Hrutka, Szűcs és Lisztes nyomába léphet Gulácsi és Orbán

December közepe óta folyamatosan az első helyen áll a Bundesligában az RB Leipzig. Az a csapat, melynek évek óta kulcsembere a 2019-ben az év magyar labdarúgójának választott Gulácsi Péter, valamint a mi országunk válogatottját választó Willi Orbán. Messze még a bajnokság vége, éppen csak elkezdődött a tavaszi szezon, de érdemes számba venni, hogy az esetleges Bundesliga-aranyéremmel milyen szűk társaságba kerülhetne a két említett játékos. Ugyanis a bajnokság 1963 óta íródó története során csak négy magyar labdarúgó emelhette fel a bajnoki cím mellé járó díszes trófeát, a Salátástálat.

Az első bajnokot alig ismeri valaki itthon. Ő ugyanis soha nem játszott Magyarországon.

Tóth Gyula a II. világháború idején született a vajdasági Nagykikindán. A Nürnberg tartalékkapusaként lett Bundesliga-bajnok 1968-ban.

Hét éven át játszott Németországban, ebből egy évet a Schalke, hármat a Nürnberg mezében az első osztályban. Összesen 33 Bundesliga-találkozón állt a kapuban. Az aranyéremmel végződő évben mindössze 24 percet játszott a lecserélt Roland Wabra helyén egy Köln elleni találkozón. A meccs 3-3-ra végződött, Tóth Gyula kapott egy gólt a később világbajnoki címet szerző Overathtól. Ezzel a néhány perccel vonult be a történelembe.

A Kaiserslautern óriási meglepetésre újoncként nyert bajnokságot. A felső sorban látható Hrutka János, az alsóban pedig Szűcs Lajos is Forrás: Getty Images

Harminc évvel később, az 1997-98-as szezonban bajnoki címet szerző Kaiserslauternnek tagja volt a kapus Szűcs Lajos és a középhátvéd Hrutka János.

Szűcs második számú kapus volt, és Hrutka sem volt alapember, de mindketten hozzátették a magukét a nagy sikerhez. Mindketten 3-3 mérkőzésen léptek pályára az aranyérmet hozó szezonban. Hrutka három szezon során 17 Bundesliga-bajnokin játszott, és a bajnoki címet követő Bajnokok Ligája-szereplésből is kivette a részét. Két csoportmérkőzésen és két negyeddöntő-találkozón lépett pályára, ami komoly teljesítmény. Sajnos a negyeddöntő visszavágóján balszerencsés volt. A csapat a Bayern Münchennel találkozott, és az idegenbeli 0-2 után elvileg volt esélye az elődöntőbe jutásra. A 8. percben Carsten Janckerrel futott versenyt, melynek végén a bajor tank a 16-oson belül földre került. A játékvezető szerint a magyar hátvéd miatt. Hrutka piros lapot kapott, Effenberg büntetett, a Lautern pedig 4-0-s vereséget szenvedett otthon. A negyeddöntő első találkozóját Szűcs Lajos a kispadról követte végig, akárcsak korábban három csoportmérkőzést. Ezek a hónapok voltak a Lautern történetében a legsikeresebbek, azóta közelébe sem jutott ilyen dicsőséges időszaknak.

Szűcsnél és Hrutkánál is többet tett hozzá egy bajnoki címhez Lisztes Krisztián. Ő abszolút kulcsembere volt a 2003-04-es szezonban aranyérmet szerző Werder Bremennek.

30 bajnokin lépett pályára a lehetséges 34-ből. Egy remek, szórakoztató játékot produkáló csapat hódította el azt a bajnoki címet. Krisztián egyébként 11 évet, vagyis pályafutása nagy részét a Bundesligában töltötte, és az ő teljesítménye komolyan meghatározta előbb a Stuttgart, később a Bremen játékát. 220 Bundesliga-mérkőzésen 21 gólt lőtt, és számolatlanul adta a gólpasszokat az előtte játszóknak.

Lisztes Krisztián kulcsembere volt a Werder Bremennek Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Carmen Jaspersen

Ők négyen emelhették játékosként magasba a Salátástálat. Edzőként pedig Csernai Pál.

Ő egy érdekes időszakban vezette a Bayern Münchent. A Lóránt Gyula pályaedzőjéből előre lépő Csernai 1979 elejétől irányította a szakmai munkát 1983 májusáig. Négyszeres Bundesliga-bajnokot vett át, és hatszorostól búcsúzott. Irányítása alatt drasztikusan megváltozott a játékosállomány. Nem is mindenki emlékszik rá jó szívvel arrafelé. Néhány hét alatt „nyugdíjazta" Gerd Müllert, elküldte Uli Hoenesst. Első szezonja végén súlyos autóbalesetét követően visszavonult Sepp Maier, valamint sérülése miatt Hans-Georg Schwarzenbeck. Négy világbajnoki címig is jutó szupersztárral gyengült a rekordbajnok néhány hónap alatt. Volt viszont Breitner és Rummenigge, köréjük építve olyan gárdát rakott össze Csernai, mellyel két bajnoki címet szerzett, és 1982-ben BEK-döntőt vívott. Ha akkor az esélyeknek megfelelően nyer az Aston Villa ellen, minden idők legjobb Bundesliga-edzői közé kerülhetett volna. Így egy picivel mögöttük foglal helyet ebben a virtuális rangsorban. A Bundesliga örök fenegyereke, Paul Breitner mégis pályafutása legjobb edzőjeként aposztrofálta, és mikor Csernai hazaköltözött Magyarországra, akkor is tartotta vele a kapcsolatot.

Dárdai Pált játékosként is imádták a szurkolók Forrás: Bongarts/Getty Images/BONGARTS/Martin-Rose

Más honfitársunknak eddig nem adatott meg, hogy ünnepeljen a Salátástállal.

A bajnoki címről kevéssel lemaradó játékosok élére Dárdai Pál kívánkozik.

A 2008-09-es szezonban a 24. fordulóban úgy volt listavezető a Hertha csapatával, hogy négy ponttal előzte meg az aktuális másodikat. Ám akkori edzője, Lucien Favre néhány bátortalan húzása miatt az előny hamar eltűnt, és Dárdaiék a szezon zárásakor még a dobogóra sem fértek fel. Az ezredforduló környékén is többször közel volt a bajnoki címhez a berlini gárda. Egyszer a bronzérem is összejött, igaz akkor fényévnyire volt a bajnoktól. A mostani évezred első szezonjában többször is az élen állt, de nem volt olyan komoly esélye a diadalra, mint 2009-ben. Azokban az időkben Dárdai mellett Király Gábor is komoly erőssége volt a gárdának.

Hajnal Tamásnak is lett volna esélye a bajnoki címre a Borussia Dortmundnál. Ugyanis 2008-tól 2010-ig tartozott a Jürgen Klopp keze alatt formálódó csapathoz.

Viszont a Dortmund Hajnal ottani ténykedése során csak a 6. és az 5. helyen végzett. A következő két szezonban lett bajnok, és noha Hajnal a 2010-11-es bajnokságot még Dortmundban kezdte, később csak az alsóbb osztályban szereplő tartalékcsapatban kapott szerepet.

Hajnal Tamásnak is lett volna esélye a bajnoki címre a Borussia Dortmundnál Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Bernd Thissen

Ebben a két csapatban, vagyis a Herthában és a Dortmundban játszott korábban Varga Zoltán. Ő az a magyar focista, aki tudása alapján lényegesen jobb társaságokat érdemelt volna,

és akkor talán komolyabb emlékeket hagy maga mögött. Így csak bajnoki bronzéremig jutott a Herthával az 1970-71-es szezonban. Két év alatt 34 meccsen lépett pályára a berlini csapatban, és további két évet szerepelt még a Borussia Dortmundban. Csakhogy ez utóbbi gárda – ez ma bármilyen hihetetlenül is hangzik – akkor a másodosztályban szenvedett.

Détári Lajos sajnos csak egy évet játszott a Bundesligában, és ő sem hozzá méltó csapatban. A Frankfurttal csak kilencedik lett, vagyis távol volt a bajnoki címtől, ám

1988-ban az ő irányításával és döntőbeli góljával az Eintracht megnyerte a Német Kupát.

Ha most valaki rátekint a Bundesliga tabellájára, azt mondja, hogy

Gulácsi és Orbán aranyérmes lehet az év végén. A záróráig hátralévő 15 mérkőzés még persze borzasztóan sok.

A következő napok viszont vízválasztóak lehetnek. A Leipzig ugyanis előbb a Mönchengladbach együttesével, majd a Bayern Münchennel találkozik. Ha a két meccs után is listavezető lesz, akkor reménykedhetnek játékosai és szurkolói a történelmi bajnoki cím elérésében.