Vágólapra másolva!
Lisszabonban járva egy focidrukker számára kihagyhatatlan program a Benfica stadionjának meglátogatása. Az igazán szerencsések pedig a klub múzeumába is eljuthatnak. A legsikeresebb portugál klub legendái között két magyarral is találkozhatunk: egyiket a klubbal elért sikerei, másikat tragikus halála okán övezi feltétlen tisztelet és szeretet a klubnál és a városban.

A szombati Portugália–Magyarország világbajnoki selejtező előtt a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői, valamint a válogatott tagjai szomorú kötelességüknek tesznek eleget: megkoszorúzzák Fehér Miklós mellszobrát. Lisszabonban, a Benfica stadionjában, a vb-selejtezőnek is otthont adó

Estadio Luzban a 18-as kapu mögött, már a stadion épületében, egy amolyan lobbiban áll Fehér Miklós szobra,

rajta a piros, fehér, zöld szalagokkal, vele szemben pedig a klubbal két, a Bajnokok Ligája elődjének számító Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyerő edző, Guttmann Béla feszít, két karján a két hatalmas trófeával.

Guttmann Béla egy kiscsapattal törte meg a nagy Real Madrid hegemóniáját Forrás: Origo

Az Origo munkatársát a Benfica egyik alapítójáról, Cosme Damiaóról elnevezett múzeum két alkalmazottja fogadta, hogy körbevezesse a háromszintes, 29 szekcióra tagolt hatalmas, interaktív, minden érzékszervre szinte mágikusan ható létesítményben, amit keretes írásunkban ennél valamivel bővebben is bemutatunk lentebb. A lényeg persze nem az volt, hogy A-tól Z-ig megismerjük a Benfica történetét – bár az sem egy utolsó időtöltés éppen –, hanem az, hogy a klub munkatársaitól, azaz mondhatni első kézből tudjuk meg, hogy

valóban olyan emblematikus alakja-e Guttmann Béla és Fehér Miklós a klubnak, ahogyan azt mi 2500 kilométerről hisszük.

A válasz röviden: igen. Hosszabban pedig a következő. Az óriási múzeumnak alig van olyan szeglete, különösen Guttmann 1959-es Benficához szerződésétől kezdve, amelyikben ne bukkana föl valamelyik magyar neve.

A múzeum bejárata Forrás: Origo

A kétezres évekig nyilván a klubbal két BEK-et nyerő edző áll a középpontban, utána viszont – a két túravezető által minden esetben csak „Miklosz"-ként említett Fehér is rendre rajta van a képeken. Teljes joggal: előbbi

1961-ben elsőként nyerte meg a legrangosabb európai kupasorozatot egy olyan csapattal, amelyiket nem Real Madridnak hívtak,

sőt még meg is védte a címet – történetesen éppen a Real ellen. Fényképe ott díszeleg az edzők falán, a klub 113 éves múltjának okán most éppen a kellős közepén, és bár adott rá okot, nem lehet róla nem a legnagyobb tisztelet hangján beszélni.

– vallotta egybehangzóan a két idegenvezető. A legnagyobb csapatok közé emelte a Benficát a két BEK-győzelemmel, ráadásul, hogy senki ne vonhassa kétségbe az eredmények nagyságát, előbb a Barcelonát, majd a Real Madridot győzte le a döntőben."

Előtérben a két BEK-trófea Forrás: Origo

A második döntő igazán fordulatosra sikerült, hiszen Puskás Ferenc mesterhármasával előbb 2-0-ra, majd a szünetben 3-2-re vezetett a Real – itt jegyezzük meg gyorsan, hogy a '61-es döntőben a Barca két gólját Czibor Zoltán és Kocsis Sándor jegyezte –, a második félidőben azonban a csak portugálokat foglalkoztató Benfica három gólt rúgott. Csak a kispadon ült légiós, Guttmann Béla személyében.

„Vitathatatlanok az érdemei mindkét győzelemben. Habár nem ő volt a klub történetének első igazán profi edzője, hanem a brazil Otto Glória, de tény és való, hogy Guttmann is hozott új módszereket, és új taktikai elemeket. De ami a legfontosabb: ő szerezte meg a Porto elől Eusebiót, aki a második BEK-döntőnkben két gólt lőtt, és nemcsak a Benfica, hanem Portugália legnagyobb futballistája és minden idők egyik legjobbja lett.

A fiatal kollégáknak jeleztük, hogy Eusebióra a válogatottból is jól emlékszünk: az 1966-os angliai vb-n a 3-1-es portugál sikerrel végződő csoportmeccsen ugyan nem lőtt gólt, csak egy gólpasszt adott a harmadik gólt jegyző José Torresnek, de cseleivel szinte őrületbe kergette a magyar védőket.

Mindenben első

A Benfica egykori és jelenlegi sztárjai közül messze a mozambiki születésű futballgéniusznak jut a legnagyobb kiállítótér, ami alatt egy közepes méretű lakást kell elképzelni, ahol minden felsorakoztattak, amit csak valaha nyert. Az pedig nem kevés. Aranylabda (1965), Európai Aranycipő (1968 és 1975), 11 portugál bajnoki cím, hét portugál Ezüstlabda a bajnokság gólkirályának, és még tucatnyi elismerés. Nem beszélve az ajándékokról, amiket kapott: Muhammad Alitól egy dedikált bokszkesztyű, Bobby Charltonnak az 1966-os vb-elődöntőben – ahol Anglia legyőzte Portugáliát – viselt meze, vagy éppen egy usánka, amit az első aranylabdás kapustól, Lev Jasintól kapott. Eusébio máig a klub történetének legjobb góllövője, és vélhetően még nagyon sokáig az is marad: nehéz elképzelni, hogy lesz bárki is, aki túlszárnyalja az ő 614 meccsen rúgott 638 gólját.

Guttmann azonban minden volt, csak könnyű jellem nem. A második BEK-győzelem után, ez immár megerősített tény, azzal ment be a klub akkori elnökéhez, Mauricio Vieira da Britóhoz, hogy akkor az új szezonban már az addigi fizetése duplájára tartana igényt. Amikor az elnök ajtót mutatott neki, Guttmann azonnal távozott Lisszabonból. Valóban lehet szeretni egy ilyen embert, vagy csak tisztelni illik?

Háromszintes csodaország és a 6:3

A Benfica egyik alapítójáról elnevezett múzeumot ugyan csak 2013-ban nyitották meg, de a benne felhalmozott kincsek kárpótolnak a késlekedésért. A háromszintes intézményben 29 szekciót alakítottak ki. Túlnyomó részük persze a fociról szól, de Portugália legnagyobb klubja nagyon büszke rá, hogy évről évre tucatnyi más sportágban is halmozza a sikereket - egy tükörfalú szobában ötszáznál is több trófea kápráztatja el az embert. A múzeum, természetesen, interaktív, rengeteg érintőképernyővel, videóval, nézhető, hallgatható, olvasható emlékkel. A Benfica nemcsak a pályán fontos név: színdarabok, filmek, könyvek születtek a csapatról. Megkérdeztük, hogy az érintőképernyőkön az eredményeket miért egy 6:3-as ikonnal jelzik: nos, ehhez nincs közünk, ez a klub történetének egyik legnagyobb sikerére, a városi rivális, Sporting pályáján aratott győzelemre utal.

Ügyeltünk rá, hogy ne írjuk azt, hogy „se szó, se beszéd" távozott a magyar tréner, mert ez éppen nem volt igaz.

A legenda szerint megátkozta a klubot, hogy száz évig ne nyerjenek egyetlen európai trófeát se.

„Embere válogatja, hogy ki hogy áll ehhez a legendához. Van, aki szentül hisz benne, más szerint csak a balszerencsénk okolható, hogy a Guttmann-átok óta nyolc európai kupadöntőt veszítettünk el, nem egyet tizenegyesekkel. Nem tilthatjuk meg senkinek, hogy higgyen az átokban, de azért reméljük, hogy nem kell még majdnem ötven évet várnunk egy újabb kupagyőzelemre."

A duplázó kettős

A Benficának Guttmannon kívül más magyar edzői is voltak, akik, ha olyan sikereket nem is tudtak elérni, mint a klublegenda, de szégyent sem vallottak. A hőskorban Biri János és a Real Madriddal a klub első bajnoki címét megszerző Hertzka Lipót összesen öt bajnoki és három kupagyőzelmet ért el. Czeizler Lajos 1964-ben, míg Baróti Lajos 1981-ben tudott a hazai színtéren duplázni, a bajnokság mellett a Portugál Kupát is megnyerve.

A múzeumtúra másik magyar főszereplője Fehér Miklós. A tragikusan fiatalon elhunyt csatár csupán másfél szezonon át viselhette a Benfica mezét. 2004. január 25-i halála (ez a nap Eusébio születésnapja) azonban a klub panteonjába emelte – a halhatatlanok közé.

A fiatalok már nyilván nem emlékeznek rá, de ők is tudják, hogy mi történt akkor. A Benfica számára ez egy óriási tragédia volt. Talán ha nem szakad az eső, akkor a defibrillátor visszahozhatta volna, így sajnos nem tudtak rajta segíteni az orvosok."

A vitrin Fehér Miklós utolsó mérkőzésén viselt szerelésével - évről évre nagyon sok magyar szurkoló keresi föl Forrás: Origo

A tehetséges csatárt éppen a legnagyobb riválistól, az FC Portótól vették meg, miután a kék-fehérek nem számoltak vele. Halálának évében, májusban a klub bejutott a Portugál Kupa döntőjébe, ahol 2-1-re legyőzték José Mourinho FC Portóját, amelyik tíz nappal később megnyerte a Bajnokok Ligáját. „Egyértelmű volt, hogy azt a kupagyőzelmet Fehér Miklósnak ajánljuk."

A klub visszavonultatta a 29-es mezszámot, azt a Benficában többé senki sem használhatja. Harminchét meccsen nyolc gólt lőtt, nem áltatunk senkit azzal, hogy Fehér volt a klub legjobb csatára, de a góljai között voltak nagyon fontosak.

Ezek után talán még fájdalmasabb látni a Fehér Miklósnak dedikált vitrint, benne az utolsó mérkőzésen viselt szerelésével, a piros mezzel, amelyen látni az újraélesztési kísérlet nyomait. A Benfica azóta is ápolja a csatár emlékét, minden évben megemlékeznek a haláláról, és örömmel fogadják a múzeumba látogató magyarokat.

Hírmondónk sincs

Amilyen sok jót mondhattunk a klubnál megfordult magyar edzőkről, olyan keveset tudunk mondani a játékosokról. Fehér Miklós óta egyedül a klub utánpótlásához tavaly aláírt Csoboth Kevinről tudunk. És korábban sem tolongtak honfitársaink a lisszaboni piros-fehéreknél. „Az ötvenes években mi még egy szegény kis klub voltunk, nem is gondolhattunk arra, hogy a világ legjobb válogatottjából bárki nálunk játsszon, ahogy tette ezt a Real Madrid vagy a Barcelona. Később pedig a mindkét országban jelen lévő politikai válság, Portugáliában a diktatúra, Magyarországon a szocializmus, illetve a klub identitása akadályozta, hogy külföldről igazoljunk. A Benficának Portugáliát kellett képviselnie. Az első külföldi játékos 1979-ben írt alá Jorge Gomes Filho személyében. Eusébio leigazolásakor Mozambik még Portugália része volt."