A foci legostobább szabálya, amit már mindenki elfelejtett

A Ferencváros labdarúgó-csapata idén ősszel olyan tettet hajthat végre, amilyet magyar klubcsapat 16 éve nem tudott. Túlélheti az őszt és tavasszal is képviselheti hazánk bajnokságát a nemzetközi színtéren. Utoljára erre a DVSC volt képes 2003-ban. Az akkor még egyetlen bajnoki címmel sem rendelkező Loki az őszi hadjárata során olyan találkozó részese is volt, amellyel örökre bevonult a labdarúgás történetébe. Ugyanis a mai Európa-liga jogelődjében, az UEFA Kupában a selejtezőkörből egy hivatalosan 105 perces mérkőzésen jutott tovább.

2003. augusztus 28-án a DVSC a litván Ekranas csapatát fogadta. A nosztalgiázás és a történelmi hűség kedvééért az összeállítás:

Tomic - Nikolov, Éger, Szekeres, Selymes - Dombi, Vincze G., Böőr, Halmosi - Bajzát, Sumudica.

Kedélyes nyárvégi programnak ígérkezett az az este. A debreceni kis „legostadionban" a négy évvel korábbi Wolfsburg elleni meccsnek köszönhetően már volt világítás, így este 7-kor indult a játék. A litván foci akkor még a mostaninál is távolabbról nézte a magyart. Ráadásul a két héttel korábbi panevezysi első mérkőzésen is egyértelműen jobb volt a Loki. Ennek ellenére a baltiak korán vezetést szereztek, így sokáig futni kellett az eredmény után, és a sok helyzet csak egy gólt hozott. A csereként beállt Bajzát a 74. percben egyenlített, ezt követően simán el lehetett volna dönteni a továbbjutást is, de még 11-esből sem sikerült megszerezni a győztes gólt. Az 1-1 persze több mint biztató volt a visszavágóra.

A jogtulajdonos televízió is annyira biztos volt a sikerben, hogy műsorra sem tűzte azt.

Emiatt, a remek idő, meg a várható gólparádé miatt szolid telt hát várta a csapatokat a Nagyerdőben. Egykapuzott a Loki, az Ekranas alig hagyta el a saját térfelét, de sokáig nem született meg a vezető gól. Igaz, a 0-0 is debreceni továbbjutást ért volna, ám mindenki megnyugodott, amikor az első félidő hajrában a kinti debreceni gól szerzője Bajzát Péter megszerezte a vezetést.

Bajzát Péter (itt már győri mezben, fehérben), aki ezüstgóllal juttatta tovább a Debrecent Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az ilyen meccsek csak az első gólig nehezek – idézték az örök bölcsességet a szurkolók a szünetben és további találatok reményében foglaltak helyet a folytatásban. De hiába zajlottak továbbra is az események a litván kapu előtt nem jött a megnyugtató második gól. Így aztán burleszkfilmbe illő módon jött az Ekranas egyenlítése.

A munka nélkül unatkozó Tomic-kapus rárúgta a labdát a véletlenül arra sündörgő Kavaliauskasra, és az róla bepattant a debreceni kapuba. 1-1.

Ez így már nem jelentett továbbjutást. A hátralévő félórában sem sikerült megszereznie a Lokinak az újabb gólt, pedig a 70. perctől, Klimavicius kiállítása miatt emberelőnyben játszhatott. Így jöhetett a hosszabbítás.

Az ezüstgól szabálya szerint.

Amely a labdarúgás hosszú-hosszú története során alig több mint egy évig létezett. Ennyi idő kellett az illetékeseknek, hogy rájöjjenek, hogy ennél butább dolgot nem találtak még ki mióta létezik futball. Az 1996-os Eb-re kiötlött aranygól a 2003-as nemzetközi kupadöntőkre szelídült ezüstgóllá. Hivatalosan rögtön így dőlt el az UEFA Kupa fináléja is, hiszen a 90 perc után 2-2-re álló Celtic-Porto találkozó hosszabbításában Derlei betalált, nyert a Porto. Ám a 115. percben, így a 120 percet végig kellett játszani.

A portugál Porto ezüstgóllal nyert a skót Celtic ellen a 2003-as UEFA Kupa-döntőben Forrás: AFP/Cristina Quicler

A Milan-Juventus BL-döntőben pedig nem volt gól a ráadásban (sem), így ott a 11-esek döntöttek. A 2003-04-es nemzetközi kupákban pedig már végig ezüstgól-szabály szerint zajlottak a hosszabbítások. Ahogy a 2004-es Európa-bajnokságon is. Aki esetleg nem emlékezne rá, röviden a lényeg:

ha „meccsnull" után a hosszabbítás első félidejében az egyik csapat több gólt szerez, mint a másik, akkor az továbbjut és nem kell lejátszani a hosszabbítás második félidejét.

Így vonult be a labdarúgás történelmébe a DVSC és Bajzát Péter. Ugyanis a debreceni támadó a párharc során harmadszor is betalált. A 97. percben. És ez azt jelentette, hogy ha megőrzi a csapat az előnyét a 105. percig, akkor véget ér a találkozó. Megőrizte. És ezzel a DVSC lett a második csapat a történelemben, mely 105 perces tétmérkőzésen jutott tovább.

Az első egy nappal korábban az Ajax volt a Graz elleni BL-selejtezőn.

Hivatalosan 3-2-es összesítéssel, ezüstgóllal jutott fel a Loki a 96 csapatos főtáblára. Ott két további akadályt sikerrel véve bejutott a legjobb 32 közé, és azt a párharcot már 2004 tavaszán vívták. Így a DVSC március 3-ig játékban volt nemzetközi kupában. Azon az őszön egyébként még egy 105 perces UEFA Kupa- találkozót vívtak, szintén magyar főszereplővel: a Basel-Malatyaspor párharc visszavágóját Juhos Attila vezette.

Az ezüstgól hivatalosan 2004. július 4-ig, az Európa-bajnoki döntőig létezett, de utoljára a július elsején lejátszott Görögország-Csehország elődöntőn alkalmazták.

Rövid és dicstelen pályafutása akkor és ott ért véget. Már ma is alig valaki emlékszik rá, de Bajzát Péter biztos örökre hálás érte, hogy létrehozták. Mert a később kétszer is magyar gólkirályi címet szerző csatár azon a 2003-as mérkőzésen olyan tettet hajtott végre, melyet kevesen a világon.