Már csak egy lépés a labdarúgó Bajnokok Ligájának zártkörű klubbá tétele

Egyelőre kevés a konkrétum a 2021-22-es idényben elinduló új európai labdarúgókupával kapcsolatban. Csak annyi biztos, hogy 96 csapat vehet benne részt. A jelek arra utalnak, hogy az UEFA kész zártkörű elitkupát kreálni a Bajnokok Ligájából.

Konc a kiscsapatoknak, nyugalom a nagyoknak - akár ezzel a felültéssel is jellemezhetnénk az UEFA legújabb tervét, amely a harmadik európai kupa beindításáról szól. Amikor az Európai Labdarúgó Szövetség újfent megváltoztatta a Bajnokok Ligája selejtezőjének lebonyolítását, már sejteni lehetett, mire megy ki a játék. Az idei kvalifikációs sorozatban 26 együttes eleve a főtáblán kezdett, a négy topliga (Serie A, La Liga, Premier League, Bundesliga) első négy helyezettje szintén.

Ez azt jelentette, hogy a 32-es táblán fennmaradó hat helyért csatázott a selejtező összes résztvevője - köztük a MOL Vidi, amely kis híján eljutott a BL 32-es mezőnyébe, de végül az Európa Liga főtábláján kötött ki.

A selejtezőben az úgynevezett bajnoki ágról tehát négy, a nem bajnoki ágról két csapat mehetett a legjobb 32 közé. Sok ország képviselője elégedetlenkedett az új rendszer miatt, hiszen a csoportkörbe kerülésért nyáron nyolc hét alatt nyolc meccset kellett lejátszaniuk a selejtezős csapatoknak. Van azonban egy másfajta elégedetlenség is.

A Bajnokok Ligája 1999/2000-es szezonjának sorsolása. Ekkor még egyszerű volt a selejtező rendszere Forrás: AFP/Pascal Guyot

Többször írtunk arról, hogy a BL sztáregyüttesei a hátuk közepére sem kívánják az úgynevezett kiscsapatok elleni főtáblás meccseket. Egy Real Madridnak, egy Manchester Citynek, egy Barcelonának nem sportélmény, hanem nyűg Kazahsztánba, Azerbajdzsánba, vagy éppen Fehéroroszországba utazni egy-egy BL-csoportmeccsért.

A nagycsapatok folyamatos elégedetlensége arra késztetheti az UEFA-t, hogy hódoljon be az óriások óhajának.

A Bajnokok Ligája "bezárása", elitklubbá tétele a kicsiken kívül mindenkinek üdvös lenne. A tévéközvetítésekből származó bevételek egyre csak nőnének, a sztárcsapatok egymás elleni meccsei pedig sokkal több embert érdekelnének, mint mondjuk egy Asztana-Manchester City BL-csoportmeccs.

Az UEFA ezzel az új kupasorozattal azoknak az országoknak szeli fel a kegyelemkenyeret, amelyek nem kapnak belépőt az elitklubba.

Az UEFA ezzel a lépéssel óriásit kaszál, ugyanis, ha valóban a fentebb leírtak a döntés mozgatórugói - és vajmi kevés okunk van az ellenkezőjét feltételezni - akkor kihúzhat egy régóta leselkedő veszélyt a listájáról. Az európai top klubok már vagy tíz éve fenyegették a szervezetet, hogy létrehozzák saját "szuper bajnokságukat", amire már akadt is volna szponzor (pl. a nyári Bajnokok Kupája sorozatot pénzelő amerikai befektetők), az UEFA pedig hoppont maradt volna.

Így viszont ő maga hozhatja tető alá a világ legjobban fizető versenysorozatát,

amelynek a közvetítési és reklámjogokból származó értéke csak nő azáltal, hogy eltakarítják az útból a kicsiket.

Hogy a zárt körű elit klub életre hívása nem példátlan és nem ördögtől való, arra a férfi kosárlabda Euroliga az ékes példa.

Ha elindul az új kupasorozat, ki léphet be a bajnokok Ligájába? Forrás: AFP/Philippe Huguen

Ezt a sorozatot nem a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) rendezi, hanem az ULEB (az Európai Kosárligák Uniója), ide pedig nincsen szabad belépés. A férfi kosárlabda Euroliga egy zárt nemzetközi kupa a kontinens legjobb csapatainak, a magyar bajnok - péládnak okáért - a szintén koncként odavetett, harmadik számú kupasorozatban indulhat, amelyet ugyan Bajnokok Ligájának neveznek, de a néven túl semmi köze nincs ahhoz, amit az elnevezés megtestesít.