Két szezon alatt mindössze 66 meccsen játszott, 18 gólt szerzett, és a Marca számításai szerint összesen 228 napot töltött sérülten. Balszerencsék sorozata - süthetnénk rá könnyen a történtekre, a klubnál ugyanakkor sokan úgy gondolják, a legutóbbi húzásával sok mindent elárult arról, mennyire veszi komolyan a munkáját: a Bilbao elleni szezonnyitó bajnoki után ahelyett, hogy röntgenre ment volna a sérülésével, inkább repülőre ült és elutazott Rennes-be, a rokonaihoz. A klubon belül is sokan úgy vélik, ez a lépés egyáltalán nem vall profizmusra, sőt, egyenesen elfecsérli mindazt a tudást, ami benne rejlik.
A szezonnyitó meccsen emlékezetes teljesítményt nyújtott ugyan, még ha negatív értelemben is. A csapat egyik legrosszabbul játszó embere volt, képtelen volt megtartani a labdát, és úgy összességében katasztrofálisan focizott. A meccs alatt fájlalta a bal combhajlítóját, és bár a klub szerette volna, ha másnap reggel megnézeti, a vizsgálat helyett repülőre ült, és külföldre utazott. Ügynöke tagadta, hogy Szenegálba ment volna, azt állítja, Rennes-ben volt az anyja házában.
A lényegen valójában ez mit sem változtat, meggondolatlan döntése jól mutatja, hogy a játékos számára egyelőre nem a foci áll a rangsor élén, vagy nem ismeri a testét annyira, hogy megkülönböztessen egy nagyobb rúgást egy súlyosabb izomhúzódástól. Később megpróbált ugyan edzeni, de nem érezte magát százszázalékosnak, ekkor végre sikerült rávenni, hogy mutassa meg a sérülését az orvosoknak. Az eredmény: öt játékmentes hét, amíg az izom helyre nem jön.
Nem ez volt az első eset, amikor komolytalanul kezelte a klubbal kapcsolatos kötelességeit. Második szezonja elején Ernesto Valverde kihagyta a csapatból, miután minden előzetes bejelentés nélkül nem jelent meg az edzésen. Kiderült, hogy otthon volt, gyomorbántalmakra panaszkodott. Amikor kérdőre vonták, hogy mégis miért nem értesítette minderről a csapatot, a válasza az volt, hogy lemerült a telefonja. A csapatorvos végül az otthonában vizsgálta meg, a találkozó után sokat sejtetően azt mondta,
a játékos gyorsan felépült gyomorproblémáiból.
Nem sokat segített a helyzetén akkoriban a francia válogatott edzője, Didier Deschamps sem, aki távolról jegyezte meg, hogy az effajta "késések" szinte megszokottak Dembélénél.
A Barca teljes stábja, az egész csapat próbált segíteni neki, hogy beilleszkedjen.
Segítenünk kell neki, hogy felismerje, a foci 24 órás elfoglaltságot jelent.
És ez nem mindig csak a munkavégzésről szól, hanem arról is, hogy megjelenik az ember, amikor kell" – ezekkel a szavakkal próbálta támogatni csapattársát Gerard Piqué, a Barca védője. Egy idő után aztán belefáradtak abba, hogy folyamatosan istápolják a forrófejű franciát. Valverde elegánsan foglalta össze a fiatal támadó játékintelligenciájának hiányosságait, amikor azt mondta, "mindenki elveszíti a labdát, a kérdés csak az, ki mit tesz, miután elvesztette."
A szurkolók azonban egy darabig megbocsátóak voltak vele. Azt mondták, nem érdekli őket, ha késik az edzésről vagy akár kihagyja, addig, amíg a gólja időben érkezik. A francia pedig, ha valamiben jó, akkor az a gólszerzés. Azon a kevés meccsen, amin sérülésmentesen tudott játszani mióta a Barcánál van, 18 gólt szerzett, ezek közül több meccset is ő döntött el.
Az eredmények azt mutatják, minél nagyobb a nyomás, Dembélé annál jobban teljesít:
megnyerte csapatának a spanyol szuperkupát a Sevilla ellen, a Real Valladolid ellen az övé volt az egyetlen találat, a Real Sociedad ellen újra a győztes gól, a Rayo Vallecano ellen pedig ő egyenlített 2-2-re, hogy aztán Suárez a harmadikkal eldöntse a meccset.
Nem csoda tehát, hogy a Barcelona minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kihozza a maximumot a sokáig aranybányának hitt fogásból. Még saját szakácsot is szerződtettek Dembélé mellé, hogy megreformálják egyoldalú és nem túl egészséges, túlnyomórészt gyorséttermi kajákból álló étkezését, hogy átszoktassák a tápanyagban és vitaminban dús ételekre, a kísérlet azonban nem lett sikeres. A privát séf, Mickael Naya nem sokáig kreatívkodhatott Dembélé konyhájában, a kevés idő is elég volt azonban ahhoz, hogy rálásson a játékos életére.
"Ousmane jó arc, de sajnos túlságosan befolyásolható. Amikor a barátaival és a családtagjaival van, teljesen kifordul magából. Sokszor még pihenni is lusta, de amikor egyedül van, igazi nyitott és pozitív személyiség.
A közvetlen környezete azonban nem segíti őt a fejlődésben
– így nyilatkozott a szakács, miután befejezte a munkát a focistánál. Az egészségtelen étkezés mellett azonban még ott a videojáték-függőség is, sokszor éjszakákon át játszik a barátaival, nem csoda, ha nem tud színvonalasan teljesíteni a pályán, vagy épp nincs ereje elmenni edzésre.
Egy darabig aztán úgy tűnt, minden problémájával együtt pont Dembélé lesz az, aki kihúzza a kátyúból a Barcát: a Neymár után sóvárgó klub úgy tudta volna visszaszerezni a brazilt, hogy 130 millió euró készpénz mellé három játékost, köztük Dembélét adta volna cserébe a Paris Saint-Germainnek. A hírek szerint azonban végül épp a francián csúszott el a bolt, mert miközben Ivan Rakiticcsel és Jean-Clair Todibóval meg tudtak volna egyezni a párizsiak, Dembélé – mivel eszében sincs távozni Barcelonából – olyan sok pénzt kért, amit nem tudtak (vagy nem akartak) megadni neki. Így egyelőre úgy tűnik, mindenki marad a helyén, habár érdekes, hogy a francia Instagramjának adatlapjáról eltűnt a korábban aktuális csapatként megjelölt Barcelona.
Ha sérüléséből egy hónap múlva meg is gyógyul, kérdéses, milyen hangulatban telik majd a szezonja a történtek után, és mennyire változtatott az elmúlt nyár a hozzáállásán. Egy biztos: az értéke sokat zuhant, mióta két évvel ezelőtt aláírta a szerződését (a Transfermarkt jelenleg 100 millió euróra becsli), így jó úton halad a Barcelona afelé, hogy a nagyszerű ötletnek tűnő, és a klub történetének második legdrágább igazolásaként érkező franciából az egyik legtöbbe kerülő hibája legyen.