Húsz éve láthattuk először, mi van egy női focista meze alatt

Vertical SPORT WORLD CUP PLAYER FOOTBALL JOY
Brandi Chastain of the US runs back toward her team after kicking the winning penalty kick during the shoot-out against China to win the 1999 Women's World Cup final 10 July 1999 at the Rose Bowl in Pasadena, CA. (ELECTRONIC IMAGE) AFP PHOTO/Timothy CLARY (Photo by TIMOTHY A. CLARY / AFP)
Vágólapra másolva!
Húsz éve, 1999. július 10-én készült a pasadenai (Los Angeles) Rose Bowl stadionban minden idők egyik leghíresebb sportfotója.

Aznap játszották a harmadik női labdarúgó világbajnokság döntőjét, és a helyszínen telt ház, 90 ezer néző figyelte, ahogy a házigazda Egyesült Államok 0-0-s döntetlen után 11-es párbajra kényszerül az akkor még a világ élmezőnyébe tartozó kínai csapat ellen. A harmadik sorozatban Liu Jing hibázott, így az amerikaiaknak már "csak" annyi dolguk volt, hogy ők ne tegyenek így. A negyedik rúgójuk, Mia Hamm nem is tette ezt meg, így percekkel később már Brandi Chastainen volt a világ szeme, aki bevágta a világbajnoki címet jelentő 11-est. Majd ünnepelni kezdett.

A stadionban lévő szurkolók és a tévénézők milliói először láthattak olyat női focimeccsen, hogy egy sportoló lekapja magáról mezt. A játékvezető nem került a történelmi pillanat hatása alá, azonnal felmutatta a sárga lapot Chastainnek, aki később ezt mondta a pillanatról:

"Egy pillanatnyi őrültség volt, se több, kevesebb, nem gondoltam én ott semmire. Pontosabban csak arra, hogy ez sportpályafutásom legnagyobb pillanata. Az emberek felé talán azt közvetíthette, hogy

A játszótéren talán csak a felugrasz és a levegőbe csapsz, de a valóságban ez egészen más: érzelmek, energia, feszültség és a szurkolók, tiszta őrület volt, mert tényleg elvesztettem a kontrollt. Egy csoldálatos pillanat spontán kifejezés volt. Egy olyan pillanaté, amiben benne volt az egész életem" – mondta Chastain 2015-ben a Deadspin című lapnak.

Brandi Chastain legendássá vált gólöröme Forrás: AFP/Hector Mata

A 192-szeres válogatott védő, középpályás életében nem ez volt az egyetlen nagy pillanat, hiszen már 1991-ben, frissen végzett főiskolásként tagja volt az első női foci-vb-t megnyerő amerikai csapatnak, illetve három olimpián is részt vett ezek közül kettőt (1996, Atlanta és 2004, Athén) megnyert, a kettő között Sydneyben pedig ezüstérmes lett.