Az ETO-ért élek, nem az ETO-ból, ez óriási különbség

Felpezsdült a futballélet Győrben. A 2013-ban még NB I-es bajnoki címet nyert ETO 2015-ben a Quaestor csődje következtében a megszűnés szélére került, csak a városban évek óta sikeresen működő futsalklub és a helyi önkormányzat összefogásával menekült meg az összeomlástól. Az NB III-ban vette kezdetét az új korszak, első nekifutásra nem, a 2016–2017-es szezonban azonban összejött a bajnoki cím és a feljutás, miközben a futsalcsapat egy héttel ezelőtt hetedik bajnoki aranyát szerezte meg.

Mondhatjuk úgy is, hogy

2017 tavaszán a csapatsportokat tekintve szinte minden összejött Győrben.

A női kézilabdacsapat megnyerte a Bajnokok Ligáját és a bajnokságot is, a labdarúgóklub sorozatban 18 megnyert mérkőzéssel lett bajnok az NB III-ban, a futsalcsapat a BL-szereplés mellett itthon ismét felért a csúcsra – az utóbbi két eredmény ráadásul két napon belül vált biztossá.

A győri futballéletben jelenleg megkerülhetetlen dr. Drucskó Zoltán személye. A sportjogász 2009 óta irányítja ügyvezetőként a Rába ETO Futsal Clubot, amely 2010 óta példátlan sikersorozatot produkál, a 2014-es év kivételével minden tavasszal magyar bajnok lett, és a nemzetközi porondon is egyre eredményesebben szerepel.

A labdarúgócsapat viszont egy másik, mélyről építkező történet. Drucskó 2015-ben, a Tarsoly Csaba-féle ETO összeomlását követően került a klub élére, szintén ügyvezetőként, így azóta párhuzamosan látja el ügyvezető feladatait.

Drucskó Zoltán, a győri labdarúgás központi alakja Forrás: Origo

Első évében nem sikerült kiharcolni a feljutást az NB III-ból, Drucskó azt mondja, ebben neki is van felelőssége. A 2016–2017-es szezonban azonban a már egy tapasztalt edzővel (Bekő Balázs) és rutinos játékosokkal, köztük Kabát Péterrel, megerősített ETO bajnok lett az NB III Nyugati csoportjában, ráadásul egy fantasztikus sorozattal:

2016 novembere óta sorozatban 18 bajnoki mérkőzést nyert meg a csapat,

legutóbb a Sárvár FC ellenit, amely a visszavonuló Dudás Ádám utolsó hazai mérkőzése volt ETO-mezben. Szépen, góllal búcsúzott.

Az ETO bő egy héttel ezelőtt, a Csorna 2-1-es legyőzésével biztosította be a bajnoki címet és az ezzel járó feljutást. Az ETO Parkban 4000 néző szurkolta ki és ünnepelte a bajnoki címet. Ez nemcsak az NB III-ban, de az NB I átlagát tekintve is erős nézőszám, ez is jól mutatja, Győrben igény van a futballcsapatra, amely 113 éve a város része.

A szurkolók a pályára rohanva ünnepelték az ETO NB III-as bajnoki címét Forrás: Origo

A közelmúlt megpróbáltatásairól, a jelen sikereiről és a jövő terveiről Győrben beszélgettünk az ETO feltámasztásáért igazi munkamániásként dolgozó Drucskó Zoltánnal.

Mekkora kihívás volt kispályáról a nagypályára váltani?
Sokszor gúnyosan megjegyezték nekem, nehogy azt gondoljam, hogy ugyanolyan eredményesen tudok dolgozni a futballban, mint a futsalban, de ez az év az ellenkezőjét bizonyítja. Büszkék lehetünk erre a szezonra, nem úgy esett be az ablakon, rengeteget dolgoztunk érte. Sokszor én nyitottam és zártam a stadiont, és ezt várom el a munkatársaimtól és a játékosaimtól is. Legyenek munkamániásak, érezzem azt, hogy azért a pénzért, amit kifizetünk, legyen meg a teljesítmény, szívvel-lélekkel harcoljanak a kitűzött célokért. Itt szeretném megjegyezni egyben azt is, hogy

társadalmi munkában végzem, irányítom a klubot, és ezen nem is szeretnék változtatni. Én a klubért élek, nem a klubból élek, ez óriási különbség.

A Tarsoly Csaba vezette ETO csődje és az NB III-as újraindulás után első nekifutásra nem, másodjára viszont sikerült kiharcolni a feljutást az NB II-be. Ez így volt beütemezve?
Nem ez volt az eredeti terv, és ebben nekem is van felelősségem. Remélhetőleg most egy olyan eufória és összefogás alakul ki az osztályváltásunk következtében, ami jellemezte a megmenekülés utáni időszakot, az első két-három hónapot, amivel nem sáfárkodtunk túl jól.

Mi volt a gond?

Csalódást okoztunk a szurkolóknak.

Azon sportszakemberek, akik Tarsoly Csaba 13 éves tartózkodása alatt kevesebb lehetőséget kaptak a klubnál, az NB III-as induláskor úgy gondolták, eljött az ő idejük. Sajnos nem tudták megoldani azt a szituációt, nem tudtak élni azzal a lehetőséggel, amivel megbíztam őket.

Kikre gondol? Vezetőkre, edzőkre, játékosokra?
Egyértelműen kudarcot vallott a szakmai stáb, Németh Zoltán, majd Preszeller Tamás vezetésével. Az elmúlt időszak győri utánpótlásedzői nem birkóztak meg a feladattal, bebizonyosodott az az örök igazság, hogy a felnőtt és az akadémiai foci azért más kávéház.

Drucskó Zoltán: „Csalódást okoztunk a szurkolóknak” Forrás: eto.hu

És a futballisták?
A 2015–2016-os szezonban szinte a 19-20 éves korosztály játszott az NB III-ban, és második helyezést értek el a feljutó Budaörs mögött, azt gondolták, ha egy-két helyen erősítünk, a keret alkalmas lehet a feljutás kiharcolására. A képességekkel nem is lett volna gond, mentálisan viszont nem tudtak megküzdeni a hatalmas elvárással.

Az akadémián kicsit az álomvilágban élünk, különösebb teher nélkül. Amikor eredménykényszer mellett kellett kell focizni, sok futballistának feldolgozhatatlan problémát okozott.

Főleg úgy, hogy átmenet nélkül, egyik napról a másikra történt az átállás. Talán ez volt az első szezon egyik legnagyobb hibája.

A 2016–2017-es szezon előtt Bekő Balázs személyében egy NB I-et is megjárt vezetőedzője lett a csapatnak. De mi változott még erre az idényre?
Meghatározó volt Soós Imre sportigazgatói kinevezése, Kisvárdáról érkezett hozzánk, és minőségi játékosokat tudott hozni az NB II-ből, akiket nem mellesleg meg is tudtunk fizetni. Nem volt időnk megvárni, amíg felnőnek a gyerekek, így 2016 nyarán jelentősen kicserélődött a keret. Jelenleg hét olyan fiatal van a keretben, aki a Fehér Miklós Akadémia tagja, de a kezdőcsapatban is találunk növendékeket.

Bekő Balázs, a Győri ETO FC vezetőedzője Forrás: Origo

Az NB III-as bajnokcsapat mire lehet elég egy szinttel feljebb? Vagy megint jön egy jelentős átalakulás?
A puding próbája az evés, de négy-öt helyen biztosan szükség lesz vérátömlesztésre. Van, aki az életkoránál fogva, van, aki a képességei miatt nem alkalmas arra, hogy hosszú távon tervezzünk vele. Azért azt ne feledjük el, óriási nyomás alatt futballozott ez a csapat, sorozatban

18 mérkőzést nyertek meg eddig, ami bármelyik bajnokságban dicséretre méltó eredmény lenne.

Az ETO rövid távú céljai nyilvánvalóak, visszatérni az NB I-be. De mi a klub terve a következő 5-10 évre? Az összeomlás előtti sikerorientált korszak lebeg a szemek előtt, vagy egy nevelőklubot építenek?
Attól függ, megtalálom-e ehhez a pénzügyi befektetőt, partnert, aki lehetővé teszi, hogy nagyobbakat álmodjunk. Versenysportról beszélünk, természetesen győzni akarunk. Van egy akadémiánk, mondhatnánk azt is, hogy a befektető érkezéséig olyan utánpótlás-egyesületté kéne válni, amely egy jó transzferstratégiával piacképes labdarúgókat nevel, mint Kalmár Zsolt, Mervó Bence vagy Bénes László, akiket külföldre is értékesíteni tudunk. Ezekből a transzferdíjakból tudnánk gazdálkodni addig, amíg nem találunk egy olyan befektetőt, akivel együtt tudunk dolgozni.

Vannak önként jelentkezők?
Folyamatosan kerülgetnek minket. Legutóbb egy belga befektetői csoport érdeklődött a lehetőségekről, voltak kínaiak, oroszok és thaiföldiek is. Pórbáljuk ezeket a helyén kezelni, mert

nem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak.

A tárgyalások akkor szoktak megrekedni, amikor megfelelő pénzügyi fedezetet vagy bankgaranciát kérünk a partner hosszú távú fizetőképességére.

Kizárólag partnert keresnek? Nincs olyan befektető, aki azt mondja, ha beleteszem a pénzt, akkor az elnöki szék is kell nekem?
Egyik napról a másikra nem fogom eladni az egyesületet.

Aki ide pénzügyi befektetőként akar érkezni, annak nagyon hosszú időn keresztül kell bizonyítania emberileg, pénzügyileg, hogy méltó egy 113 éves klub tradícióinak az örökségére.

Ha már sikerült egy ilyen szituációból megmenteni a klubot, nem fogjuk elkótyavetyélni. A fontolva haladás hívei vagyunk, senkinek nem lesz azonnal többségi tulajdonrésze, előbb ismerjük meg egymást.

Drucskó Zoltán a fontolva haladás híve Forrás: Origo

Mi lehet vonzó egy külföldi befektetőnek most a Győri ETO-ban?
Ha meg tudják oldani, hogy a gazdasági egységekkel, a bevásárlóközponttal és a szállodával közösen kerül értékesítésre a labdarúgócsapat. Amennyiben lesz szinergia az üzlet és a foci között, akkor lehet nyereségesen üzemeltetni. Ez azért nem egy mission impossible kategória.

Gazdasági értelemben lehet ma Magyarországon nyereséges futballklubot csinálni?
Az NB I-es klubok veszteséggel működnek, az átigazolási piacon pedig nincs meghatározó magyar játékos. A mi helyzetünkben ezen csak megfelelő transzferstratégiával lehet változtatni, ha az utánpótláskorú játékosok képzésében és értékesítésével sokat lépnénk előre. Amíg ez gyerekcipőben jár, addig csak ad hoc jelleggel beszélhetünk erről.

A futsalban elért sikerek után mennyire volt ingoványos talaj a nagypályás futball?
A futsalban megfigyelhető trendek adaptálása nagyon sokat segített, ugyanúgy emberekkel kell foglalkozni, bajnokságot kell nyerni, a sémák hasonlóak voltak, a problémák kicsit nagyobbak. Ha Kubatov Gábor azt mondta, öt év kellett a Ferencváros talpra állításához, akkor nekünk is el fog tartani egy ideig, amíg a helyükre kerülnek a babák, és mindenki úgy tudja végezni a munkát, ahogyan az elvárható lenne.

Most nem így van?
Nemrég nyilatkozott Leisztinger Tamás, a Diósgyőr tulajdonosa árulásokról, túlfizetésekről, teljesítmény nélkül. Szívemből szólt az a nyilatkozat. Azt gondolom, sokan nem is tudják, milyen szerencsések, hogy látványcsapatsportágban tudnak dolgozni, nagyságrendekkel magasabb fizetésért, mint amit a civil szférában lehet keresni. Kivételezett helyzetben vannak a szakmában dolgozók, van, aki ezzel tud élni, és van, aki méltatlan a bizalomra.

„Azt gondolom, sokan nem is tudják, milyen szerencsések, hogy látványcsapatsportágban tudnak dolgozni” Forrás: eto.hu

Most játékosokról és edzőkről beszélünk?
Mindenkiről. A szurkolóknak azt kellene érezniük, hogy olyan teljesítményt nyújtunk, ami megsüvegelendő, és nem ébreszt kétséget. Dortmundban a szurkolók valószínűleg nem azzal foglalkoznak, hogy Marco Reusnak mennyi a fizetése, hanem azzal, hogy megint rúgott kettőt a Werder Bremennek, és minden rendben van.

Egyébként milyen a klub kapcsolata a szurkolókkal? A győri közönség mindig kritikus volt, az összeomlás közelebb hozta a csapatot és a drukkereket?
Győztes csapatot könnyű megszeretni. Sok meccset nyertünk meg a 75. perc után, ami a csapat mentális erejét és fizikai állóképességét is mutatja. Nyilvánvaló, hogy ezt a szurkolók is értékelik. A tavalyi évben több volt a marketing meg a duma ebben a történetben, mint az elvégzett munka és a hozzáadott érték. Tudatosan vonultunk visszább, szerepeltünk kevesebbet a médiában. Az előző évben indokolatlanul sokat foglalkoztak velünk, nyilván volt szenzáció és hírérték bennünk. Ha van teljesítmény, akkor van miről beszélni.

A Gyirmót II ellen idegenben és a Csorna elleni hazai mérkőzésen is 3-4000 győri szurkoló volt kint a stadionban. Ez a bajnoki címnek vagy a csapatnak szól?
A megszűnés utáni első NB III-as mérkőzésünkön a Csorna ellen 4000 néző volt az ETO Parkban, de az első szezonban nem tudtunk élni a szurkolóktól kapott bizalommal, nehéz volt visszacsalogatni őket.

A második szezonra az első keret tagjai bevállalták, ha nem vívják ki az NB II-es szereplés jogát, akkor visszafizetik a bérleteseknek a bérlet árát, ez tízmilliós nagyságrendű tétel.

Ezt maguktól vállalták?
Kötelezően ajánlott közös vállalás volt, némi marketinghátszéllel, de érezték a fiúk, hogy tavaly elszúrtak valamit, és ezt megérdemlik a szurkolók. Egy éve megkaptuk, hogy nem is akarunk feljutni, ezzel jeleztük, hogy komolyan gondoljuk.

Van az ETO keretében egy játékos, akire szinte mindenki felkapja a fejét. Kabát Péter.
Kabát Péter érkezését én is fenntartásokkal kezeltem. A televíziós szerepvállalása és az aktív futball befejezése miatt komoly edzéshátránnyal csatlakozott hozzánk, két-három hónapig tartott, amíg utolérte magát. Tisztában voltunk a korlátokkal, most azt mondom, nem hoztunk rossz döntést, egyértelműen hasznára vált a csapatnak. Ha ronda vagyok, akkor a PR- és marketingrésze is hatékony volt, ha megbíztunk volna egy ügynökséget, akkor sem írtak volna rólunk annyit, amennyit Kabát Péter leigazolásának eredményeképpen, emellett pedig egy igazi sportembert ismert meg benne a győri közönség, nagyon szeretik a szurkolók, a feltétel nélküli győzni akarás jellemzi. Az öltözőben óriási a tekintélye, Gyagya Attila csapatkapitánnyal együtt rendbe rakják az öltözőt, Bekő Balázsnak ezzel nem is nagyon kellett foglalkoznia. De ő is 19-re kért lapot, újpesti szurkolóként egy zöld-fehér csapathoz szerződött, és egy nagyon eredményes játékoskarrier után az NB III-ban meg is éghetett volna, szerencsére nem ezt történt.

Drucskó Zoltán a feljutást ünneplő ETO-drukkerek sűrűjében Forrás: eto.hu

Az NB II-ben is a csapattal tart majd?
Jelezte, hogy szeretné, ha meghosszabbítanánk a szerződését. Az erősítések már zsákban vannak, a lejáró szerződésű labdarúgókkal csak most, a bajnoki cím bebiztosítása után kezdünk tárgyalni.

Bekő Balázs vezetésével képzelik el a folytatást?
Bekő Balázsnak élő szerződése van, zsinórban 18 mérkőzést nyert meg a csapattal, ha a hátralévő három mérkőzést is megnyeri, akkor a magyar sportban ritkán látható sorozatot ér el. Ha ezek után leváltanám, és gyengén kezdenénk a következő szezont, sokan megkérdőjeleznék az épelméjűségemet. Megdolgozott az esélyért.

Milyen a futsal és a focicsapat viszonya amellett, hogy mindkét klubnak ön az ügyvezetője?
A futsalcsapat volt a legnagyobb áldozata ennek a házasságnak, mert az ott felépített gazdasági rendszernek kellett besegíteni a labdarúgócsapat beindításához, és szinte az én irodámat is áthelyeztük a labdarúgócsapathoz. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a futsal részlegben dolgozó valamennyi kollégámnak és játékosomnak, akik ezt nagyon jól viselték, elviselték.

Szakmailag mekkora előnyt jelent, hogy Győrben házasságban él és a foci és a futsal? Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a fiatal labdarúgók képzésében a kispályás foci, erre talán Dárdai Pál Herthája a legismertebb példa.
Én a kezdetektől fogva hangsúlyoztam ennek a fontosságát, persze nem mindegy, hogy a hülye okoskodik vagy az okos hülyéskedik. Amint Dárdai Pál beszélt erről, ennek hatványozottabban lett súlya, jelentősége. 13-14 éves korig bőven elfér a kettő egymás mellett. Nemzetközi szinten történt egy áttörés, már hazánkban sem úgy tekintenek a futsalra, mint egy haszontalan dologra, hanem megpróbálják hasznosítani az értékeit a futballban. Persze ehhez kellettek Nagy Ádámok és olyan fiatalok, akik ebben a sportágból érkeztek, és bizonyítottak.

Májusban a hetedik bajnoki címét ünnepelhette a győri futsalcsapat Forrás: facebook.com/etofutsal.hu

Van olyan klub, ahol erősen működik a nagypályás foci és a futsal szimbiózisa?
Nem mondom, hogy nincs, de azt szeretném, ha mi lennénk az első számú példa. Kis János, aki kint járt Dárdai Pálnál, és besegített az edzésvezetésbe, most Kisvárdán dolgozik. A Szombathelyi Haladásnál Turzó József, a futsalcsapat vezetője besegít a nagypályás edzésekbe, a Ferencvárosnak is van futsalszakosztálya. Ahogyan a jövő évtől az NB I-es, majd az NB II-es kluboknak kötelező lesz női csapatot indítaniuk, reményeim szerint ez érvényes lesz a futsalra is, ez adhatna még egy nagy lökést a sportágnak.

Akadémiai szinten mennyire keveredik a két sportág?
A Fehér Miklós Akadémián vannak futsaljátékosok is, emellett pedig a nagypályás képzésnek is a részét képezi a futsaloktatás, de ez még nem az igazi.

A következő nagy feladatomnak az utánpótlásképzés reformját tekintem, és ebben a futsal hangsúlyosabb teret fog kapni.

Idén a bajnokság megnyerése volt a legfontosabb feladat, a következő évben az akadémia kapja a nagyobb figyelmet.

A Honvéd és a Vasas útjára lépne az ETO?
Míg korábban külföldi játékosokra épült a klubvezetés modellje, most inkább a saját nevelésű játékosok vannak, és lesznek porondon. Mi nem tudunk és nem is akarunk belemenni semmilyen árversenybe, azért is szeretnénk a saját nevelésű játékosainkra támaszkodni.

Ha két-három évente ki tudunk nevelni egy-egy Bénes Lászlót, akkor befektetőre sem nagyon van szükség.

Ezért kell nagyon alaposan átgondolnunk és átalakítanunk az akadémia működtetését.

Azért hallani érkezőkről.
Meglepő nevek jelentkeztek a menedzsereken keresztül, ez egy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Örülünk, mert ez a mi munkákat is minősíti. Többen szeretnének visszajönni hozzánk a Pintér Attila féle ETO-ból is, de mi a saját utunkat szeretnénk járni. Lipták Zoltán és a Völgyi Dani is tudna segíteni nekünk, de nem velük képzeljük el a jövőt. Kedvesek számunkra, de nekünk túl drágák. Priskin Tamás is szeretne hazatérni, de mi nem tudunk 20 ezer eurót fizetni havonta egy játékosnak.

Az akadémia állományát tekintve mit jelentett a klub összeomlása?
Sebezhetőek lettünk, tőlünk könnyebben elcsábítják a tehetségeinket, mert alacsony áron megszerezhetők. Ha egy gyerek 10-12 éves kora óta az ETO-ban focizik, 6-8 éves képzéssel lehet számolni, és ezért évente 3 millió forintot kellene fizetni. Az újraindulás miatt viszont nekünk csak két évet kell kifizetni működésiköltség-térítés és képzési kártalanítás címén.

Nem mindegy, hogy 15 milliót vagy 6 milliót kell kockáztatni egy ifjúsági játékosért.