Halott poraiból támadt fel az eltemetett holland futball

Bár a szövetségi kapitány, Ronald Koeman egy kis ünneplés mellett próbál óvatos maradni, egyre inkább úgy tűnik, a holland futball nemcsak hogy éledezik, de jó esélye van arra, hogy újra a sportág nagyhatalmainak szintjére érjen. Az elmúlt két világversenyről szégyenszemre lemaradó válogatottjuk – a két legutóbbi világbajnokot megelőzve – megnyerte selejtezőcsoportját a Nemzetek Ligájában, miközben klubszinten is tetten érhető a fejlődés: az Ajax fiataljai veretlenül állnak továbbjutásra a Bajnokok Ligájában, ráadásul szépen is játszanak. Vajon mi változott? Mégsem olyan elveszett az a bizonyos elveszett generáció?

Ismét a holland foci sikereitől hangos a nemzetközi futballélet. Néhány évvel ezelőtt ez még természetes volt, hiszen

a válogatott 2010-ben ezüst-, 2014-ben pedig bronzérmet szerzett a világbajnokságon,

de aztán nem várt hanyatlás következett be. Emlékezhetünk rá, annak idején voltak károgók, akik a magyar csapat 2016-os Eb-kvalifikációját a létszámemelésnek tudták be. Nos, az Oranje még így sem tudott eljutni a franciaországi kontinenstornára, sőt, még a pótselejtezőt érő harmadik helyről is lemaradt csoportjában Csehország, Izland és Törökország mögött, mindössze Kazahsztánt és Lettországot megelőzve.

A 2010-es dél-afrikai világbajnokság ezüstérmes holland válogatottja. Álló sor (balról): Maarten Stekelenburg, Robin van Persie, John Heitinga, Joris Mathijnsen, Dirk Kuijt, Mark van Bommel. Alsó sor: Gregory van der Wiel, Nigel de Jong, Giovanni van Bronckhorst, Wesley Sneijder, Arjen Robben Forrás: ANP/AFP/Olaf Kraak

Bár voltak, akik reménykedtek benne, hogy csupán kisiklásról volt szó, a 2018-as vb selejtezőin is kudarcot vallott az együttes, ezúttal a franciák happolták el előlük az első, a svédek pedig a pótselejtezős második pozíciót.

„Mitől beteg a holland futball?”, „Totális futballból mély gödörbe estek a hollandok”, „A szemünk láttára megy tönkre a holland foci.”

Néhány tavalyi szalagcím a sajtóból a jelenséggel kapcsolatban, melyek jól jelezték, milyen megrökönyödést váltott ki a közvéleményben és a szakmában a tulipánosok mélyrepülése. Jelzésértékű, hogy a válogatott kispadján olyan legendák buktak meg 2015 és 2017 között, mint Guus Hiddink, Danny Blind, majd Dick Advocaat.

Ezek után nem csoda, hogy miután kiderült, a legutóbbi két világbajnokkal, Franciaországgal és Németországgal kerültek egy csoportba az újonnan indult Nemzetek Ligája (NL) selejtezőjében, a legtöbben biztosra vették a harmadik, vagyis utolsó helyüket (ezzel pedig a kiesést) a trióban. Ehhez képest hatalmas meglepetésre mindkét riválisukat megelőzték – immár Ronald Koeman irányításával.

Kiprich József nem aggódott

Kiprich József nem tagadja, két nemzeti válogatottért is szorít, és ez már aligha fog valaha is megváltozni. A magyar mellett a holland csapat is kiemelt helyet foglal el a szívében, ami nem csoda, hiszen 1989 és 1995 között a Feyenoord sztárcsatárának számított, nagyon megszerette a németalföldieket. Összesen 128 mérkőzésen szerepelt a rotterdamiaknál, szerzett 53 gólt, és megnyerte a holland bajnokságot, a kupát és a szuperkupát is az együttessel.
„Természetesen csalódott voltam az Oranje elmúlt években nyújtott gyengébb teljesítménye miatt, és így voltak ezzel kinti barátaim is, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot – mondta a 70-szeres magyar válogatott játékos. – Ugyanakkor olyan nagyon azért nem aggódtam, mert tudtam, hogy csak átmeneti állapotról van szó. Érdemes megnézni a holland bajnoki meccseket: az Ajax, a Feyenoord és a PSV meccsei telt házakkal mennek, rengeteg tehetséges, jó játékosuk van, akik közül egyre többen lesznek majd a válogatott erősségei is. Higgyék el, a csapat visszatér a csúcsra, illetve annak közelébe, a legnagyobbak szintjére. A Nemzetek Ligájában mindenki csoportutolsónak várta őket, de már most megmutatták, hogy számolni kell velük. Ráadásul ne feledjük, hogy egy pokoli erős társaságban lettek elsők!"

A Nemzetek Ligájában a franciákat és a németeket megelőzve nyerte meg csoportját a Virgil van Dijk (4) vezette holland csapat Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Marvin Ibo Güngör

„Pár éve valóban inkább kudarcok érték a hollandokat, legalábbis a korábban felállított mércéjükhöz képest – erősítette meg Fehér Csaba, aki több mint tíz évet töltött el a holland bajnokságban a NAC Breda, a PSV és a Willem II színeiben. – Éppen ezért válságstábot hoztak létre a legkülönfélébb szakemberekkel, és bár mostanában jelentősen javultak az eredmények, ez a grémium ma is működik.

Legutóbb például a klubok képviselői ültek le tanácskozni, hogy mivel tudnák emelni a hazai bajnokság színvonalát.

Jellemző az összefogásra, hogy a nemzetközi porondon érdekelt csapatok felajánlották bevételeik egy részét azoknak az egyesületeknek, melyek műfüves pályával rendelkeznek, hogy a játék minőségének javítása érdekében átalakíthassák a játéktereket.”

A 41-szeres magyar válogatott korábbi védő 2007-ben még a negyeddöntőig menetelt akkori csapatával, a PSV Eindhovennel a Bajnokok Ligájában, de aztán a holland együttesek egyre messzebb kerültek az európai elittől.

„A hollandok józan emberek, pontosan tudták, hogy anyagiak tekintetében nem vehetik fel a versenyt a legnagyobb futballnemzetekkel. A klubok nem voltak már olyan sikeresek, de a válogatott egy darabig változatlanul a csúcson volt, köszönhetően a külföldi topbajnokságokban játszó sztárjainak. Ami azt illeti, az utánpótlásukban is volt egy kisebb megtorpanás, a nagy klasszisok, Van Persie, Sneijder vagy éppen Robben szép lassan kiöregedtek, és nem látszott, kik lehetnek azok, akik igazi vezéregyéniségekké válhatnak.

2015-ben a hollandok öt tétmeccsükből hármat is elveszítettek, köztük az Izland és a Csehország ellenit hazai pályán, 2016-ban a vb-selejtezőkön csak Luxemburgot és Fehéroroszországot tudták legyőzni, és 2017-ben is becsúsztak kellemetlen eredmények, például a bolgárok elleni zakó, vagy a franciák elleni k.o. (0-4). Idén viszont, bár szintén vereséggel kezdtek (1-2) a gallok ellen, azt követően veretlenek maradtak, így a friss vb-győztest és a 2014-es világbajnok Németországot is maguk mögé utasították a Nemzetek Ligájában, vagyis egyértelműen érezhető a javulás a fontos meccseken.

Fehér Csaba több mint 10 évet játszott Hollandiában, szerinte újra jó úton jár az Oranje Forrás: MEXSPORT/Mexsport/Backpage Images

„Új úton indultak el, ami egyelőre jó eredményekkel párosul. Ronald Koeman az én edzőm is volt bő tíz éve a PSV-nél, ahol tehetséges, de még rutintalan trénernek számított.

Időközben jóval tapasztaltabb lett, tanult a hibáiból, és a válogatottnál volt bátorsága hozzányúlni a hollandok által sokáig kőbe vésett 4-3-3-as játékrendszerhez.

Felismerte, hogy nem szabad mindenáron ragaszkodni ehhez, és mindig az aktuális ellenfélhez igyekezett alkalmazkodni a felállásnál. Vállalta, hogy az eredményeket tekinti a legfontosabbnak, nem a szép játékot, amelyhez korábban szinte ragaszkodtak a szurkolók.”

Ezen felül természetesen az is szükséges volt a jelentősebb javuláshoz, hogy újra legyenek igazi sztárjátékosai az Oranjének. A korábban a Manchester Unitednél megtorpanó, de a Lyonnál szinte kivirágzó Memphis Depay mind a nemzeti csapatban, mind a francia bajnokságban szárnyal, Daley Blindnek is jót tett, hogy az MU-tól visszatért az Ajaxhoz. Matthijs de Ligt 19, Frenkie de Jong pedig 21 évesen már az amszterdamiaknál és a Nemzetek Ligája kezdete óta a válogatottnál is kulcsember, utóbbit a közeljövő nagy holland csillagának tartják, és akkor még nem is beszéltünk Virgil van Dijkről, aki a Liverpoolnál a világ egyik legjobb középhátvédjévé avanzsált, illetve klubtársáról, az NL-sikerekhez parádés teljesítménnyel hozzájáruló Georginio Wijnaldumről.

Sokkal szabadabb szerepkörben futballozhatok, mellettem pedig Frenkie személyében egy olyan középpályás ténykedik, aki folyamatosan mozgásban van, jól cselez, kicsalogatja a megszokott pozícióiból az ellenfél játékosait, ezáltal előttem is jóval nagyobb területek nyílnak, veszélyesebb vagyok az előrejátékban.

Nem titkolom, hogy élvezem a játékot a mostani válogatottban” – nyilatkozta lelkesen Wijnaldum a Voetbal International szaklapnak, és ez utóbbi kijelentés sokat elárul a Koeman-csapat jelenlegi hangulatáról.

Frenkie de Jong (7) és Matthijs de Ligt (3) személyében újra vannak szupertehetségei a holland futballnak Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Marvin Ibo Guengoer

A nemzeti együttes mellett mindenképpen szót kell ejteni az Ajax produkciójáról is. A hagyományosan sok-sok fiatal tehetséggel teletűzdelt amszterdami gárda 2017-ben döntőt játszott az Európa-ligában, és már akkor rengeteg szurkolót szerzett magának elsöprő, már-már naivan őszinte támadójátékával. A jelenleg Erik ten Hag által irányított csapat négy év elteltével kvalifikálta magát ismét a Bajnokok Ligája főtáblájára, de ott nemhogy nem játszik statisztaszerepet a két korábbi BL(BEK)-győztest, a Bayern Münchent és a Benficát, valamint a playoffban a MOL Vidit búcsúztató AEK Athént felvonultató csoportban, hanem

egyenesen a továbbjutás kapujában áll, a Bayernt például szinte lefocizta saját pályáján.

„Az Ajaxnál az elmúlt években az volt a jellemző, hogy a legnagyobb tehetségeiket rendre eladták az első komolyabb kérőnek – vette vissza a szót Fehér Csaba. – Most változtattak ezen a felfogáson, és kockáztattak annak érdekében, hogy sikerrel vegyék a BL-selejtezőt. Frenkie de Jongért és Matthijs de Ligtért a nyáron zsíros összegeket fizettek volna a nagyobb európai klubok, de megtartották őket, és a kissé talán rizikósnak tűnő befektetés megtérült: egyrészt a BL-ben eleve dől a pénz, főleg, ha sokáig menetelnek, másrészt

De Jong példájánál maradva: lehet, hogy most értékesíteni tudták volna mondjuk 50 millió euróért, de elképzelhető, hogy egy még parádésabb szezont követően jövőre a 80 vagy akár a 90 milliót is megadják érte.”

Fehér azért egyelőre még óvatos az igazán nagy szavakkal, hiszen pontosan tudja, hogy a Nemzetek Ligája selejtezőjét nem minden nagyágyú vette véresen komolyan.

„A bajnokságuk továbbra sem fog felemelkedni a topligák szintjére, de visszatérhetnek a 10-15 évvel ezelőtti jól bevált recepthez, akár még sikeresebben. Változatlanul ontani fogják a tehetségeiket, mert van és lesz belőlük bőven, és az is önmagáért beszél, hogy nemcsak a játékosaik és az edzőik, hanem a legkülönbözőbb szakembereik, például a játékosmegfigyelőik vagy a fizioterapeutáik is nagyon keresettek világszerte, szinte az összes kontinensen. A hollandok nagy erénye, hogy felismerik a korlátaikat, nagyszerűen felmérik a lehetőségeiket, és azokra az erényeikre építenek, melyek segítségével újra és újra erősödhetnek, tartva a lépést a világ legjobbjaival is.”