Nem lesz benzinárstop egyelőre, továbbra is a magyar gázárak a legalacsonyabbak

Vágólapra másolva!
Lekerült a napirendről a benzinárstop, miután az üzemanyag-kereskedők több lépésben, összességében pedig jelentősen csökkentették az árakat. A kabinet ezentúl a szomszédos országok üzemanyag-átlagárát veszi alapul. Rekordév jöhet a turizmusban, most érdemes eurót váltani, mivel nyáron rendszerint gyengébb a forint. A magas üzemanyagárak ugyanakkor nem tettek jót az inflációnak.
Vágólapra másolva!

Egyelőre örülünk az üzemanyagárak csökkenésének – jelentette ki a Kormányinfón a Magyar Nemzet kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közvetlen előzmény, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányülést követően rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a karmelita kolostorban a hazai üzemanyagárakat érintő kormányzati döntésekről. Ezek közül legfontosabb, hogy egyelőre lekerült a napirendről a benzinárstop.  

A Világgazdaság részletesen áttekintette az előzményeket. 

A kormány mérlegelte a kereskedők javaslatát, hogy a régiós árak helyett a szomszédos országok átlagát vegyék figyelembe,

vagyis kerüljön ki a referenciaértékből Lengyelország, Csehország és Bulgária. Azaz ezentúl csak a szomszédos országok áraihoz viszonyítsanak, Ukrajna kivételével. Ennek a kérésnek a kabinet eleget tett. A miértek megértéséhez fontos előzmény még, hogy a kormány és a Magyar Ásványolaj Szövetség között volt egy megállapodás, amely tartalmazta azt a kitételt, hogy a régiós árakat érjék el a hazai üzemanyagárak. 

Hétfőn kiderült, a benzin bruttó öt forinttal, míg a dízel ára bruttó négy forinttal csökken szerdától, most péntektől pedig újabb árcsökkenés jön, a benzin nagykereskedelmi ára nyolc, míg a dízel ára bruttó öt forinttal lesz kevesebb.  

 

Rekordév lehet az idei a turizmusban 

Az év első három hónapjában 7,1 millió vendégéjszakát könyvelhettek el a szálláshelyek, ezzel az ágazat 14 százalékkal haladta meg a tavalyi negyedéves számokat. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint Budapest mellett valamennyi turisztikai térségben jelentősen nőtt a szálláshelyek forgalma. A térségek csaknem felénél két számjegyű volt a növekedés. 

A legnagyobb, 32 százalékos bővülést a Sopron-Fertő térségében regisztrálták, 

de a Balatonnál is csaknem húszszázalékos forgalomnövekedést tapasztalhattak a szálláshelyek. 

A szálláshelyek összesen csaknem 160 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami 2023 első negyedévéhez képest 17 százalékos növekedést mutat. A vendéglátóhelyeken 404 milliárd forintot költöttek a vendégek, ez a tavalyi év adataihoz viszonyítva 13 százalékos emelkedést jelent.  

 

Erőtlen próbálkozás a hazai gázárakat magasnak beállítani 

Megawattóránként 31-34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén, ez köbméterre átszámolva nagyjából a rezsicsökkentett árnak felel meg, ám az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár ennél jóval magasabb. Ebből és a KSH köbméterre vonatkozó adataiból ezt úgy vezették le, hogy (jelenleg) nem beszélhetünk valódi rezsicsökkentésről.  

A  rezsi és a gázárak kapcsán érdemes megvizsgálnia gázszámla összetételét is. A számla végösszegének csaknem a felét teszi ki idehaza a gáz, mint alaptermék ára. 

Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj huszonkét százaléka), a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés és az áfa.

Abban pedig, hogy két éve a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak az unióban, a hatósági árazásnak is szerepe van, ami véd a piaci árkilengésektől, továbbá a rezsicsökkentés óta a rezsihátralékok összege és a késedelmes napok száma is kevesebb. Nem véletlenül tehát a magyar álláspont, miszerint a rezsicsökkentést fenn kell tartani. Ösztönözni persze lehet az energiafogyasztás csökkentését, ezt célozza az otthonfelújítási program, harminc százalékos energiamegtakarítás mellett csökken a fogyasztás, következésképp kisebb lehet a rezsivédelmi alap is, az alacsonyabb számlák mellett pedig könnyebb törleszteni a visszafizetendő részt. 

 

Figyelem: több tízezer forintot bukhat el, aki összecsapja az adóbevallását 

Hamarosan letelik az szja-bevallások ellenőrzésére rendelkezésre álló idő és sok pénztől eshet el, aki nem pillant rá a tervezetre. A nyugdíjbiztosítási számlákra befizetett összeg után 20 százalékos adóvisszatérítés jár, azonban ez nem automatikus. Az adójóváírást a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell igényelni. Idén a pünkösd miatt május 21-ig lehet benyújtani az szja-bevallásokat, így aki még nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak maradt még ideje azt pótoltatni a biztosítójának ügyfélszolgálatán keresztül – mondta a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője, Molnár Marcell. Hozzátette, hogy aki a bevallás benyújtását követően észleli, hogy elmulasztotta feltüntetni az igényét, ezt a lépését utólag, önellenőrzés keretében pótolhatja. 

 

Most érdemes eurót váltani 

Nem biztos, hogy érdemes halogatni a nyaraláshoz szükséges euró vásárlását – írta a Világgazdaság. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a lapnak azt mondta, biztosan semmit nem lehet mondani, de az elmúlt időszak forintmozgásai alapján a 390-hez közeli árfolyam tűnik a sáv szélének. Ezért ahhoz, hogy a forint innen erősödni tudjon, nagyon pozitív momentumnak kell bekövetkeznie. Viszont gyengülni sokkal könnyebben lehet képes. 

Ha valaki biztosra szeretne menni, annak érdemes lehet most, ha nem is a teljes nyaralás összegét, de egy jelentősebb részét átváltania. Mivel ha innen erősödik a forint, akkor már túl sokat nem tudunk bukni 

– magyarázta a közgazdász, aki szerint ez csak pár forintot veszteséget jelenthet, gyengülni viszont simán tud 10 forintot is a hazai fizetőeszköz, tehát a kockázat is értelemszerűen nagyobb 

Az ING Bank vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyáron gyakorlatilag trendszerűen esik a forint árfolyama. Megnézték az elmúlt 15 év forintárfolyam-mozgását, amiből az derült ki, hogy 

a három nyári hónapból mindig van egy olyan hónap, amikor drasztikusan gyengül a hazai fizetőeszköz. 

A végső konklúzió, hogy több részletben lehet érdemes eurót váltani, egy részét pedig inkább még most, tavasszal. 

 

Tizennégy hónap után újra nőtt az infláció 

Áprilisban a várakozásoknak megfelelően elérkezett a fordulópont az infláció trendjében, és 14 hónapos csökkenést követően ismét emelkedés volt tapasztalható, noha a drágulás üteme a Magyar Nemzeti Bank (MNB) toleranciasávján belül maradt. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a pénteki adat alapján nem kell törésnek következnie a monetáris politikában, az alapkamat májusban is 50 bázisponttal csökkenhet. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy tavaly májusban az infláció havi alapon mínusz 0,4 százalék volt, ami az idénre alacsonyabb bázist és növekvő inflációt vetít előre a mostani hónapra. Ezért a közgazdász szerint érthető a kormányzat törekvése az üzemanyagárak letörésére, ez ugyanis mérsékelheti ezt a hatást. Az elemző szerint az infláció növekvő pályára állása nem jelenti a korábbi magas értékek visszatérését, annak  

a szintje az év végére valamivel 5 százalék fölött lehet, míg az éves átlag a 4 százalékot haladhatja meg valamelyest.