Brazilian superstar Neymar (R) poses with his jersey next to Paris Saint Germain's (PSG) Qatari president Nasser Al-Khelaifi during a press conference at the Parc des Princes stadium on August 4, 2017 in Paris after agreeing a five-year contract following his world record 222 million euro ($260 million) transfer from Barcelona to PSG. - Paris Saint-Germain have signed Brazilian forward Neymar from Barcelona for a world-record transfer fee of 222 million euros (around $264 million), more than doubling the previous record. Neymar said he came to Paris Saint-Germain for a "bigger challenge" in his first public comments since arriving in the French capital. (Photo by Lionel BONAVENTURE / AFP)
Vágólapra másolva!
Az egész világot sújtó koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt a szakemberek a nemzetközi futballpiac teljes átalakulását várják, különös tekintettel az átigazolási díjakra és a játékosok fizetésére. 2017-ben Neymar 222 millió euróért került az FC Barcelonától a Paris Saint-Germainhez. Ennek a transzfernek a megdöntésére biztosan hosszú éveket kell várni a jelenlegi helyzetet tekintve. Sokan úgy gondolják, egy ideig majd nem is hallhatunk átigazolási díjakról, hanem inkább a játékoscserék korszaka fog eljönni. Ennek apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogy eddig miként alakultak az átigazolási díjak a futball világában.
Megváltozik a futballpiac is
„Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy minden egyes euró után futni kell majd a jövőben. A klubok sokkal gazdaságosabbá válnak, erre a jövedelem hiánya kényszeríti majd őket. Ennek eredményeként
egy ideig nem hallunk majd átigazolási díjakról, különösen nem 120 millió euró felettiekről. Azoknak az időknek vége" – mondta március közepén Michael Rummenigge
gazdasági szakember, korábbi válogatott labdarúgó. Kifejtette: egyébként sem tetszett számára az átigazolási összegek utóbbi években történt ugrásszerű növekedése, szerinte nincs olyan labdarúgó, akinek szerződtetése megérne akár 100 millió eurót.
Michael Rummenigge szerint véget ért a százmilliós átigazolások időszaka Forrás: AFP/Guenter Schiffmann
Nagy valószínűséggel nem is fogunk hasonló összegű átigazolásokat látni, ugyanis ahogy az élet más területén, úgy a sportban sem lesz már semmi úgy, ahogy azelőtt. Az olasz Tuttosport az egyik cikkében már odáig ment, hogy
a koronavírus gazdasági következményei olyan nehéz helyzetbe sodorták a labdarúgás világát, hogy inkább a játékoscserék korszaka fog eljönni.
A lap szerint az átigazolási díjakat egy ideig elfelejthetjük, és az amerikai sportokhoz hasonlóan inkább arra fognak törekedni a klubok, hogy cserélgessék a focistákat egymással.
A 100 fontos igazolástól Neymar rekordjáig
Ennek függvényében még érdekesebbnek tűnik, hogy a labdarúgás miként jutott el az első hivatalosan feljegyzett rekordtól –
a skót Willie Groves a West Bromwich Albiontól szerződött az Aston Villához 100 fontért 1893-ban – Neymar 2017-es klubváltásáig, amikor a brazil máig is csúcsot jelentő 222 millió euróért (198 millió font)
került a Barcelonától a francia Paris Saint-Germainhez. Willie Groves után hosszú évtizedekig is inkább csak az angol csapatokra, illetve a brit játékosokra volt a jellemző, hogy átigazolási csúcsokat döntöttek. Groves szerződtetése után 12 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valakiért 1000 fontot fizessenek (Alf Common). Ez 1928-ban már 10 890 font volt, amikor David Jack a Bolton Wandererstől az Arsenalhoz igazolt. 1961-ben már 100 000 – a későbbi aranylabdás Luis Suárez Miramontes igazolt át a Barcelonától az Internazionáléhoz –, míg 1975-ben már ennek az összegnek több mint a tízszerese – Giuseppe Savoldi lett az első játékos, akiért több mint 1 000 000 fontot fizettek, amikor a Bolognától a Napolihoz igazolt – jelentette a legnagyobb, játékosért kifizetett összeget.
Az igazán komolynak nevezhető árrobbanás a 2000-es években kezdődött, amikor a Real Madrid évről évre fizetett ki egyre nagyobb összegeket egy-egy labdarúgóért,
de fontos mérföldkövet jelentett a 2010-es évek közepén a dúsgazdag kínai klubcsapatok megjelenése is.
Istenként tisztelték Nápolyban Diego Maradonát, mégsem került csillagászati összegbe Forrás: Sputnik via AFP/Rodionov Vladimir
Hogy a 2000-es évek előtt mennyire más volt az átigazolási piac, azt jól mutatja, hogy olyan nevek, mint az argentin Diego Maradona, a brazil Ronaldo, a francia Jean-Pierre Papin, az olasz Gianluca Vialli, vagy éppen az angol Alan Shearer is olyan összegért – 3 és 20 millió font között – váltott klubot, amelyet a járvány kitörése előtt mindenképpen megmosolyogtunk volna.
A Barcelona például 1982-ben 3 millió fontot fizetett Maradonáért a Boca Juniorsnak, majd a katalán sztárcsapat 1984-ben öt millió fontért adta tovább a Napolinak.
Ronaldóért ugyancsak a Barcelona 1996-ban 13,2 millió fontot fizetett a holland PSV Eindhovennek, majd
egy évvel később az Internazionale 19,5 fontért vette meg a későbbi aranylabdás csatárt. Érdekesség, hogy nem sokkal 2000 előtt, egészen pontosan 1999-ben indult meg az a folyamat, amikor már a BBC feltette a kérdést; "Megőrült a világ"?
Az Inter ugyanis 32 milliót fizetett Christian Vieriért a Laziónak, majd egy évvel később a római együttes perkált le az AC Parma csapatának 35,5 millió fontot Hernán Crespóért. Innen pedig már nem volt megállás, az összegek megállíthatatlanul törtek felfelé.
Ronaldo a mai viszonylatban aprópénzért került az Interhez Forrás: AFP/Patrick Kovarik
Ennek a folyamatnak a fő mozgatórugója pedig
a Real Madrid volt, amely csak úgy szórta a pénzt a 21. század elején. A madridiak 2001-ben Zinedine Zidane-t már 53 millió fontnak megfelelő összegért szerződtették,
majd 2009 nyarán egészen döbbenetes módon 56 milliót fizettek Kakáért az AC Milannak és 80-at Cristiano Ronaldóért a Manchester Unitednek. A portugál világklasszis egyébként egészen 2013-ig tartotta az átigazolási csúcsot, amikor azonban Gareth Bale-ért 85 millió fontot (100 miilió eurót) fizetett a Real Madrid a Tottenham Hotspurnek, így
a walesi lett az első, aki átlépte a százmilliós határt a világon euróban.
A Real Madridnál már sokszor megbánták a Gareth Bale-ért kifizetett összeget Forrás: NurPhoto/COOLMedia/NurPhoto/Coolmedia
2016-ban egy újabb érdekes átigazolással sikerült ezt a csúcsot is megdönteni. 2016-ban a Manchester United a francia Paul Pogbát 89 millió fontért (105 millió euróért) igazolta le a Juventustól, méghozzá négy évvel azután, hogy ingyen engedte el a középpályását a torinóiakhoz. Erre mondták, hogy a Juve az évezred üzletét kötötte.
Közben Kínában is kinyílt a pénzcsap, a Sanghaj SIPG például 52 millió fontot fizetett a Chelsea-nek Oscarért - csak összehasonlításképpen, Zidane került nagyjából ennyibe 2001-ben.
Oscar Zidane-magasságokba került, legalábbis ami a pénzt illeti Forrás: AFP/Str
2016 és 2020 között pedig már tényleg elszabadult a pokol, ami az átigazolási díjakat illeti. Ebben a szűk időszakban hat játékosért is több pénzt fizettek ki, mint amennyi Pogba csúcsa volt.
A francia Ousmane Dembéléért 97 millió fontot, a brazil Philippe Coutinhóért 105 milliót, majd az ugyancsak francia Antoine Griezmannért 107 millió fontot fizetett a Barcelona.
Az egyik, ha nem a legnagyobb meglepetés az Atlético Madrid nevéhez fűződik, amely az 1999-es születésű Joao Felixért 114 millió fontot,
azaz közel 130 millió eurót fizetett ki a Benficának. Erre az átigazolásra már azok is felkapták a fejüket, akik szerint nincs abban semmi rossz, hogy ilyen már irreálisnak mondható összegek röpködnek egy-egy focistáért.
Túlzásnak tűnik a Joao Felixért kifizetett pénz Forrás: NurPhoto/Jose Breton/NurPhoto/Jose Breton
A dobogó legfelső két fokát a Paris Saint-Germain bérelte ki magának, várhatóan jó pár évig.
2018-ban 116 millió fontot (135 millió euró) fizetett a párizsi klub a Monacónak Kylian Mbappéért, egy évvel korábban pedig 198 millió fontot (222 millió euró) a Barcelonának a Neymarért, így az aktuális rekordot a brazil támadó tartja.
Mbappé és Neymar, a világ legdrágább focistái Forrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt
Nem Neymar az egyetlen játékos, aki csúcstartónak mondhatja magát, érdemes megvizsgálni a jelenlegi rekordokat több szemszögből is. A legdrágább védő az angol
Harry Maguire – amely ugyancsak nagy felháborodást keltett a futball világában –, aki 80 millió fontért került 2019-ben a Manchester Unitedhez a Leicester Citytől.
(Az addigi csúcsot Virgil van Dijkal, a Liverpool játékosa tartotta).
Aurelio de Laurentiis, az olasz Napoli elnöke elmondta, ő maximum 30 millió fontot fizetett volna a védőért, úgy véli, a mostani árral a játékost is becsapták.
Ha ezért a fickóért 80 milliót fizettek, akkor a Napolit erősítő Kalidou Koulibaly 250 millió fontot ér"
- mondta a klubelnök a goal.com-nak.
Harry Maguire, a világ legdrágább védője. A szakemberek szerint viszont közel sem a legjobb Forrás: AFP/Paul Ellis
A brazil Oscart már korábban említettünk, akiért a kínai Sanghaj SIPG például 52 millió fontot fizetett a Chelsea-nek, ezzel pedig a legdrágább, nem európai klubcsapat által megvásárolt játékos lett.
A legdrágább afrikai játékos az elefántcsontparti Nicolas Pépé, akiért 2019-ben 72 millió fontot fizetett az Arsenal a Lille együttesnének.
Philippe Coutinho a legdrágább középpályás (105 millió font), míg a legdrágább utánpótláskorú játékos Kylian Mbappé (116 millió font).
Dzsudzsák és Besic: a hazai piac
Végül érdemes kicsit megvizsgálni a magyarországi átigazolási történelmet, ugyanis ahogy a topbajnokságokat, úgy az NB I-et is nehezen fogja érinteni a járványhelyzet okozta gazdasági válság. Persze a magyar élvonalban jóval ritkábban váltanak komoly összegekért klubot a játékosok, azért itt is akad egy két kivétel.
Ami az NB I-et illeti, ott rekordot a Ferencváros bosnyák válogatott játékosa, Muhamed Bešić tartja, akiért 2014-ben a hírek szerint 4,8 eurót fizetett az angol Everton,
miután kiválóan szerepelt a brazíliai világbajnokságon. Amennyiben magyar játékost nézünk az élvonalban, akkor Németh Krisztián a csúcstartó, érte 3,7 millió eurót fizetett 2007 tavaszán a Liverpool.
A korábbi ferencvárosi játékosra, Muhamed Besicre a vb-n figyelt fel igazán a futballvilág Forrás: AFP/Christophe Simon
A legnagyobb összegért megvásárolt magyar labdarúgó pedig Dzsudzsák Balázs, akiért előbb 14 millió eurót fizetett a holland PSV Eindhovennek a dagesztáni Anzsi Mahacskala,
majd 2012-ben, saját rekordját megdöntve, 19 millió euróért írt alá az orosz Dinamo Moszkvához.
A Juventus helyett Görögország
Détári Lajos sokáig a legdrágább magyar labdarúgónak számított, 1988-ban 18 millió márkáért (körülbelül 522 millió forint) – igazolta le a német Eintracht Frankfurttól a görög Olympiakosz Pireusz. A hírek szerint a magyar klasszisért a Juventus is bejelentkezett, de „csak' 12 millió márkát fizetett volna, ráadásul ennek a nagyobb része a Budapest Honvédnál landolt volna - csak kölcsönbe került Détári a nyugati egyesülethez. A Frankfurt így inkább a görögök ajánlatát fogadta el, már csak azért is, mert a hírek szerint 11.1 milliót kapott a német klub, 6.9-et pedig a kispesti csapat. Érdekesség, hogy sokan úgy gondolják, hogy az átigazolásra az apósa és korábbi edzője, Komora Imre beszélte rá Détárit, így őt tették emiatt felelőssé.
Dzsudzsákot egyébként olyan játékosok követik a sorban, mint Szalai Ádám (Mainz-Schalke, 8 millió), Huszti Szabolcs (Hannover-Zenit, 3 millió), vagy éppen Halmosi Péter (Plymouth Argyle-Hull City 2,5 millió). Érdekesség, hogy Gera Zoltán „csak" 1,5 millió fontért került a Ferencvárostól a West Bromwich Albion 2004-ben.
Dzsudzsák Balázs a magyar csúcstartó Forrás: BELGA/AFP/Virginie Lefour
A jelenlegi előrejelzések szerint a járványhelyzet miatt sem itthon, sem a világ más részén nem láthatunk majd ekkora összegekért egy jó ideig játékosokat klubot váltani. Jól látszik, hogy most egy olyan megállíthatatlan folyamatba szólt bele a járvány, amely odáig vezetett, hogy
Harry Maguire 16-szor több pénzbe került 2019-ben, mint amennyit 1984-ben a világ valaha volt egyik legjobb labdarúgójáért, Diego Maradonáért kifizettek,
de a brazil Ronaldótól is négyszer többet ér papíron. De csak papíron. Ennek az őrületnek pedig egy ideig búcsút kell intenünk, legalábbis a szakemberek szerint.
