A Bayern-edző az első meccs után a kukába vágja a sportújságot

RB Leipzig - Bavaria Munich Sports soccer DFB Cup
25 May 2019, Bavaria, Berlin: Soccer: DFB Cup, RB Leipzig - Bayern Munich, Final in the Olympic Stadium. Coach Niko Kovac from FC Bayern Munich cheers with the trophy in his hand. Photo: Matthias Balk/dpa
Vágólapra másolva!
A Bundesliga 57. szezonjának rajtja előtt az Origo Sport német labdarúgással foglalkozó munkatársa, Edvi László a bajnok Bayern München edzőjének a bőrébe bújt. Niko Kovac szerint az újságírók unalmasak, a német edzők szintén unalmasak, de ő majd ismét megmutatja. Ha pedig pénteken legyőzik a Herthát, azonnal a szemétbe hajítja a Kickert, Németország sportújságját.

Ha lefújják a 2019-20-as szezon nyitómérkőzését a Hertha ellen pénteken,

az lesz az első dolgom, hogy lemondom a Kicker-előfizetést, a nálam lévő példányt meg kivágom a szemétbe.

Micsoda újság az, ahol a megkérdezett valamivel több, mint százezer olvasó 49,3 %-a a Dortmundot várja bajnoknak a Bundesligában. A Bayernt meg csak 36,9 %. 5,2 %-uk szerint Bajnokok Ligáját érő helyen sem fog végezni a csapatom, amely az elmúlt hét bajnokságot megnyerte.

Niko Kovac, a Bayern München edzője, aki szerint a német edzők unalmasak, a német sportújságírók unalmasak, na de majd ő megmutatja Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Még jó, hogy az edzők egy kicsit jobban respektálnak bennünket. De csak egy kicsit. Jó, azt csak Florian Kohfeldt, a Werder Bremen trénere merte kijelenteni a 17 kolléga közül, hogy a Dortmund lesz a bajnok, de összesen mindössze 11-en szavaztak egyértelműen a Bayern bajnoki címére. Öten azt mondták, hogy

a Dortmundnak és a Bayernnek azonos esélye van.

Megjegyeztem őket: a Leverkusen, a Mönchengladbach, az Augsburg és a Köln edzőjéről van szó, és persze Lucien Favreról, de őt megértem, hiszen a Dortmundot irányítja. Mindegyikük csapatával kétszer találkozunk, majd a pályán megmutatjuk nekik. Végre kezdődik már a bajnokság, nem átigazolásokról, fikciókról, tervekről kell nyilatkozgatnom. Marhára untam már az egészet. Főleg azt, hogy a magukat annyira okosnak képzelő újságírók mindig ugyanazt kérdezgették.

Nem volt könnyű az elmúlt néhány hét, a keretből nagyon komoly tudású játékosok távoztak.

Én egyik után sem sírok, nem győztek a hátam mögött áskálódni,

de sajnos, el kell ismerni: fontos fogaskerekek voltak a gépezetben. A Robbery-duóval szemben tehetetlen voltam, a két srác felett eljárt az idő. Sokat tettek a Bayernért, Ribery-nél több bajnoki címet egyetlen játékos sem nyert a Bundesliga történetében, de amióta én itt vagyok, hol itt fájt neki, hol ott. Robbennél meg egész pályafutása alatt ez volt a helyzet. Nem sok hasznukat vettem, azt mégsem várhatták el, hogy nem teljesen egészségesen is pályára küldjem őket.

Arjen Robben és Franck Ribery. Ideje volt odébb tolniuk a biciklit Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jan Woitas

A név nem nyer meccset. Ja, hogy amikor az utolsó fordulóban csereként beszálltak azonnal megnyerték a meccset? És micsoda megmozdulásokkal? Higgye el mindenki: én voltam a legboldogabb, hogy ez a két zseni így búcsúzott a Bundesligától. Rafinha is elment, nem én üldöztem el, bár ő sem volt egy könnyű fickó. Emlékszik még rá valaki, hogy németországi pályafutása elején bajnokság közben ott hagyta a Schalkét és elment a válogatottjával a pekingi olimpiára? James-szel is több volt a gond, mint amennyit a játékával hozzá tett a nagy egészhez. És akkor Hummels. Képtelen volt elfogadni, hogy valami ne úgy történjen, ahogy ő akarja. Volt három belső védőnk, próbáltam elosztani közöttük arányosan a terhelést. Ezt kevesellte. Állandóan hőbörgött. Nem csak velem, hanem a szövetségi kapitányával, Joachim Löwvel is. Jött helyette két olyan srác, Hernandez és Pavard, akik olyan jók lesznek, mint ő.

Az meg Uli Hoenessre tartozik, hogy szabad-e 80 milliót adni egy védőért.

Nyilván az emberek többségét irritálja ez az összeg, főleg úgy, hogy a klubnak kicsit több mint 10 éve ennél kevesebbe került Klose, Toni és Ribery. Együtt. A Sane gyerekkel kapcsolatban meg 150 milliót emlegettek. De úgy tűnik sérült, lehet, hogy az egész idényt kihagyja. Ha egészséges lenne, nagyon sokat profitálhatnánk a játékából. De ezt a kicsit egészséges vagyok, kicsit sérült mentalitást már megtanulták a Bayern drukkerek az elmúlt 10 évben Riberytől és Robbentől, nem biztos, hogy kérnek belőle. Támadó középpályásunk amúgy is rengeteg van. Ellenben az ék szerepkörben Lewandowskinak nem volt vetélytársa. Tavasszal már ő is mondta, hogy jó lenne, ha valaki néha tehermentesítené. Ez úgy tűnik megoldódott: Uliék idehozták Perisicet.

Ha Sane egészséges lenne, a Bayern sokat profitálhatna a játékából Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Anke Waelischmiller/Sven Simon

Nem hiszem, hogy versenyhelyzetet teremtene az itt léte, kérdés, hogy elégedett lesz-e ha havonta csak néhány percet játszik? Nem fiatal, 30 éves, de még lehetne néhány jó éve. Mert nálunk csak beugró lesz. Bár ha Lewa eltűnik a meccseken, de mégsem küldöm be Perisic-et, akkor engem kezdenek ki a szurkolók.

Ezt sajnos hamar megszoktam itt. Mindenért én vagyok a hibás.

Ha Sanchest vagy Davist beküldöm, akkor miért nem Müller játszik. Ha Alaba mögé bejátsszák a labdát, akkor miért nincs több szélsővédőnk. Ha egyik belső védőnk hibázik, akkor miért üldöztem el Hummelst. Ő mindenképpen időzített bomba, mert lehet, hogy a Dortmundban bombaformában lesz, és nem csak hátul remekel majd, hanem az ellenfelek kapuja előtt is.

Ha Akanji vagy Weigl felnő Hummelshez akkor a Dortmundnak megint lehet olyan védelme, mint a BL-döntőbe jutáskor, amikor Subotic játszott mellette és Piszczek és Schmelzer a két oldalán. Lehet, hogy igazuk van a Kicker szavazóinak?

Ha a Dortmundnak idén is lesz 9 pont előnye a velünk szemben, azt most nem fogja eladni.

A Dortmundon kívül más csapat nem lehet veszélyes ránk. Ezt a véleményt alátámasztják az edzők is. Senki nem mondott más lehetséges bajnokot, mint a Bayern vagy a BVB. A Kicker olvasók sem nagyon. A harmadik legtöbb esélyt a Lipcsének adják. 3,4%-ot. Viszont a több mint százezer olvasó 79,2 %-a az első négybe várja a Lipcsét.

Gulácsi Péter (jobbra) és Willi Orban. A Lipcse és a magyar válogatott oszlopos tagjai Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Elsősorban a védelemnek köszönhetően. Mindenféle pontszámítások és az olvasók szavazatai alapján összeállított, a 2018-19-es szezon Bundesliga álomcsapatában is helye van két lipcsei védekező szakembernek.

A kapus Gulácsi Péternek és a belső védő Willi Orbannak.

A negyedik BL-indulóról a Bayer Leverkusenről meg azt gondolom, hogy nem is akarja befogni a két nagyot. Német Ajaxnak aposztrofálják, elsősorban az edző Peter Bosz miatt. Lehet, hogy a holland bajnokságot meg is nyerné, de a németet mostanában biztosan nem fogja. Ahogy eddig sem nyerte meg soha. Ha egy csapat, komoly terveket szövöget, nem adhat el egy Julian Brandtot. Főleg nem 25 millióért. Bellarabtól kellett volna inkább megszabadulnia.

A Hoffenheimről és a Schalke 04-ről nem akarok sokat írni.

Bár ezzel a két csapattal az elmúlt évtizedben mindig kötelező volt számolni az esélylatolgatások során. Idén valószínűleg nem kell. Utóbbi felemelkedése mellett talán az egyetlen érv, hogy még egy olyan pocsék szezonja nem lehet, mint legutóbb. Amióta a Hoffenheim úgy jelent meg a Bundesliga 1-ben, hogy berúgta annak ajtaját és az ősszel ellentmondást nem tűrően átírta az erőviszonyokat, azóta mindig mindenki komoly eredményt vár tőle. Lehet, hogy ez lesz az első év, amikor hiába.

Szalai Ádám a Hoffenheim játékosa maradt Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Anke Waelischmiller/Sven Simon

Májusban az utolsó forduló előtt biztos El-résztvevőnek tűnt, de elszórakozta. És a nyáron a legnagyobb negatív változáson a Hoffenheim ment át. A legfontosabb, hogy elveszítette vezetőedzőjét, Nagelsmannt. Neki sokat köszönhetett a csapat az elmúlt években. Még azt is írták, hogy engem kirúgnak és ő tör a helyemre – haha, még mindig itt vagyok.

Szóval, hagyjuk is őket szeritnem.

Akkor idén is a Gladbach-Wolfsburg-Frankfurt-trió osztja el egymás között az ötödik-hatodik-hetedik helyet? Elvileg nem kizárt, bár a gyakorlati megvalósításba bele fog szólni az Európa-liga. Arról, hogy egy Bundesliga-csapat a döntőig meneteljen ebben a sorozatban lassan letehetnek a német szurkolók. A Frankfurt tavalyi elődöntős szereplése is csodaszámba ment.

Rá is ment a szezonjuk.

A másik két El-csapat új edzővel indul harcba otthon és a nemzetközi csatamezőn. A korábbit egyik helyen sem marasztalták. És egyik sem akart maradni. A Wolfsburgnál az önmagához képest sokáig sikeres Labbadiát egy osztrák, Oliver Glasner váltja. Linzből érkezik. A Gladbachnál a Dieter Heckinget váltó Marco Rose Salzburgból jön. Ő egyébként német, de 2013 óta nem dolgozott hazájában.

Az eddig nem említett kilenc csapat azért küzd, hogy a tabella első felében tartózkodjon a szezon legnagyobb részében, de főleg a záróforduló után. Erre a legnagyobb esélye a Herthának és a Bremennek van. Az idén már nem Dárdai Pál által irányított elsőszámú fővárosi csapat 22 millióért eladta Lazarót és 20-ért megvette Lukebakiot.

Dárdai Pál könnyes búcsút vett a Hertha BSC-től. Hiányozni fog Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Gora

Utóbbi nagy talány, hiszen még düsseldorfi játékosként mesterhármast szerzett az Allianzban, de az véletlen volt. Persze, a Bundesligában valaha megfordult játékosok úgy 95%-a bizonyára egész pályafutását odaadta volna egy ilyen véletlenért. Ami biztos: Lukebakiónak lesznek vetélytársai a berlini csapatban, mert maradt Kalou, Duda és Ibisevics. Utóbbi már 35 éves, finoman szólva sem a jövő embere. Kérdés továbbá, hogy

Dárdai fanatizmusa nélkül ezek a játékosok mire lesznek képesek?

A Bremen? Ők voltak a legcsendesebbek a nyáron. Kiadtak 12 millió eurót, nem kaptak egy centet sem, valószínűbb, hogy lefelé sűrűbben kell majd tekinteniük, mint felfelé.

Pár szót szólnék még az újoncokról is. Ha valaki a Bundesliga történetét feleleveníti magában, akkor mondhatja: a Köln nem fog visszaesni. Ám ha valaki a jelenkor realitását hozzáteszi a múlt dicsőségéhez, akkor nyugodtan mondhatja: a Köln minden további nélkül újra kieshet. A másik két újonc csak nyerhet idén. Az osztályozón a Stuttgartot mélybetaszító Union Berlin a Bundesliga történelem 56. csapata, és

a hatodik, amely a volt NDK-ból érkezik.

Egyébként a már idézett Kicker-felmérés résztvevőinek fele gondolja kiesőnek az Uniont. Négyötöde pedig a Paderbornt. Minimum két csapatot kellene megelőznie a Paderbornnak. Az újonctársain kívül elvileg az Augsburgot, a Mainzot, a Freiburgot kellene célkeresztbe állítania.

Olyan csapatokat is nézhetünk a Bundesliga 57. idényében, mint a Paderborn Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Friso Gentsch

Tulajdonképpen nem is rossz kilátások egy kiesés elkerüléséért küzdő csapatnak. A Bundesliga-rajongóknak viszont siralmas ez a névsor. Mert más lenne mindenki hangulata, ha helyettük a Hamburg, a Kaiserslautern, az 1860 München lenne itt.

Úgyhogy a Kicker-olvasók véleményével ellentétben lehet esélye a Paderbornnak (és az Union Berlinnek) a bentmaradásra.

Mert ebből az öt csapatból (ha a Köln-t, sőt a Hoffenheimet is ideszámoljuk akkor hétből) csak két csapat búcsúzik, és egy osztályozón kap még egy esélyt. A többi jövőre is elsőosztályú lesz. És akkor majdnem végére értünk a névsorolvasásnak. Ám egy gárda nem került szóba.

A Düsseldorf. Ők miért nem tartoznak a kiesőjelöltek közé? - tehetik fel joggal a kérdést a Bundesligát ismerők. A Düsseldorf szerintem azért lehet sikeres, mert a jelenlegi mezőny legjobb német edzője, Friedhelm Funkel irányítja a szakmai munkát. Ez sajnos sok mindent és mindenkit minősít.

Friedhelm Funkel, a Düsseldorf edzőzsenije, amúgy végtelenül unalmas, amit csapataival csinál Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sebastian Kahnert

Funkel egy erősen közepes játékosból örökké unalmasan játszó, futballgyilkos középcsapatokat barkácsoló edzővé vált.

Gyenge játékosokkal szenvedett és untatta a közönséget örökké. Ma meg 65 évesen kvázi-sikeres. Nem ő lett jobb, a közeg lett rosszabb.

Ez látszódik a német kupacsapatok teljesítményén is.

Kezdődik a Bundesliga 57. évada. Új reményekkel csapatoknak, játékosoknak, szurkolóknak. Kezemben a Kicker. Már összegyűrtem – alaposan.