A Lipcse abban az évben mutatkozott be a Bundesliga 1-ben. A 11. fordulóban a Bayern dortmundi veresége (és saját leverkuseni győzelme) miatt vette át a vezetést.
Gulácsi és Orbán már akkor is kulcsembere volt a fantasztikusan bemutatkozó újoncnak.
A kapus abban a szezonban csak egy bajnoki találkozóról hiányzott, a hátvéd 29-en lépett pályára a lehetséges 34-ből.
A Leipzig mai napig tartó stabil teljesítményének egyik záloga az állandóság.
Már abban a szezonban is a csapat alapembere volt a maiak közül (a két magyar válogatott játékoson kívül) Sabitzer, Forsberg, Werner, Poulsen, Demme, Halstenberg.
Persze a lipcsei fák nem nőttek az égig, a 14. fordulóban kikapott az RB Ingolstadtban, így átadta a vezető helyet az Ancelotti által irányított Bayernnek. A München abban a szezonban már nem is engedte át azt másnak. Az azt követő pontvadászatban az első kilenc fordulóban a Dortmund vezetett, ezt követően ismét végig a Bayern. Tavaly 21 olyan játéknap volt, amely végén a Dortmund tekintett le felülről a mezőnyre, és 13, amikor a Bayern, idén pedig az első két kör után ismét a BVB. Ezt a monoton kéthangúságot törte meg a Leipzig. De az említett 2016-os lipcsei királyság előtt is jó sokáig kisajátította magának a két óriás a listavezető pozíciót. A már szóba hozott lipcsei „három játéknapos csoda" előtt pedig 2014. szeptember 7-én fordult elő utoljára, hogy nem a nagy duett valamelyik tagja vezette a tabellát. Öt éve!
Viszont azt talán a Bundesliga legszakavatottabb ismerői sem tudják, hogy ki állt az élen akkor. Kapaszkodjanak meg: a Paderborn.
Az akkor is és most is újonc két győzelemmel és két döntetlennel mutatkozott be, így öt évvel ezelőtt ők vezették a Bundesliga1-et. Aztán a szezon végére az utolsó helyre zuhanva kiestek. Ám ezzel a pozíciójával örökre beírta magukat a Bundesliga történelmébe.
Az eddig itt megfordult 56 csapat közül 33 állt már az élen egy adott játéknapot követően.
Nem meglepő, hogy a Bayern volt a legtöbbször listavezető, 782-szer, és a Dortmund második helye is borítékolható.
A sárga-feketék 173-szor voltak elsők, és nyugodtan mondhatjuk, hogy az arány sem megdöbbentő. Hiszen nagyjából hasonló, mint a Bundesligában szerzett bajnoki címeik aránya. Ez utóbbi ugyanis: 28:5. Az sem meglepő, hogy a listavezetők tabellájának élcsoportja a harmadik helyezettől kezdve így fest:
131: Mönchengladbach
130: Bremen
102: Hamburg
91: Kaiserslautern
82: Köln
71: Leverkusen
59: Schalke
55: Frankfurt, Stuttgart.
A történelemben 16 olyan forduló volt, amikor a Hertha vezette a tabellát. Ezen esetek többsége akkor fordult elő, amikor Dárdai Pál ott játszott.
Sőt, az ezredforduló környékén, amikor a tabella tetejéről nézett le a mezőnyre a berlini csapat, Dárdain kívül Király Gábor is alapemberként szerepelt ott.
Értelemszerűen rajtuk kívül még azon magyar focisták is voltak listavezető csapat tagjai, akik Bundesliga-bajnokok: Hrutka János, Szűcs Lajos és Lisztes Krisztián. Érdekes, hogy a jelenlegi mezőny 18 csapatából 16 elmondhatja magáról ezt a részsikert, az abszolút újonc Union Berlinen kívül csak a zsinórban kilencedik szezonját itt töltő Augsburg nem vezette egyetlen forduló után sem a tabellát.
A RB Leipzig negyedszer listavezető rövid története során. Ha meg tudná őrizni ezt a pozícióját még egy fordulón keresztül, akkor utolérhetné azt a Hansa Rostockot, mely az egyetlen olyan csapat ezen a listán, mely szerepelt az egykori NDK bajnokságában is. A rostockiak a bemutatkozó évükben (a német egyesülés utáni első Bundesliga-szezonban) az ősszel ötször is vezették a tabellát. Rajtuk kívül még a Düsseldorf és a Kicker Offenbach állt ötször az élen az elmúlt 57 évben.
Ám Gulácsiéknak óriási bravúrt kellene bemutatniuk ahhoz, hogy utolérjék őket a negyedik forduló után.
Ugyanis a következő játéknapon RB Leipzig-Bayern München rangadót vívnak. És a két csapat között csak 2 pont a különbség a szász együttes javára
