A bíró helyett magát altatta el a csaló amerikai gyúró Uruguayban

1930-ban rendezték meg a labdarúgás történetének első világbajnokságát, amelyen 13 ország vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából. Ez a viadal volt az egyetlen a vb-k történelmében, amelyen meghívásos alapon vettek részt a csapatok, azaz nem rendeztek selejtezőket. Az akkori FIFA-elnök, Jules Rimet által megálmodott világbajnokság rendezésére Magyarország is jelentkezett, de a rendezést végül Uruguay kapta meg. A legjobb európai csapatok – köztük a magyar – nem fogadták el a meghívást, így egyenes út vezetett a házigazda sikeréhez. 

A FIFA által már harmadszor kiírt, de ténylegesen az első vb-t 1930. július 13. és július 30. között rendezték Uruguayban. A tornán profik, félprofik és amatőrök is játszhattak egymás ellen, ezt azért is fontos kiemelni, mert a NOB az olimpiákról kitiltotta a profikat. Uruguayban a kormány is beszállt a projektbe a 100 ezres Centenáriumi Stadion felhúzásával – a legendás arénát hamarosan lebonthatják –, ráadásul

a helyi szövetség magára vállalta a rendezéssel járó összes költséget, és úgy döntött, hogy a résztvevők között szétosztja az esetleges nyereséget.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy kétszeres olimpiai bajnok (mint nem hivatalos világbajnoki címvédő) Uruguay 1930-ban ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját.

Az uruguayi Centenario Stadion Forrás: Origo

A világbajnokság főszereplői

A meglehetősen hosszú és költséges út, az Atlanti-óceán hajóval történő átszelése nem hozta lázba az európai válogatottakat, még annak ellenére sem, hogy az uruguayiak részben állták volna az útiköltségeket. Ráadásul ahol profizmus, ott a klubok, ahol amatörizmus volt, ott a munkaadók mondtak határozott nemet a két hónapos távollétre.

Így Magyarország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Csehszlovákia, Anglia és Skócia sem vett részt a viadalon.

Az öreg kontinensről mindössze négy ország, Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia vállalta a részvételt. Az amerikai kontinens válogatottjai részéről viszont érthető módon komoly érdeklődés mutatkozott: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Mexikó, Paraguay, Peru és az USA is elindult a vb-n.

Ami a csoportokat illeti, az elsőben Argentína, Chile, Franciaország és Mexikó, a másodikban Jugoszlávia, Brazília és Bolívia, a harmadikban Uruguay, Románia és Peru, míg a negyedikben az Egyesült Államok, Paraguay és Belgium küzdött a továbbjutást jelentő helyért.

Magyarok az első vb-n

Bár a magyar válogatott nem volt ott a tornán, így is voltak a képviselői hazánknak Uruguayban. A FIFA-alelnök, Fischer Mór – kilenc nyelven beszélt – a nemzetközi szövetség első emberével, a francia Jules Rimet-vel karöltve érkezett meg a tornára, míg Orth György a chilei válogatottat irányította.

Lucien Laurent történelmet írt

A világbajnokságok első gólját

a francia Lucien Laurent szerezte,

aki 2005-ben, 97 évesen halt meg. A történelmi nyitó mérkőzéseket egy időben rendezték, az egyiken Franciaország-Mexikóval találkozott 1930. július 13-án, míg a másik összecsapáson Belgium az Egyesült Államokkal játszott. Az első találat pedig az előbbi meccsen esett, Laurent a 19. percben volt eredményes, a franciák pedig végül 4-1-re kiütötték Mexikót. A másik találkozón a favoritnak számító európai csapat meglepetésre sima vereséget szenvedett az amerikaiaktól (3-0).

A franciák csoportja már csak azért is érdekes, mert

a chilei csapatot Orth György, minden idők egyik legnagyobb magyar labdarúgója készítette fel a világbajnokságra.

Ám végül sem a magyar edző válogatottja, sem a francia együttes nem örülhetett, mivel Argentína mindhárom csoportmeccsét behúzta – a Mexikó ellen 6-3-ra megnyert találkozón öt tizenegyes volt, de csak egyből lett gól –, és bejutott az elődöntőbe. Érdekesség, hogy az argentin-francia összecsapáson

a játékvezető tévedésből hamarabb fújta le a mérkőzést,

de belátta a tévedését, és visszahívta a maradék hat percre az akkor már ünneplő és lefelé induló Argentínát.

Az 1930-as uruguayi világbajnokság hivatalos logója Forrás: AFP

A második csoportban Brazília meglepetésre kiesett, sokkal jobb eredményre számított a dél-amerikai válogatott. Ám hiába volt ott a tornát rúgott gól nélkül befejező Bolívia is a hármasban, a Jugoszlávia-Brazília lábtörést is hozó összecsapást 2-1-re az európai együttes nyerte, így csoportelsőként került az elődöntőbe, a selecao pedig utazhatott haza. A harmadik csoport nyitómeccsét

Románia Peruval játszotta, sima európai siker született, ráadásul ezen a mérkőzésen volt a világbajnokságok első kiállítása.

A találkozót mindössze 2549 néző tekintette meg. Ám a románoknak Peru legyőzése kevés volt az üdvösséghez, mivel a házigazda Uruguay előbb nagy nehézségek árán verte meg a dél-amerikai riválisát, majd a továbbjutásról döntő találkozón 4-0-ra kiütötte a románokat.

A negyedik, egyben utolsó csoportban a már említett USA-Belgium mérkőzésen kívül is adódtak érdekességek.

A tőkeerős szponzorának köszönhetően angol profi játékossal megerősített Egyesült Államok Paraguayt is legyőzte,

méghozzá a világbajnokság első mesterhármasát elérő Bert Patenaude-nek köszönhetően.

Az Egyesült Államok csapata az 1930-as uruguayi vb-n Forrás: wikipedia

Kloroformos baki az elődöntőben

A két elődöntő egyikében sem volt kérdéses, melyik csap jut a fináléba. Az egyik ágon Argentína-Egyesült Államok, míg a másikon Uruguay-Jugoszlávia összecsapást rendeztek.

Az előbbi összecsapás nem is elsősorban a 6-1-es argentin siker miatt marad örökké emlékezetes. A beszámolók szerint az amerikai csapat vezetői mindent elkövettek, hogy döntőbe jussanak:

a belga John Langenus játékvezetőt kloroformmal akarták elaltatni, ám végül az USA gyúrója saját csapdájába esett,

nagy igyekezetében saját magát szúrta meg az injekciós tűvel és játékosa ápolása közben elaludt a gyepen.

John Langenus megúszta épp bőrrel az Argentína-Egyesült Államok elödöntőt Forrás: fifa.com

A másik elődöntőben Uruguay ugyancsak 6-1-re nyert, méghozzá Jugoszlávia ellen.

Az európai sajtó a a brazil Almeida Rego játékvezetőt tette felelőssé a nagyarányú vereség miatt,

a meccs azonban inkább a vb-k történetének második mesterhármasa miatt lett emlékezetes, amelyet az uruguayi Pedro Cea ért el.

Elszalasztott magyar esély

A magyar válogatott akár a végső győzelemre is esélyes lehetett volna az első vb-n, mivel hatalmas szenzációt szolgáltatva az 1929-es dél-amerikai portyája során a Ferencváros Montevideóban verte a későbbi világbajnokot, ráadásul az Újpest a vb rajtja előtt egy héttel megnyerte a BEK/BL elődjének számító Bajnokok Tornáját. És akkor még nem beszéltünk a Hungária akkori erejéről. Ám a nagy hármas és az MLSZ közötti összhang hiányában nem utazott a magyar válogatott, így örök rejtély marad, milyen eredményt ért volna el Magyarország.

„Félkarú” Castro zárta le a döntőt

Az Uruguay-Argentína döntőre 120 000 ezer szurkoló zsúfolódott össze a nézőtéren, amely az 1928-as amszterdami olimpia visszavágójának is beillett. A június 30-i első világbajnoki döntő vezetésére John Langenust kérték fel, akinek a neve az elődöntőben történtek miatt már ismerős lehet. A belga játékvezető a viták elkerülése végett úgy döntött, hogy

az első félidőben az egyik, a másodikban a másik csapat labdájával fognak játszani.

(Ekkor még minden csapat együttes vitte a saját labdáját.)

A csapatok vonulnak a pályára az Uruguay-Argentína (4-2) mérkőzésen Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto Archiv

Ami a mérkőzést illeti, a döntő első játékrészében még az argentinok vezettek 2-1-re, de a szünet után beindult az uruguayi gólgyár. Előbb Pedro Cea, majd Santos Iriarte volt eredményes, aztán

a jobb alkarját 13 éves korában elveszítő középcsatár, Héctor „El Manco” - vagyis félkarú - Castro következett az utolsó előtti percben,

így kialakítva a 4-2-es végeredményt a házigazda válogatott javára.

1930-as vb-döntő

Uruguay–Argentína 4:2 (1:2)
Gólszerző: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), ill. Peucelle (20.), Stábile (37.)
Montevideo, Centenáriumi Stadion, 93 000 néző. Vezette: Langenus (belga)

Uruguay: Ballestrero – Nasazzi, Mascheroni – J. Andrade, Fernández, Gestido – Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte

Argentína: Botasso – Della Torre, Paternoster – Suárez, Monti, J. Evaristo – M. Evaristo, Ferreira, Stábile, Varallo, Peucelle

A világbajnokságok történetének első gólkirálya az argentin Guillermo Stábile lett nyolc találattal, a legjobb játékosnak az uruguayi José Nasazzit választották,

míg a bronzmérkőzést le sem játszották, vagy mégis? (Ekkor elvileg a versenykiírás szerint nem rendeztek találkozót a harmadik helyért.) A históriás könyvek ebben a kérdésben mindenesetre nagyon eltérően írnak. Egyes források szerint Jugoszlávia egyszerűen nem lépett pályára a kisdöntőben, mások azt állítják, hogy lejátszották a harmadik helyezésért vívott meccset, amelyen az európai együttes nyert 3-1-re, de van olyan elképzelés is, mely szerint a FIFA döntése alapján ítélték oda a bronzérmet a két elődöntős közül Jugoszláviának. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy mindkét válogatott harmadik lett.

Az uruguayi Pedro Cea, Hector Scarone and Hector Castro gólöröme a vb-döntőben Forrás: AFP/Stf

Bárhogy is volt, már 1930-ban fantasztikus tornát rendeztek, amely megalapozta a vb-k további történetét. A 18 meccsen esett 70 gólnak pedig még a rabok is örülhettek, akik hangszórókon keresztül hallgathatták a világbajnoki meccseket az uruguayi börtönökben.

Sorozatunk következő részében az 1934-es, Olaszországban rendezett világbajnokság eseményeit idézzük fel.