Vágólapra másolva!
„Kipihentem magam, ismét munkára kész vagyok. Január elsejétől újrakezdem, de azt még nem tudom, hol" – nyilatkozta Arséne Wenger, az Arsenal korábbi legendás edzője, aki 2018 májusában 22 év után távozott az észak-londoni csapat kispadjáról. A 69 éves szakember az elmúlt félévben teljesen eltűnt a futballtérképről, bár pletykaszinten minden hónapban felröppen a neve valamelyik európai klubcsapatnál. A kérdés az, hogy Wenger visszatérhet-e a csúcsra, és ha igen, akkor hol és mikor.

2018. április 20-án bombaként robbant a hír, hogy Arséne Wenger 22 évnyi szolgálat után a szezon végén távozik az Arsenaltól. Az észak-londoni szurkolók egy hangos csoportja már évek óta várta ezt a napot, de valójában sosem hitték el, hogy egyszer bekövetkezhet. A bejelentés után a károgók lecsendesedtek, és a bajnoki szezon hajrája már csak Wenger méltó búcsúztatásáról szólt, hiszen Sir Alex Ferguson 2013-as búcsúja után a francia közgazdász maradt a Premier League utolsó igazi menedzsere.

Az Arsenal-szurkolók repülőgépet is béreltek, hogy Wenger ellen tüntessenek Forrás: football.london

„Olyan érzésem volt, mintha a saját temetésemen lennék. Az emberek múlt időben beszéltek rólam, ami furcsa. Most már meg sem kell halnom, hogy tudjam, milyen az. Köszönöm mindenkinek, aki jó volt hozzám.

– mondta Arséne Wenger a West Ham United felett aratott 4-1-es győzelmet követően a hivatalos bejelentés után egy nappal.

Sir Alex Ferguson után Arséne Wenger volt a legrégebben dolgozó edző a Premier League-ben Forrás: premierleague.com

Ezután Wenger Manchesterbe látogatott csapatával, és talán örökre emlékezetes marad az a pillanat, amikor a kezdőrúgás előtt legendás riválisa, Sir Alex Ferguson köszöntötte az Old Trafford publikumának vastapsa kíséretében. Wenger és Ferguson utoljára ölelkezett össze a pálya szélén. Talán ez volt az a pillanat, amikor valami végleg véget ért a francia szakember életében.

Az Arsenal végül a hatodik helyen zárta a szezont, Wenger csapata ráadásul elvérzett az Atlético Madrid elleni El-elődöntőben, így a 69 éves trénernek nem adatott meg, hogy utolsó nagy dobásként megnyerjen egy rangos európai kupatrófeát.

Ennek ellenére nincs oka szégyenkezni, hiszen 22 év alatt nyert három bajnoki címet (2004-ben veretlenül), hét FA-kupát és hét angol Szuperkupát – miközben az 1996-os kinevezése előtt az Arsenal csak stagnált, a szurkolók pedig „Boring Arsenalnak" (unalmas Arsenalnak – a szerk.) csúfolták az észak-londoni klubot.

„Szomorú vagyok, mert az Arsenal volt az életem, és soha nem is képzeltem el már mást magamnak.

Időt kell adnom magamnak, hogy leülepedjenek a dolgok, és eldöntsem, hova szeretnék menni ezután – nyilatkozta Wenger a Huddersfield elleni utolsó mérkőzése előtt, amely az 1235. tétmeccse volt az Arsenal kispadján. – Előre kell tekintenem, olyan ember vagyok, aki nem mereng a múlton. Bárhol is dolgoztam eddig, mindig ezt csináltam. Új dologba kell fognom, hogy az összes energiámat másra fordítsam, és

2018. május 31-én a Real Madriddal sorozatban három Bajnokok Ligáját nyerő Zinédine Zidane hirtelen bejelentette távozását, így a spanyol sztárcsapatnak edzőt kellett találnia a megüresedett kispadra. Ez korántsem volt egyszerű feladat, mert

a legjobb szakemberek addigra már elkeltek, a topkategóriás edzők közül pedig egyedül Wenger volt szabad.

Zinédine Zidane a csúcson hagyta ott a Real Madridot Forrás: Anadolu Agency/2018 Anadolu Agency/Vladimir Shtanko

„Mikor az Emirates Stadiont építettük (2004 és 2006 között), öt évre elköteleztem magam az Arsenalhoz. Mikor a Real Madrid először megkeresett, még jócskán benne jártunk ebben az öt évben, én pedig azt gondoltam, egyszerűen nem tehetem meg, hogy elárulom a klubomat.

Persze mindig nagy a kísértés, mikor a Real Madrid keresi meg az embert, főleg úgy, hogy esélyt adtak volna az egész klub irányítására" – nyilatkozta Arséne Wenger a beIN SPORTS-nak, ahol az oroszországi focivébé alatt szakértőként dolgozott.

A fogadóirodáknál Wenger volt a legesélyesebb a Real Madrid kispadjára, Florentino Pérez elnök azonban meghozta élete egyik legrosszabb döntését, és a világbajnokság kezdete előtt két nappal bejelentette, hogy a spanyol válogatott szövetségi kapitánya, Julen Lopetegui lesz a befutó. A Real elnöke ezzel duplán bakot lőtt, ugyanis ezzel a húzással szétbomlasztotta a vb-címre is esélyes spanyol csapatot, míg Lopetegui – akit a bejelentés után azonnal hazazavartak az oroszországi világbajnokságról - az őszi szezonban sosem látott mélységbe taszította a Real Madridot, így október végén távoznia kellett a kispadról.

Arséne Wenger biztosan nem bukott volna akkorát a Real Madriddal, mint Julen Lopetegui Forrás: NurPhoto/Joan Valls/Urbanandsport/NurPhoto/Joan Valls

Arséne Wenger nem sietette a visszatérést, hanem elkezdte élvezni az életet, amiről igazi munkamániásként az elmúlt két évtizedben megfeledkezett.

Augusztusban Libériában, a Nemzeti Zászló Napja elnevezésű ünnepnapon átvehette a legjelentősebb kitüntetést, az Afrika Megváltásáért Humanitárius Rend Lovagi Főparancsnoki Fokozatát, amiért hozzájárult a korább aranylabdás George Weah, jelenlegi államelnök labdarúgó pályafutásához.

Megérkezése után rajongók százai fogadták a reptéren, még egy kisbabát is a kezébe adtak, akit a szülei Arséne Wengernek neveztek el.

Arséne Wengert királyként fogadták Libériában Forrás: MTI/EPA

Hogy Wenger mennyire komolyan gondolta, hogy előre tekint, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a májusi távozása óta egyszer sem tért vissza az Emirates Stadionba, aminek a megépítésében kulcsszerepe volt.

Igazi úriember, aki nem kezdett visszafelé mutogatni, nem ekézte a vezetőséget vagy gyengén teljesítő sztárfocistáit, és nem lihegett a helyére kinevezett baszk edző, Unai Emery nyakába – Fergusonnal ellentétben, aki 2013-as visszavonulása után sem hagyta el az Old Traffordot, ezzel pedig akarva, akaratlanul is óriási terhet tett az utódjaira.

Kipihentem magam, készen állok a munkára. Nem biztos, hogy klubedzőként fogok dolgozni. Kaptam megkereséseket szövetségektől, válogatottaktól, és Japán sincs kizárva. A világ minden pontjáról hívnak" – mondta Wenger, akiről októberben felröppent a pletyka, hogy a Paris Saint-Germain sportigazgatója lesz, és állítólag már egy megbeszélésen is túlesett a csapat német vezetőedzőjével, Thomas Tuchellel.

Wenger Arsenalja 2017 tavaszán 10-2-es összesítéssel búcsúzott a Bayern elleni BL-nyolcaddöntőben Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel

Az őszi szezon beindulása után természetesen Wengerrel kapcsolatban is egyre több volt a találgatás. A német rekordbajnok Bayern München pocsékul kezdte a bajnokságot, 12 mérkőzés után csak az ötödik helyen állt a Bundesligában, kilencpontos hátránnyal az éllovas Borussia Dortmund mögött.

Ráadásul az öltözőben több sztárjátékos is kifakadt a nyáron kinevezett Niko Kovacra, így a német sportsajtó egyre gyakrabban kezdett írni az edzőváltásról, és a francia szakember érkezéséről, akinek a támadófutballra épülő filozófiája és perfekt német nyelvtudása is beleillett volna a Bayern profiljába.

A bajor klub vezetősége végül úgy döntött, hogy bizalmat szavaz a horvát edzőnek, aki az őszi szezon végére felhozta a csapatát a tabella második helyére, a Bajnokok Ligájából pedig csoportelsőként jutott tovább.

Wenger ugyan lemaradt a Bayern Münchenről, de októberben életműdíjat kapott, amiért a munkásságával kiemelkedően hozzájárult a Premier League felemelkedéséhez.

– viccelődött a díjátadón Wenger, aki legutóbb 2004-ben nyert bajnoki címet az Arsenallal.

David Dein, az Arsenal korábbi alelnöke, Arséne Wenger, Gilberto Silva, Gerard Houllier és Robert Pires az ünnepségen Forrás: Getty Images for Leaders/2018 Getty Images/Henry Browne

Az őszi szezon végén újabb sztárcsapatnál került képbe a francia szakember – és talán még mindig célkeresztben van. Az AC Milan kiesett az Európa-ligából, és az olasz bajnokságban is rendkívül hullámzó teljesítményt produkál. Karácsonykor a vörös-feketék 34 éves negatív csúcsot állítottak be azzal, hogy sorozatban négy egymást követő mérkőzésen sem tudtak gólt szerezni. A tulajdonosok érthetően elégedetlenek Gennaro Gattuso vezetőedzővel, ráadásul nagy rajongói Wengernek, akinek a kinevezése azért sem elképzelhetetlen, mert az Arsenal korábbi vezérigazgatója, a dél-afrikai Ivan Gazidis az AC Milanhoz távozott, ahol decemberben kezdte meg a munkát.

Arséne Wenger visszatérése egyelőre várat magára, de abban biztosak lehetünk, hogy válogathat az ajánlatokban.

Novemberben a Premier League-ben sereghajtó Fulham szerette volna vezetőedzőnek, de a francia szakember érzelmi okokból nem akart visszatérni a szigetországba, így az olasz Claudio Ranieri kapta az állást.

Saját bevallása szerint Wenger január 1-től újra bekapcsolódik a futball vérkeringésébe, de továbbra sem lehet tudni, hogy hol folytatja. A legvalószínűbbnek Milánó tűnik, amely akár ideális terep is lehet neki, ugyanis az AC Milan kerete tele van tehetséges fiatal játékosokkal, márpedig, ha Wenger ért valamihez, akkor az a tehetségek kiaknázása.

Ivan Gazidis (jobbra) 2009 és 2018 között együtt dolgozott Wengerrel az Arsenalnál Forrás: AFP/(c)AeonView.com/Mohd Rasfan

Arséne Wenger vezetőedzőként nyert már veretlenül bajnokságot, és a Bajnokok Ligája-trófeán kívül minden lehetséges címmel elbüszkélkedhet. A kérdés az, hogy 69 évesen milyen kihívásokra vágyik, és persze az is, hogy létezik-e olyan csapat, amely meg tudja neki adni ezeket. Ha nem vágyik rivaldafényre, akkor könnyen lehet, hogy a Paris Saint-Germain sportigazgatója lesz, aztán ha egy szép napon elbúcsúznak Thomas Tucheltől, akkor még mindig leülhet a párizsi csapat kispadjára.

Arséne Wenger igazi munkamániás, aki sosem törődött bele a középszerűségbe, akkor sem, amikor a játékosai folyamatosan azon dolgoztak, hogy beletaszítsák. A futballprofesszornak 69 évesen sem változott a filozófiája: úgy kell szórakoztatni a szurkolókat, hogy közben a csapat a csúcsra érjen.

Hogy lesz-e erre lehetősége, egyelőre nem tudni, de ha hihetünk neki, akkor 2019-ben mindenre választ kapunk.