Saját szabályait megszegve kampányol az UEFA a radikális baloldali zavargások szervezői mellett az újraindult BL-ben

Pénteken este a Manchester City–Real Madrid mérkőzésen két nagy molinót is látni lehetett az Etihad Stadionban, melyeken a Black Lives Matter felírat volt olvasható. Míg az UEFA korábban egy ilyen akcióért súlyos büntetést szabott volna ki a házigazda klubra, addig most egészen más szabályok szerint jár el az Európai Labdarúgó Szövetség. 

A 46 éves fekete amerikai férfi, George Floyd halállal végződő igazoltatása zavargásokat indított el az Egyesült Államokban, amelyek átterjedtek több európai országra is - elsősorban Franciaországra és Nagy-Britanniára. A sportolók közül az első támogatók az Egyesült Államokban jelentek meg, köztük például az NBA-ben szereplő Los Angeles Lakers kosarasa, LeBron James.

Nagy-Britanniában több nagy sportszervezet is csatlakozott. Ezek közül is ki kell emelni az angol futball legfelső osztályát, a Premier League-et, ahol a koronavírus-járvány után újraindult bajnokságban a játékosok végig a BLM emblémáját is viselték a mezükön, az üres stadionokban pedig a klubok nem csak saját zászlóikat, címerüket és szlogenjeiket feszítették ki nagy méretű molinókon a lelátókra, hanem a BLM neve is folyamatosan olvasható volt.

Raheem Sterling, a Manchester City és az angol válogatott csatára, a Black Lives Matter mozgalom egyik leghangosabb híve féltérden a Real Madrid elleni BL-mérkőzés előtt Forrás: AFP/Oli Scarff

Csakhogy ez semmilyen formában nem hozható összhangba az UEFA-nak a stadionokba bevitt politikai megmozdulásokra, üzengetésekre kirótt zéró toleranciájával. Emlékezetes, hogy a katalán függetlenségi törekvésekkel köztudottan szoros kapcsolatot ápoló

FC Barcelonát a Camp Nouba bevitt katalán zászlók (Senyera) miatt büntette meg kétszer is 2015-ben egyaránt 30 ezer euróra az UEFA - pedig azokat a zászlókat a szurkolók vitték be és nem maga a klub helyezte ki, mint most a Manchester City.

Tették ezt annak ellenére, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság például - igaz az UEFA döntése után, a következő év májusában - az önrendelkezés jogára és a szólásszabadságra hivatkozva megváltoztatta egy madridi bíróság korábban hozott, a kupadöntőről a katalán zászlókat kitiltó határozatát.

Ennél sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, amikor a lengyel Legia Warszawa 35 ezer eurós büntetést kapott, miután megemlékeztek az 1944-es varsói felkelés vérbefojtásáról, kiemelten a gyerek áldozatokról, 2017-ben az Astana elleni BL-meccs előtt.

A büntetés után a Legia szurkolói disznóként ábrázolták az UEFÁ-t:

Vagyis az UEFA nem tűrte el, és súlyosan büntette, hogy a lengyelek a német megszállók elleni hősies harcra, és a nácik áldozataira emlékeztek, de tűri azt, sőt, támogatja, hogy egy aktuálpolitikai kérdésben egy csapat tulajdonosa - a molinókat nem a szurkolók rakták ki, hiszen nem mehettek be a stadionba - az egyik résztvevő, egy radikális baloldali mozgalom mellé álljon.

Az UEFA ugyanis most nem, hogy nem osztogat büntetéseket, de Aleksander Ceferin, a szervezet szlovén elnöke kijelentette, hogy teljes mellszélességgel az ügy mellé áll.

"Ébresztő kell, hogy legyen ez a társadalom, és a szélesebb európai futball közösség számára. Való igaz, hogy a szurkolók milliárdjai néha jobban figyelnek a labdarúgókra, mint saját választott vezetőikre" – mondta a szlovén sportvezető, talán észre sem véve, hogy ezzel saját maga ismerte el, hogy itt politikai akcióban vesz részt az UEFA.

Vagyis: az UEFA támogatja azt, hogy egy politikai kérdésben az egyik oldal - a radikális baloldal - véleményéről győzködjék a szurkolókat, de üldözi, ha maguk a szurkolók a történelem egyik jelentős eseményéről és hősi halált halt nemzeti hősökről emlékeznek meg.