Hetvenéves az utolsó kelet-európai vb-gólkirály

DOMI08 SPORT-ACTION WORLD CUP MATCH FOOTBALL HORIZONTAL
Polish forward Grzegorz Lato scores the winning goal as he kicks the ball past Brazilian defenders Alfredo (C) and Francisco Marinho 06 July 1974 in Munich during their World Cup soccer match for third place. The defending champions were beaten 1-0 by Poland. AFP PHOTO/DPA
Vágólapra másolva!
Szerdán ünnepli 70. születésnapját Grzegorz Lato, az 1970-es évek lengyel aranygenerációjának kétszeres világbajnoki bronzérmes csatára, aki 1974-ben vb-gólkirály lett. Lenyűgöző pályafutásáról a Nemzeti Sport Online-on jelent meg részletekbe menő portré. 

A Pomerániai vajdaságban, az egykor német Malborkban, a Visztula-delta mellett született 1950. április 8-án, az észak-lengyel kisváros a mai napig őrzi azoknak az időknek az emlékét, amikor még Marienburgnak hívták. Ehhez képest Grzegorz Lato futballkarrierje már az ország déli részén, a szovjet határhoz közel eső kárpátaljai Mielecben bontakozott ki, ahová a rendszer egyik kirakatvállalatában, a WSK-Mielec repülőgépgyárban dolgozó szülei költöztek.

Lato a helyi Stal Mielecben töltötte pályafutása javát, ami természetesen nem lett volna így, ha Lengyelország nem a szovjet blokk tagja, és legjobb labdarúgói karrierjük csúcsán külföldre igazolhatnak. El lehet képzelni, hogy 1974 nyarán milyen kérők álltak sorba a friss világbajnoki gólkirályért, akinek nyilván nem volt könnyű megemésztenie, hogy csak 30 évesen szerződhetett nyugat-európai bajnokságba – ekkor lett a belga Lokeren játékosa.

Grzegorz Lato (pirosban) hetedik gólját szerzi az 1974-es vb-n, méghozzá a címvédő brazil válogatott ellen 1-0-ra megnyert bronzmérkőzésen Forrás: DPA/AFP/Staff

A válogatottal első nagy sikerét az 1972-es müncheni olimpián aratta, ahol a lengyelek éppen a magyar válogatottat győzték le a döntőben. Ekkor még csak epizódszereplő volt a 175 centis csatár, ám két évvel később, az NSZK-ban rendezett világbajnokságon már teljes fényében tündökölt, hét meccsen hét gólt szerezve lett a torna gólkirálya, a lengyel válogatott pedig a harmadik helyen végzett. Ugyancsak bronzérmes lett nyolc évvel később Spanyolországban, a kettő között pedig begyűjtött még egy olimpiai ezüstérmet 1976-ban, Montrealban.

A lengyel válogatottban 1971 és 1984 között összesen 100 mérkőzésen lépett pályára, ezeken 45 gólt szerzett, amivel a mai napig az örökranglista harmadik helyén áll.