felvillannak a lámpák.

Az ívek tartása, a megfelelő tempó és sebesség megtalálása mellett a lámpákra is figyelnie kell a szimulátorban ülőnek Fotó: Polyák Attila - Origo

A cél, hogy fizikális és pszichés terhelés után minél jobb köridőket fusson, minél kevesebb hibával” – vázolja röviden a vadonatúj protokoll lényegét Matics Zsolt. Hogy mennyire lehet kimerítő egy ilyen eljárás, azt jól mutatja, hogy a szobabiciklin mindössze másfél kört tekert végig az edzettnek számító újságíró, a sötétszobából mégis levegőért kapkodva ült be a szimulátorba. Egy rövidített ízelítő elég volt ahhoz, hogy belássuk: ez nem humbug, ez valóban maximális koncentrációt igénylő feladat.

Versenyzőből performance coach

Mondhatjuk, hogy könnyű dolga volt Matics Zsoltnak a módszer kidolgozásánál, hiszen ő is versenyzőként kezdte. Gokartozott, ekkor jött rá, hogy speciálisan kellene foglalkozni a versenyzők hátterével és felkészítésével. „A TF-en megkaptam az ehhez szükséges alapokat, majd az ottani egyik tanárommal, Dr. Peterkanits Mátéval folytattuk a fejlesztést. Ő végzi az élettani vizsgálatokat, vezeti a kutatásokat. A szakdolgozatom témája az volt, hogy a motorsportban a versenyzők fizikális felkészítése hatással van a teljesítményükre, ezt be is bizonyítottam. A módszer lényege, hogy

megvizsgáljuk, melyek azok a képességek, amik szerepet játszanak az illető versenyzésében, majd ezeket fejlesztjük különböző kreatív feladatokkal és eszközökkel."

Matics Zsolt versenyzőből lett edző, pontosan tudja, mire van szüksége annak, aki az autóban vagy a gokartban ül Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezek alapján alakult ki a best of you modell, amiben minden olyan területet vizsgálnak, aminek csak hatása lehet a teljesítményre.

Az élettani, biomechanikai, mentális tényezők adják az egyik oldalt, míg a másik oldalon akció létrehozásával, vagyis mozgással, pihenéssel, táplálkozással, a mentális egyensúly fenntartásával maximalizálják a teljesítményt.

A közös munka kezdetekor felmérik a jelentkező adottságait, a pályán nyújtott teljesítményétől és fizikális adottságaitól kezdve az étrendjén át a napi- és hetirendjéig. Az alvási szokásait ugyanúgy vizsgálják, mint a tüdőkapacitását. „Először úgy tűnhet, mintha negatív irányból közelítenénk: mindenkiben a gyengeséget keressük. Ez így is van, de ez ahhoz kell, hogy feltérképezzük azokat a területeket, amelyeken fejlődni tud.

Főleg stressztoleranciát, a periférikus látást, szem-kéz koordinációt, egyensúlyérzéket, megosztott figyelmet fejlesztünk.

Engem nem az érdekel, hogy az illető, aki bejön, világbajnok-e, vagy egy amatőr gokartversenyző, engem az érdekel, hogy megtaláljam a benne rejlő legjobbat. Performance coachokkal, edzőkkel, tudományos kutatókkal dolgozunk azon, hogy minél nagyobb tudományos háttere legyen az edzésmódszerünknek.

Herczignek is bejött

Nyolc éve dolgozik a Fit4Race programban a négyszeres magyar bajnok raliversenyző, a rali-Eb R5-ös géposztályában szereplő Herczig Norbert. A 43 éves pilótáról Matics Zsolt azt mondta, látványos nála, hogy mennyivel magasabb szinten van szakmailag most, mint ahol volt 7-8 évvel fiatalabban, holott középkorúként nála az évek múlásával egyenes arányban a teljesítménynek is romlania kellene. Az optimalizálásnak köszönhetően azonban szó szerint ki tudják hozni belőle a maximumot. Herczig Norbert az Origónak azt mondta, a legnagyobb segítséget neki a koncentrációban adta a program.

"Megtanultam, hogyan kell kikapcsolni minden mást és csakis a feladatra koncentrálni, hogyan kell egy hirtelen bejövő hatást úgy kezelni, hogy ne zökkentsen ki. Ehhez voltak olyan feladatok, amikor például a fitlabdán ülve, a térdeim között egy labdát szorítva, kezemben a kormánnyal, a mellkasomon gumikötéllel csináltam a feladatot, majd az edző váratlanul belerúgott a kormányba. Ez tökéletesen modellezi a raliban előforduló váratlan helyzeteket, amikor például megúszik az autó. Nem érzem, hogy a túlszabályozottság miatt elvenné a versenyzés sportértékét, sőt, nekem itt derült ki, hogy azért vagyok a reggeli gyorsaságikon lassabb, mert több idő kell nekem, hogy a vérnyomásom és az egész rendszer felálljon. Úgyhogy minden reggel kocognom kell és gimnasztikát csinálni minden futam előtt."

Herczig Norbertnek az étkezésére is nagy hatással volt a rendszer, enyhe mogyorókrém-függőségéről lassan leszokott, mindez pedig a hétköznapi teljesítményében is visszaköszönt.

"Látszik például, hogy teljesen máshogy futok egy-egy kört a Margitszigeten, mint három-öt évvel ezelőtt, amikor fiatalabb voltam, de az étkezésemre nem figyeltem oda. Lehet azt gondolni, hogy az ember pszichésen bemagyarázza magának a program pozitív hozadékait, de esetemben azt gondolom, hogy az eredmények ezt egyértelműen cáfolják."

Valójában azonban nincs nagy titok, annyi az egész, hogy ha jól érzi magát az ember, akkor magasabb szintű teljesítményre képes, ehhez egy teljesen személyre szabott, objektív hátteret adunk” – ismertette röviden módszerét Matics Zsolt.

A lehető legkomplexebb feladatokat találják ki, hogy a stressztoleranciát, a periférikus látást, a szem-kéz koordinációt, egyensúlyérzéket, megosztott figyelmet fejlesszék Fotó: Polyák Attila - Origo

A világbajnok vitorlázó Berecz Zsombor is itt készült

A tíz évvel ezelőtt indult programban kezdetben főleg külföldiek vettek részt, lassan-lassan beszivárogtak a magyar versenyzők, köszönhetően annak, hogy Michelisz Norbert, Herczig Norbert, Kiss Pál Tamás is csatlakozott a Fit4Race-hez, mely öt éve a F&M Fittness and More-ban találta meg bázisát. Mostanra már főleg magyarokból áll a nagyjából hatvanfős vendégkör. Az autóversenyzés szinte minden élvonalbeli nemzetközi sorozatából – WTCR, TCR Európa-kupa, ralikrossz-vb, ralikrossz-Eb, gokart – vannak itt versenyzők, de

Maticsék készítették fel a finndingiben 2018-ban világbajnoki címet szerző magyar vitorlázót, Berecz Zsombort is.

„Érdekes az élet: kilencvenöt százalékban autóversenyzőkkel dolgozunk, mégis egy autósporton kívüli versenyzőnk érte el az eddigi legnagyobb sikerünket olimpiai hajóosztályban. Azon a területen, ahol ő dolgozik, legalább olyan, vagy talán még nehezebb világbajnoki címet szerezni, mint a motorsportban. Ráadásul egy tenger nélküli, vitorlás hagyományok nélküli országból jött. Időjárási körülményekben, technikai felkészülésben nem tudta felvenni a versenyt klasszikus nagy hajós nemzetekkel, ezeket a hiányosságokat kellett pótolnunk a felkészülés alatt.

A fizikális munkára és nyomon követésre, kontrollálásra kellett nagyobb hangsúlyt fektetni nála, figyelnünk kellett, hogy ne terhelje túl magát.

Online küldte az adatokat a világbajnokságról, láttuk, milyen állapotban van, tudtuk és meghatároztuk, hogy következő nap milyen terhelés érheti, edzhet-e, vagy sem.”

Berecz Zsombor világbajnoki címében nagy szerepe volt a precíz háttérmunkának Forrás: Aarhus 2018

Atomokra szedett sportolók

Könnyen gondolhatnánk, hogy a sterilizálás, az autóversenyzés laboratóriumi körülmények közé helyezése és atomszintű analizálása elveszi a valódi sportértéket, a szakember azonban határozottan cáfolja ezt.

Ha teljesen reális akarok lenni, akkor azt mondom, hogy maximálisan 15 százalékot tudunk hozzátenni ahhoz, amit a versenyző hoz.

Ez még mindig a sportolóról szól, amit mi tudunk adni, az az, hogy utat mutatunk, merre és miben tud még jobb lenni. Onnantól relatív, hogy hány százalékot tesz hozzá az illető, a 15 százalékot most belelőttem a levegőbe.

De mindig a sportolón múlik, mennyit hasznosít abból, amit tőlünk kap. Könnyen lehet, hogy van egy 60 százalékon álló versenyző, aki nyitott, fejlődőképes és szorgalmas, mellette lehet egy 90 százalékos, genetikailag szupersztár, aki sokkal kevésbé befogadó. Egy bizonyos szinten lesz egy olyan pont, ahol a kevésbé tehetséges versenyző el fogja hagyni a született tehetséget.”

Már nemcsak a pálya, a körülmények és az autó, hanem a versenyző analizálása is kulcsfontosságú lett Fotó: Polyák Attila - Origo

Felmerül a kérdés, hogy az idősebb versenyzőknek, mint például a túraautó-világkupa tavalyi győztesének, az 56 éves Gabriele Tarquininek miért nincs szüksége ehhez hasonló háttérmunkára. Matics szerint annak a generációnak a tagjai ragaszkodnak a saját, berögzött, évtizedek óta gyakorolt mechanizmusukhoz.

Többet ártanánk vele, ha kívülről belenyúlnánk egy jól működő rendszerbe. Nekik teljesen más az identitásuk, mint a mai tizen-huszonéveseknek,

az önismeretük és az önazonosságuk is más szinten van. Neki mindennél fontosabb, hogy megfelelően tudjon regenerálódni, mert ahogy idősödik az ember, úgy lesz egyre fontosabb a terhelés-pihenés arányának beállítása.”

A profi sport titka az optimalizálás

Matics Zsolt ezzel együtt hangsúlyozza, hogy

a profi sport már nem arról szól, amiről 25-30 évvel ezelőtt, amikor széthajtották a sportolót, aki 25 évesen befejezte a karrierjét.

„Most sokkal inkább optimalizálunk. Nézzük például a világ egyik legnehezebb sportját, a teniszt, amelyben mozgásszervi szempontból, utazás, körülmények változása szempontjából az egyik legnagyobb terhelésnek vannak kitéve a sportolók. Mégis van ott egy olyan ember, aki fizikális adottságai alapján nem kiköpött teniszező, Roger Federer. 38 évesen még mindig és nagyon hosszú ideje abszolút csúcson van, egyszerűen azért, mert optimalizál. Kész lemondani tornákat, ha fáradt, nem véletlenül van, hogy ritkán sérül meg. Ehhez nagyfokú érzékenység kell, hogy az ember ismerje a határait.

A motorsportban is hosszú távon abból lesz bajnok, aki az egóját a háttérbe tudja szorítani, és belátja, hogy a legyőzőjétől is tud tanulni.”

Az ego az autóversenyző egyik legnagyobb ellenfele Fotó: Polyák Attila - Origo

A Fit4Race módszerében az analizálás olyan szintre jutott, ahol már az agyhullámokat is vizsgálják, ahogy azt egy korábbi anyagunkban is megmutattuk. Vagyis a pilóta beállítása már ugyanolyan fontos, mint az autóé, ugyanakkor a szakember szerint rengeteget számít az emberi tényező, az edző – az úgynevezett performance coach – tapasztalata, valamint a versenyző megérzései is. „Sok minden múlhat azon, hogy egy darab csokit mikor kap meg a pilóta. Ha ő úgy érzi, nem bírja ki addig, mert elájul az éhségtől, akkor a rizikót kell mérlegelnem, hogy mikor ártok nagyobbat.

Kell emellett egy vészforgatókönyv is, hiszen a világ egyik leggyorsabb sportágában pillanatok alatt változhatnak a körülmények is.”

Arra a kérdésre, hogy ez a folyamatos kontrolláltság, a már-már túlzónak tűnő szabályozás elnyomhatja-e az emberi ösztönöket, Matics szerint egyértelműen nem a válasz. „Engedjük a csalást, nagyjából 80-20 százalékban. Ez vonatkozik étkezésre, szociális tevékenységekre is, a lényeg az, hogy a másnapi teljesítményére ne legyen hatással. Hosszú távon jó értelemben bolondja tud lenni az ember ennek az életmódnak, mert érezni fogja a változásokat, amint elkezd tisztábban élni, több lesz az energiája, és a látásmódja is változni fog. Kellő idő elteltével arra is rájön az ember, hogy kontroll és előírások nélkül is képes bármilyen problémát megoldani az életben.”