Az MLSZ már dolgozik a videobíró-rendszer kiépítésén

Január végén a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége fontos döntéseket hozott, amelyek a 2020/2021-es szezontól lépnek hatályba. Szigorodik a csapatok keretének létszámára vonatkozó szabályozás, változik a Magyar Kupa lebonyolítása és bérszabályozás is jön a magyar futballban. Ezen kívül biztossá vált, hogy hamarosan bevezetik az NB I-ben a videobíró technológiát, amelynek a kiépítéséhez már javában zajlanak az előkészületek.

A háttérbeszélgetést dr. Barczi Róbert, az MLSZ versenyigazgatója nyitotta meg, aki először az utánpótlás bajnokság átszervezéséről beszélt. Elmondta, hogy erre azért volt szükség, mert óriási szakadék van az U19-es korosztály és az NB I-es mezőny között.

„Szemléletváltást szeretnénk a magyar labdarúgásban.

Nem irányítani akarjuk a klubokat, hanem támogatni őket. Az NB I a végtermék, de ahhoz, hogy minél jobb fiatalok kerüljenek fel, alulról kell elkezdeni az építkezést" – mondta az MLSZ versenyigazgatója.

Az új rendszer teljesen egyedi, mivel a magyar közegbe lehetetlen bármilyen külföldi szisztémát egy az egyben átültetni.

Az új rendszerben a 24 csapatot az idény őszi részében - az erőviszonyok alapján - két 12 csapatos csoportra osztják, majd tavasszal ebből a 2x12-es mezőnyből három nyolccsapatos csoportot alakítanak ki az ősszel elért eredmények alapján, így az első nyolcasba a legerősebb csapatok kerülnek.

Az NB I-es csapatok létszámát 25 főben maximálták, így próbálja a szövetség a kevés percet kapó labdarúgók számát csökkenteni. A keretek száma kizárólag U19-es vagy annál fiatalabb futballistákkal növelhető.

A 25 fős keretbe bekerülő U21-es játékosok kooperációval játszhatnak majd kölcsönben NB II-es csapatokban.

Erre példa a Puskás-díjas Zsóri Dániel, aki a MOL Fehérvár FC játékosa, de kölcsönben az NB II-es Budaörsben is játszik. Ennek a lényege, hogy a tehetséges játékosok ne torpanjanak meg a fejlődésben akkor sem, ha nem tudják beverekedni magukat az első osztályú csapat kezdőjébe.

A Puskás-díjas Zsóri Dániel egyelőre nem tudta beverekedni magát a Fehérvárba Forrás: AFP/Marco Bertorello

A szövetség szabályozni fogja a kluboknál a játékosok összesített bértömegét is.

„A játékosokra vonatkozó egyéni fizetési sapkát Magyarországon lehetetlenség megvalósítani. Ehelyett

a bértömeg-korlát szabályozás arról szól, hogy az iparágon kívülről jövő bevételek (tévés és marketing bevételek, szponzori pénzek, jegybevételek, merchandising) 70%-át lehet a klub személyi kiadásaira költeni. Ez van az UEFA-nál is.

Az UEFA bevételi korlát nem tartalmazza az átigazolási összegeket. Aki betartja a 70%-os szabályt, az nagy valószínűséggel nem tud csődbe menni" – mondta a főtitkár, egyben hangsúlyozta, hogy a TAO a profi labdarúgásban minimálisan, a személyi kifizetésekben pedig egyáltalán nem vesz részt, abból nem lehet játékosokat fizetni. Azt csak az infrastruktúra fejlesztésére lehet használni, de azt is csak úgy, hogy az az adott gazdasági társaságnak nem válik a vagyonává.

Az MLSZ a jövőben játékperc alapú pénzügyi elismerést nyújt a csapattoknak, amely akár 17 évesek után is jár, egészen U22-es korosztályig.

„Ez nem ösztönző, hanem elismerés.

Nem azért akarunk fizetni, mert pályára lépett egy fiatal, hanem azért, mert hozzájárult a csapata eredményességéhez. Voltak csapatok, akik korábban a maximumot kihozták a fiatal szabályból a 200 milliós támogatás miatt, aztán kiestek az NB I-ből.

Az új rendszerrel az a célunk, hogy akkor játsszon a fiatal, hogy ha a teljesítményével segít a csapatának"

– mondta dr. Vági Márton az MLSZ főtitkára, aki hangsúlyozta, hogy szabályváltoztatással megvan az esélye a minőségi fejlődésnek. Hozzátette, a legfontosabb annak felismerése és elfogadása, hogy az NB II elsődleges szakmai célja, hogy az első osztályt és a fiatal tehetségek fejlődését szolgálja.

A Magyar Kupa lebonyolítása jövőre úgy módosul, hogy minden körben csak egy mérkőzés dönt majd a továbbjutás sorsáról. A pályaválasztó mindig az alacsonyabb osztályú együttes lesz. Ha két azonos osztályban szereplő csapatot sorsolnak össze, akkor az a csapat fog hazai pályán játszani, amelyik a korábbi meccseken kevesebbszer szerepelt otthon, mint az ellenfele. Ha mindkét csapat azonos osztályú és ugyanannyi meccset játszott hazai pályán, akkor az a csapat lesz a pályaválasztó, amelyiknek a nevét előbb kihúzták.

A magyar szurkolók elképesztő koreográfiája az új Puskás Aréna stadionavató mérkőzésén Fotó: Koncz Márton - Origo

Legkésőbb 2021 májusában már a 65 ezer férőhelyes Puskás Arénában lesz a finálé, ami felveti a kérdést, hogy ha esetleg olyan párosítás jön össze, amelyben nem érdekeltek nagy csapatok, akkor nem lesz-e kínos, hogy nincs megtöltve a stadion.

„Sok tízezer ember lehet ott. A gyerekek a legnagyobb tartalékaink.

Azt szeretnénk, hogy a Magyar Kupa egy igazi brand legyen, ahová a nézőnek, a szurkolónak, a játékosnak és a szponzornak élmény elmenni, akkor is, ha teszem azt, nem a Fradi játszik.

Nem félünk attól, hogy üres lesz a Puskás Aréna, hatalmas kihívásnak és lehetőségnek érezzük ennek a fantasztikus létesítménynek a megtöltését" – mondta a főtitkár, aki elárulta, hogy gyakorlati nehézségek miatt nem valószínű, hogy kettős rangadók lesznek a Puskás Arénában, ami egyébként a kluboknak rendkívül költséges lenne, ezen felül pedig minden csapat jobban szeret a saját pályáján játszani.

Marco Rossi iránt töretlen a bizalom Fotó: Polyák Attila - Origo

Az MLSZ főtitkára beszélt Marco Rossi szövetségi kapitány szerződéshosszabbításáról is. Korábban Csányi Sándor, a szövetség elnök úgy fogalmazott, akkor is hosszabbít Rossival, ha a magyar csapat nem jut ki az Eb-re. A főtitkár szerint, aki Marco Rossitól lényegesen jobb eredményt várt, az nincs tisztában a realitásokkal. Megerősítette, hogy Rossi iránt meg van a bizalom, az elnök vele képzeli el a 2022-es VB-selejtezők megvívását.

Végezetül szó esett a videobíró-rendszerről. A bevezetésének időpontja egyelőre nem garantált, de az illetékesek szeretnék, ha még idén debütálna a VAR az NB I-ben.

A decemberben visszavonult Kassai Viktor volt az egyike a három magyar bírónak, akinek volt videobírós vizsgája Forrás: AFP/FP or licensors/Gabriel Bouys

„Bevezetjük, a lehető leghamarabb.

Tavaly május óta dolgozunk rajta. Az elnökség a 2020/21-es bajnokság kezdetére akarta bevezetni, de a rendszer előkészítése bonyolultabb, mint gondolnánk. Hamarosan kiképeznek minket az eszköz használatára. Háromféle képzés van, és mindenkinek el kell végeznie az összes képzés minden fázisát.

A bevezetése előtt körülbelül 60 tesztmérkőzést kell elvégezni, de ezek nem lehetnek tétmeccsek, így valószínűleg Telkiben kell meccseket szerveznünk majd.

Az osztrákok nálunk előbb kezdték el a videobíró-rendszer kiépítését, de már ők is elhalasztották, így pontos időpontja még nincs a VAR hazai bevezetésének, de szeretnénk még idén elindítani" – tette hozzá Vági Márton, aki hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyelőre csak három játékvezetőnek van, illetve a december végén visszavonult Kassai Viktornak volt videobírós vizsgája, így a rendszer elindításához legalább 50-60 embert kell kiképezni illetve levizsgáztatni.