Vágólapra másolva!
A mai modern labdarúgásban szinte elképzelhetetlen, hogy egy adott csapatban ne játszanak légiósok, Európa és a világ minden tájáról érkeznek labdarúgók a futball-bajnokságokba. Természetesen az egyik, ha nem a legerősebb pontvadászat a Premier League sem kivétel ez alól, Angliában a legtöbb klubban legalább annyi, de inkább több külföldi játékos szerepel, mint angol. Ez azonban nem volt mindig így, a PL első szezonjában az első fordulóban mindössze 13 légiós lépett pályára. Fel tudja őket sorolni? Ha nem, akkor mi most segítünk.

A Premier League 1992 óta íródó történetében a 207 FIFA-tagországból 111 nemzet képviselője lépett már pályára legalább egy mérkőzésen az azóta eltelt 28 év alatt. Szerencsére találunk köztük magyarokat is, szám szerint 10-et:

Bogdán Ádám, Buzsáky Ákos, Fülöp Márton, Gera Zoltán, Halmosi Péter, Király Gábor, Kozma István, Kurucz Péter, Priskin Tamás és Torghelle Sándor

személyében. Most azonnban nem róluk, hanem arról a 13 légiósról lesz szó, akik az első PL-szezon első fordulójában pályára léptek.

John Jensen

A dán középpályást újdonsült Európa-bajnokként igazolta le az Arsenalba George Graham.

Az 1992-es Eb-döntőben a németeknek bombagólt lőtt, Londonban viszont két évet kellett várni rá, hogy a kapuba találjon

- ráadásul összesen játszott 139 meccsén mindössze egyszer volt eredményes.

John Jensen (b) és Anders Limpar, az Arsenal dán és svéd légiósa Forrás: planetfootball.com

Anders Limpar

A svéd közzéppályás 1990 és 1994 között volt szintén az Arsenal játékosa, így értelemszerűen a Premier League kezdetén is a csapat tagja volt.

Bár az első szezonjában bajnoki címet ünnepelhetett az együttessel,

a folytatásban voltak nézeteltérései az imént említett George Graham edzővel. Végül miatta, és a több játéklehetőség miatt távozott - először az Evertonba, majd a Birmingham City játékosaként vonult vissza az aktív játéktól.

Robert Warzycha

A lengyel szélső 1991-ben csatlakozott az Evertonhoz, és 1994-ig futballozott Liverpoolban - ahonnan egyébként Pécsre, majd a Honvédhoz igazolt. Legemlékezetesebb meccse a kékmezeseknél egy Old Traffordon,

a Manchester United ellen idegenben megnyert 3-0-s rangadó volt a 92/93-as szezonban - góllal és gólpasszal vette ki a részét a sikerből.

Eric Cantona

Alighanem a legnagyobb név a listán, igaz a Premier League kezdetén még nem a Manchester Unitedben, hanem a Leedsben futballozott. Bár szerette volna leigazolni a Liverpool és a Sheffield Wednesday is, ő a Howard Wilkinson irányította alakulatott választotta. A bemutatkozás álomszerűre sikerült:

az angol szuperkupa döntőjében 4-3-ra verték a Liverpoolt,

a francia csatár pedig mesterhármast szerzett. A bajnokságban a Tottenhamnek is három gólt lőtt,

ezzel a Premier League első triplázójává vált.

Viszonya azonban hamar megromlott edzőjével, így a szezont már az MU játékosaként fejezte be - bajnokként, amelyet még három aranyérem követett a vörösökkel.

Eric Cantona és Peter Smeichel légiósként váltak a 90-es évek Manchester Unitedjének meghatározó játékosaivá Forrás: goal.com

Peter Smeichel

Ha már a Manchester Unitednél tartunk, folytassuk a felsorolást a klub történetének egyik leghíresebb kapusával, Peter Smeichellel. A dán játékos 1991-ben került az Old Traffordra, és 1999-ig védte Sir Alex Fergusson csapatának kapuját.

Ötször nyert bajnokságot, négyszer FA-kupát, egyszer pedig a Bajnokok Ligája trófeát is a magasba emelhette

a klub futballistájaként. Öröksége vitathatatlan Manchesterben, ahogyan a PL-ben is: fia, Kasper évek óta a Leicester City kapusa.

Gunnar Halle

Az Oldham Athletic jobbhátvédje 1991-től szolgálta csapatát egészen 1996-ig. Halle is az északi légiósok vonalát erősítette, norvég volt.

Az akkori edző, Joe Royle legjobb igazolásaként tartották számon

a megalkuvást nem tűrően, 90 percen keresztül hajtó védőt, aki később megfordult a Leeds, a Bradford és a Wolves csapatainál is.

Ronnie Rosenthal

A Liverpool izraeli támadójának képességeit a mai napig senki nem vitatja, mégis

a legemlékezetesebb megmozdulása egy Aston Villa elleni kihagyott helyzet maradt,

ahol az üres kapu helyett a felső lécet sikerült eltalálnia.

Négy évet játszott az Anfielden, 1990 és 1994 között, ezalatt 21 gólt szerzett. A Tottenham kedvéért hagyta ott a Liverpoolt, visszavonulása előtt pedig a Watfordban is játszott még két évet.

Michel Vonk

A ManCity holland hátvédje 1992 és 1995 között 103 alkalommal ölthette magára a klub szerelését,

Keith Curle-el az időszak egyik legstabilabb védőpárosát alkották.

Egy interjúban aztán élesen bírálta akkor edzőjét, Brian Hortont, amiért a klub eltiltással és fizetés megvonással büntette. A megromlott viszonyt követően az Oldham dobott neki mentőövet, ahonnan egy félszezon után a Sheffield Unitedhez távozott.

Andrej Kancselszkisz

Az oroszok villámgyors szélsője fontos láncszeme volt Sir Alex Manchester Unitedjének, a

4-4-2-es hadrendben ő a jobb-, Ryan Giggs a balszélen rohamozott.

Az angol nyelvvel viszont meggyűlt a baja, de hogy mit jelentett Fergussonnak és a csapatnak Kancselszkisz játéka, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a menedzser megengedte a tolmácsának, hogy a kispadon, a játékosok mellett foglaljon helyet.

Végül egy fiatal tehetség, bizonyos David Beckham szorította ki őt a csapatból,

így 1995-ben az Evertonhoz távozott. Kisebb-nagyobb megszakításokkal aztán visszatért a ligába, a liverpooli együttesen kívül a Manchester Cityben és a Southamptonban szerepelt.

Andrej Kancselszkisz az egyik legfontosabb láncszem volt Sir Alex Fergusson gépezetében a 90-es évek eleji Manchester Unitedben Forrás: https://thesefootballtimes.co

Craig Forrest

A kanadai kapus több mint 300 meccsen védte az Ipswich Town kapuját, de játszott a Chelsea, a Colchester és a West Ham színeiben is. Egy negatív rekrod is fűződik a nevéhez, amit alighanem kitörölne emlékeiből, ha tehetné:

1995 márciusában a Manchester United 9-0-ra legyőzte az Ipswichet, ezzel ő kapta a legtöbb gólt egy PL-meccsen

(immáron holtversenyben Angus Gunn-nal, hiszen a Leicester City októberben ugyancsak 9-0-ra nyert a Soton vendégeként).

Roland Nilsson

A svéd jobbhátvédet edzője,

Ron Atkinson csak Mr. Megbízhatóként szólította.

1989-1994-ig játszott a Sheffield Wednesday csapatánál, amellyel 1993-ban FA- és Ligakupa-döntőt játszhatott - apró szépséghiba, hogy mindkettőt elveszítették az Arsenal ellen.

Hans Segers

Egy újabb kapus, méghozzá Hollandiából: nyolc évig futballozott a Wimbledon csapatában (1988-1996). Habár komoly eredményt nem ért el a kiscsapattal,

egyetlen szezonban sem végzett az együttessel a 14.-nél rosszabb helyen,

a csúcsot a '94-es hatodik helyezés jelentette. Később szintén megfordult más angol csapatokban, a Wolvesnál és a Tottenhamnél.

Jan Stejskal

A végére is egy kapus maradt, a cseh futballista 1990 és 1994 között szolgálta a Queens Park Rangers alakulkatát.

Kancselszkiszhez hasonlóan neki is problémája volt az angol nyelvvel,

emiatt sokáig csak a QPR második számú kapusaként számítottak rá. Magassága és technikája miatt ennek ellenére a klub valaha volt legjobbjai között tartják számon.

Ők 13-an tehát azok a légiósok, akik történelmet írtak a Premier League-ben a nyitó fordulóban való pályára lépéssel, és kitaposták az utat a később a ligába érkező megannyi külföldi futballistának.

Cikkünk a DailyMail anyaga alapján készült.