Társoldalunk:

Az ázsiai és amerikai piac diktálja az európai futballtrendet

2017.08.19. 16:29

A profitorientált amerikai és kínai befektetőknek köszönhetően a klubok új piacra pozícionálhatják magukat, cserébe viszont szokatlan kezdési időpontok és kötelező tengerentúli haknitúrák várnak rájuk.

A 2016/2017-es szezon őszi El Clásicóját 16:15-kor rendezték. „A fél 7-es kezdés túl késő lett volna a hétórás ázsiai időeltolódás miatt. A délután egy óra pedig túl korai az amerikai piacnak” – mondta Javier Tebas, a spanyol liga elnöke. A világ legnézettebb meccse – amelyet a madridi AS csak a Föld legnagyobb látványosságának nevez – a brit tévéembargó miatt nem volt látható Angliában, Ázsiában és Amerikában viszont közvetítették. Mert „muszáj”.

A 2016/17-es szezon őszi Clásicóját körülbelül 600 millióan néztékForrás: AFP/Josep Lago

Egyre több kínai fektet be az európai fociba

A Premier League klubjai közül hat már amerikai kézben van, a spanyol és az olasz futballt pedig az ázsiai befektetők lepték el az utóbbi években. A Hurun Report kutatója szerint (a Hurun Report Kína leggazdagabb és legbefolyásosabb embereit követi nyomon) a kínaiak körében óriási az érdeklődés az európai labdarúgás iránt.Ismerek legalább három milliárdost, aki szívesen venne magának angol vagy spanyol klubot– mondta Rupert Hoogewerf.

Angliában például a West Bromwich és az Aston Villa, Olaszországban a Milan, Spanyolországban az Espanyol és részben (20%) az Atlético Madrid van kínai kezekben. Mindegyiket más stratégiai megfontolásból szerezték meg, de egy valami közös;a tulajdonosok hosszú távú befektetésben gondolkodnak, és szeretnék, ha a pénzük megtérülne.

Az Atlético 20 százalékát a Dalian Wanda ingatlancsoport birtokoljaForrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

Hogyan lehetséges mindez?A klubot birtokló vállalat sokkal nagyobb értékkel bír a kínai tőzsdén, mint mondjuk az Egyesült Királyságban– véli Hoogewerf. Példaként Tony Xiát, a Championshipben szereplő Aston Villa tulajdonosát hozta fel, aki a befektetésnek köszönhetően 2016-ban felkerült a Hurun Report listájára (korábban soha nem szerepelt rajta).

Ázsiához igazított kezdési időpontok

„Megváltoztattuk a kezdési időpontokat, hogy Ázsiában is baráti időben nézhessék a meccseket” – utalt arra Tebas, hogy a 2016/2017-es szezonban már szombat délután egy órakor is rendeztek bajnokit. A helyzet egyszerű:az ázsiaiak egyre nagyobb szeletet sajátítanak ki a spanyol futballból, így a piacot is oda kell pozícionálni. Erre talán az Espanyol a legjobb példa, amely 13 bajnokiját is szombaton 12:00, 13:00 vagy 16:15-ös kezdéssel játszotta. A klub 56%-át 2015-ben vásárolta meg a modellautók gyártásával foglalkozó Rastar Group, amelynek elnöke Chen Yansheng Kína 339. leggazdagabb embere, a vagyonát 1,1 milliárd dollárra becsülik.

A tavaszi milánói derbit is szokatlan időpontban rendeztékForrás: AFP/Miguel Medina

Ugyanez a helyzet Milánóban is. 2013-ban az Erick Thohir vezette International Sports Capital HK Limited vállalat lett az Inter többségi tulajdonosa, majd 2017 áprilisában a kínai befektetőket képviselő Rossoneri Sport Investment Luxemburg elnevezésű cég 740 millió eurót fizetett a Milan 99,93 százalékáért.A 2016/2017-es szezon tavaszi milánói derbijét fél 1-kor játszották – soha korábban nem volt erre példa.A meccsnek óriási népszerűsége volt Ázsiában, az olasz szurkolók viszont a közösségi oldalakon mentek neki a szövetségnek a korai kezdési időpont miatt.

Profitorientált tulajdonosok a PL-ben

Először a Premier League ismerte fel, hogy nem hazai, hanem világpiacról beszélünk, és ennek megfelelően kell cselekedni. Várhatóan egyre több európai klubtulajdonos fogja a Glazer-család példáját követni, amelynek a tulajdonában álló Manchester United évek óta nagy profitot termel, de ez a profit olyan pénzösszeget képez, amit kedvük szerint kivehetnek az üzletből. A húsz Premier League-ben szereplő klub közül hat már most amerikai kezekben van. Ezek az emberek egy olyan országból jönnek, ahol a számos sport-franchise stabil nyereséget termel.

A Manchester United szurkolói nem kedvelik a Glazer-családotForrás: AFP/Andrew Yates

Ha képet szeretnénk alkotni magunknak a futball jövőjéről, érdemes az Arsenalra gondolnunk, illetve Arsène Wengerre, a klub pénzkiadástól ódzkodó menedzserére. Wenger megszorításai győzelemre ugyan nem vezettek, az Arsenal nem nyert trófeákat 2006 és 2013 között – ám minden bizonnyal lenyűgözték Stan Kroenkét, a klub többségi tulajdonosát.

A 2002-től 2013 elejéig terjedő időszakban az Arsenal-részvények értéke 1200 százalékot emelkedett, úgy hogy mindeközben a brit részvények átlagos emelkedése mindössze 60 százalék volt.

A ManUnited az ázsiai piacot is uralja
A Brand Finance tíz nagy kínai városban végzett piackutatása kimutatta, hogy a külföldi bajnokságok közül a Premier League-et követik a legtöbben, a kínaiak 56 százaléka valamelyik angol klubnak szurkol, utána következnek a Bundesliga csapatai (34%). A felmérés szerint a Manchester United meccseit nézik a legtöbben (42%), megelőzve a Bayern Münchent és a Milánt (33-33%). A United népszerűségében nagy szerepe van a kínai Sina Sports-cal kötött szerződésnek, amelynek köszönhetően a MUTV 108 millió szurkoló számára lett elérhető.

A piacszerzés a cél

Andy Moore, a Brand Finance's Insights igazgatója szerint, a kínai piac fontossága egyre inkább növekszik, és ezt a kluboknak is be kell látniuk. A másik jó példa erre a Bajnokok Nemzetközi Kupája. 2017-ben három helyszínen (Amerika, Szingapúr, Kína) rendezték meg a felkészülési tornát, amelyen Európa legjobb csapatai vettek részt. Miért?Mert a tulajdonosok és a piacszerzés miatt muszáj oda menniük.