Sportcsillagok és rekordok a Maccabi Játékok történetéből

Július 29. és augusztus 7. között Budapest ad otthont a 15. Maccabi Európa Játékoknak. A Magyarországon valaha rendezett legnagyobb multisporteseményre mintegy kétezer indulót várnak. Az 1932 óta megrendezett Maccabi Játékok – legyen szó európai vagy világjátékokról – bővelkedik emlékezetes történetekben és nagyszerű karakterekben. Ezekből igyekeztünk egy izgalmas válogatást összeszedni.

Az első Maccabi Játékokra 1932-ben, Palesztinában került sor, miután egy Yosef Yekutieli fiú 1912-ben annyira a hatása alá került az abban az évben megrendezett stockholmi nyári olimpiai játékoknak, hogy megfogant fejében a gondolat: egy ilyen, sok-sok sportágat és sportolót felvonultató eseményt kellene szervezni zsidó atlétáknak. Az ekkor 15 éves Yosefnél ez nem csak afféle fellángolás volt, nem engedte el az ötletet, és milyen jól tette, hiszen pontosan 20 évvel később, a Los Angeles-i olimpia évében, 1932-ben Tel-Avivban sor került az első „zsidó olimpiára". De ha már olimpia: tisztán zsidó sportversenyeket már a 14-15. században is rendeztek, de az 1896-os athéni első modern olimpián is nyertek aranyérmet zsidó sportolók, hogy közülük

csak a legismertebbet említsük: Hajós Alfréd két aranyérmet nyert az úszóversenyeken.

Hajós Alfréd, ahol elindult, ott rendszerint nyert is Forrás: Wikipedia

Az első Maccabi Játékokon még csupán 18 ország 390 sportolója vett részt – ma mindkét szám ennek sokszorosa –, de az egész esemény egyik legemlékezetesebb momentuma a nyitó ünnepség volt.

Ezen ugyanis Meir Dizengoff, tel-avivi polgármester egy hófehér csődör hátán ülve jelent meg,

Izrael 12 törzsének nevében pedig 10-10, azaz összesen 120 postagalambot engedtek fel, hogy a világ minden tájára elvigyék a játékok hírét.

A második Maccabi Játékok a Palesztinát ellenőrző Brit Mandátum elleni nyílt tüntetés volt, és az erősödő európai antiszemitizmus hatására számos résztvevő gondolta úgy, hogy jobb lesz neki a Közel-Keleten új otthonra lelnie. Legstílusosabban a bolgár küldöttség oldotta meg a kérdést: csak a magukkal hozott hangszereket küldték vissza Bulgáriába, miközben a delegáció valamennyi tagja Palesztinában maradt.

Téli játékok

A zsidó sport nemcsak a nyárban él, hanem a télben is. Nagyjából ezen mottó mentén került sor 1932-ben és 1936-ban a két téli Maccabi Játékokra, előbb a lengyelországi Zakopanéban, majd az akkor éppen Csehszlovákiához tartozó Besztercebányán (Banská Bystrica). Előbbi rendezvényen még 18, utóbbin már csak négy ország zsidó sportolói vettek részt, igaz kétezer fős létszámmal. Az 1936-os volt az utolsó téli Maccabi Játékok, és szintén az utolsó olyan Maccabi Játékok, melyet Izraelen kívül rendeztek.

1938 és 1950 között előbb a britek, majd a második világháború, végül a függetlenségi háború miatt nem kerülhetett sor a játékokra.

1950 után 1953-ban rendezték meg, majd azóta minden nyári olimpiát követő évben kerül sor a Maccabi Játékokra.

Ahol a mai napig elindulnak neves sportolók. '53-ban például az a brit Angela Buxton nyerte a női egyest teniszben, aki a következő évben párosban lett wimbledoni bajnok. De volt háromszoros pán-amerikai bajnok tőröző (Allan Kwartler) és világbajnok, valamint kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőröző is (a brit Allan Jay). A férfi 400 méteres síkfutást is egy brit nyerte, bizonyos Harry Kane, aki azonban csak névrokona az angol válogatott és a Tottenham Hotspur csatárának.

Az 1957-es játékokon olyan csodát láthattak a nézők, ami legközelebb csak 41 év múlva ismétlődött meg Izraelben. Isaac Berger, pehelysúlyú amerikai súlyemelő ugyanis 117 kilóval világcsúcsot ért el lökésben –

ez volt az első, és 1998-ig az egyetlen Izraelben felállított világcsúcs.

Berger igazi klasszisa volt a sportágnak, ő volt a világon az első, aki saját testsúlyának (60 kg) kétszeresét tudta a feje fölé emelni a pódiumon, és ugyancsak ő volt az első pehelysúlyú, aki összetettben 800 fontot, azaz 360 kilót tudott felmutatni. Kétszeres világ- és pán-amerikai bajnok, az amerikai súlyemelés és a zsidó sport halhatatlanjai között is helyet kapott.

Isaac Berger: World Record in Stockholm - https://t.co/XPO7qbeJ2Rpic.twitter.com/DqeFPtY39O

— arthur (@chidlovski) December 8, 2017

Négy évvel később 27 ország 1000 sportolója vett részt a játékokon. A férfi kosárlabdatornát az Egyesült Államok nyerte, soraiban egy Larry Brown nevű 21 éves sráccal, aki három évvel később Tokióban olimpiai bajnok lett, majd gyönyörű karriert futott be az NBA-vel rivalizáló ABA (American Basketball Association) nevű ligában, hogy aztán edzőként a legmagasabb csúcsokat is meghódítsa, vagy azok közelébe jusson:

2004-ben NBA-bajnoki címig vezette a Detroit Pistons csapatát,

ugyanazon év nyarán pedig ezüstérmes lett az amerikai válogatottal az athéni olimpián. 1965-ben a 15 éves, későbbi kilencszeres olimpiai bajnok úszó, Mark Spitz a Maccabi Játékokon versenyzett először az USA-n kívül.

Mark Spitz pár évvel később a csúcson: az 1972-es müncheni olimpián hét aranyérmet nyert Forrás: DPA/AFP/Staff

Négy évvel később a belgrádi születésű Shaul Ladany két gyalogló számot (20 és 50 km) is megnyert. Különleges életéről könyv jelent meg és dokumentumfilm készült, itt legyen elég annyi, hogy gyerekként túlélte a Bergen-Belsen-i haláltábort, majd az 1972-es müncheni olimpia túszdrámáját is, és ugyanebben az évben a 8. Maccabi Világjátékokon szerepelt először a II. világháborút követően a német (NSZK) csapat.

A 83 éves sportember mai napig tartja az 50 mérföldes gyaloglás világcsúcsát.

Az amerikai férfi kosárlabda-válogatottra mindig érdemes volt figyelni, és a Budapesten szereplők nevét is érdemes lesz talán megjegyezni. A 10. Maccabi Játékokon 1977-ben, például két később NBA-játékos, Joel Kramer és Danny Schayes is tagja volt a győztes csapatnak. De mindkettejüknél nagyobb név volt utóbbi apja, Dolph Schayes, aki 16 szezont húzott le NBA-pályafutása egyetlen csapatánál, a Syracusa Nationalsnél (ma Philadelphia 76ers), egyszeres bajnok, de 12-szeres All-Star-válogatott, akit 2000-ben beválasztottak a liga történetének valaha volt 50 legjobb játékosa közé.

1977-ben a Jubileumi Maccabi Játékokon soha nem látott számú, 2700 sportoló állt rajthoz 33 országból. Amellett, hogy olyan sportok is bemutatkoztak, mint a sakk és a bridzs, először rendeztek különféle sporttudományi konferenciákat a nagy esemény alatt. 1985-ben először lépte át a sportolók száma a 4000-et (40 országból), és Mark Spitz futott be a játékok lángjával a tel-avivi Ramat Gan Stadionba, akit a müncheni merénylet három áldozatának (összesen 11 izraeli edző és sportoló vesztette életét) egy-egy gyereke kísért.

1989-ben a hidegháború végét jelezve először vett részt a Maccabi Játékokon Jugoszlávia, a Szovjetunió és Magyarország küldöttsége.

Tragédia a játékokon

A Maccabi Játékokat sem kerülték el a tragikus események. 1997-ben a tizenötödik játékokon a nyitó ünnepségére épített, a Ramat Gan Stadionba vezető Ideiglenes híd az első áthaladó sportolók alatt összeomlott. Négy ausztrál sportoló halt meg, és számosan szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. A játékokat először felfüggesztették, majd másnap úgy döntöttek, hogy az áldozatok előtt tisztelegve mégis megrendezik a versenyeket.

2005-ben már 55 ország majd' 8000 sportolója vett részt a játékokon, ahol kereken 100 versenyszámban hirdettek győztest. Négy évvel később az eddigi legnagyobb játékoknak adott otthont Izrael, 54 ország 6000 sportolót küldött, akik a közel 3000 hazai atlétához csatlakoztak. A játékok legnagyobb hatású férfi sportolója a négyszeres olimpiai és világbajnok amerikai úszó, Jason Lezak lett, míg ugyanezt a címet a nőknél minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit érdemelte ki.

Címlapi képünkön: Isaac Berger (civilben) szórakoztatja saját magát, valamint a szovjet Viktor Kurencovot és a legendás súlyemelőt és testépítőt, Tommy Konót az 1968-as mexikói olimpián.