Sala a pályán kívül csendes volt, egy idegenbeli meccsre sem utazott el könyv nélkül. Szokásos reggeli látkép volt Nantes-ban, ahogy Sala egy kávézó teraszán ül, a lábánál Nala nevű kutyájával.
Utolsó nantes-i edzője, Vahid Halilhodzic hozta újra formába a csatárt, akinek Gabriel Batistuta volt a példaképe.
„Sala egy érzékeny fiatalember, önbizalomra van szüksége, ez volt az első, amiben segítenem kellett neki, hogy aztán ő segítsen saját magán" – mondta Halilhodzic.
Cardiffban nagyon várták
„Boldog vagyok, hogy itt lehetek. Nagy megtiszteltetés, alig várom, hogy elkezdjük az edzéseket, és találkozhassak az új csapattársaimmal. Különleges érzés, hogy én lettem a klub legdrágább igazolása. Azért vagyok itt, hogy segítsek a csapattársaknak és a klubnak. Alig várom, hogy kezdődjön a munka, mindent meg fogok tenni, ami tőlem telik" – nyilatkozta a Cardiff honlapjának.
„Nagyon tetszik, amit láttam tőle, keményen dolgozik" – mondta róla a klub menedzsere, Neil Warnock. Olyan típusú játékosokra van szükségünk, akik beleillenek a csapatba. Igazi melós játékos, aki addig megy, ameddig van lába. Nem biztos, hogy ő lesz a leglátványosabb csatár a bajnokságban, de az biztos, hogy minden edző ilyen típusú játékosról álmodik" – tette hozzá a kiesés elől menekülő csapat menedzsere.
Egyértelmű, hogy Sala hozzáállása az, ami a futballvilág élvonalába emelte őt. Akik közel álltak hozzá, tudják, hogy emberként teljesen más volt, mint a pályán.
Szomorúan hagyta el Nantes-ot, nem vételtelen, hogy rengetegen könnyes szemmel búcsúztak tőle már akkor, amikor még csak arról volt szó, hogy átrepül a csatorna túloldalára.
Még nem hagytam nyomot magam után Nantes-ban. Ha mennem kell, akkor úgy szeretnék, hogy szép emlékeket hagyjak hátra
- mondta Sala, amikor a Wolverhampton le akarta igazolni.
(BBC, Sky)