Társoldalunk:

Olyan bravúr kellene, amely Puskáséknak sem sikerült

2017.03.21. 18:19

Összesen négy olyan európai ország van, amely ellen a magyar labdarúgó-válogatott még soha nem tudott győzni. E négyből három – Fehéroroszország, Montenegró és Szlovákia – 1989 előtt nem létezett. A negyedik az a Portugália, amellyel nemzeti csapatunk szombaton este 20.45-től Lisszabonban vív sorsdöntő világbajnoki selejtezőt. Múltidézés és történelem egy olyan ellenfélről, amellyel sem Puskásék nem tudtak mit kezdeni, sem a '66-os Bene-, Mészöly-, Albert-, Farkas János-féle együttes.

Szombaton tizenkettedik alkalommal találkozik egymással a két ország labdarúgó-válogatottja. Az eddigi tizenegy meccset keretbe foglalja a 3-3-as eredmény. Arra mindenki jól emlékezhet – hiszen a 2016-os Európa-bajnokság egyik legjobb meccse volt –, hogy mit tettünk tavaly nyáron: a lyoni 3-3 máig felejthetetlen parádé. 

A portói 3-3-at végül nem lehetett eltitkolni

Az első találkozás 1926. december 26-án, tehát karácsony másnapján esett meg, és szintén 3-3-as döntetlennel ért véget. Ám az ehhez kapcsolódó történet nem mindennapi. A Nemzeti Sport 1926. december 27-i száma egyetlen szót sem ejtett a meccsről.  Csak a következő, december 29-i kiadás számolt be arról, hogy „az MLSZ erélyes állásfoglalása folytán a Magyarország–Portugália válogatott mérkőzés elmaradt, de a Portóban túrázó Hungária és Sabaria vezetősége nem tudott kitérni a portugálok óhaja elől, így karácsony másnapján kombinált magyar professzionális csapatot állított ki a portugál válogatott ellen. 

Az első, 1926-os portugál–magyar meccsről így számolt be a Nemzeti SportForrás: arcanum/Nemzeti Sport

Az MLSZ is és a túrázó csapatok is megtettek nyilván mindent, hogy elejét vegyék az ilyenkor mindig kézenfekvő világgá kürtölésnek, hogy tudniillik a magyar válogatott csapat érte el a sovány döntetlent.  De nem állhatnak oda minden egyes újságíró tolla mögé, így fel kell készülnünk arra, hogy egyesek a portói 3-3-as eredményt a magyar válogatott terhére fogják elkönyvelni.” 

A volt szövetségi kapitány jelenti Lisszabonból

Így kezdődött tehát a közös futballtörténelem, amely hét évvel később, 1933. január 29-én Lisszabonban folytatódott. A portugál csapat 1-0-ra nyert, a Nemzeti Sport címoldalán a következőt írta: 

Viharos jégesővel fűszerezett időben, viharos játékban alakult ki az eredmény.” 
Az újság azt a Máriássy Lajost kérte fel tudósítónak, aki 1924–26, majd 1930-32 között két alkalommal is szövetségi kapitánya volt a magyar válogatottnak. A mester négy oldalon keresztül írta meg benyomásait, élményeit. Az akkori kapitány, Nádas Ödön csak enyhe kritikát kapott, a lap sokkal inkább a mérkőzésen a magyar csapat ellen fújó spanyol játékvezetőt okolta a vereségért. Aztán 1938-ban már senkit sem lehetett hibáztatni, amikor egy újabb barátságos találkozón meghökkentő 4-0-s vereséget szenvedett Magyarország. Mindez fél évvel az előtt történt, hogy Magyarország világbajnoki ezüstérmet nyert a párizsi Mundialon. 

Puskásék bicskája is beletört a portugálokba

Következzen most az 1956. június 9-én Lisszabonban, 70 ezer néző előtt lejátszott és 2-2-re végződött barátságos mérkőzés felidézése. A magyar válogatott az Ilku – Buzánszky, Teleki, Lantos – Bozsik, Palotás – Budai, Kocsis, Machos, Puskás, Fenyvesi összeállításban állt ki a portugálok ellen. A Népsport helyszínre kiküldött munkatársa, Pálfai János szerint a 37 fokos melegben lejátszott meccsen a magyarok hatalmas fölényben futballoztak. Az újságíró bírálta Puskás Ferencet, aki – idézem – „keveset tört kapura, és késve lőtt”.  A meccsnek két érdekes momentuma akadt. Az egyik, hogy a 2-2-es végeredmény már a 20. percre kialakult. A másik, hogy a 22. percben az olasz játékvezető Magyarország javára tizenegyest ítélt, de rövid gondolkodás után visszavonta, és szabadrúgásra változtatta az ítéletet. 

1956 júniusában a Puskás Ferenc nevével fémjelzett magyar válogatott sem tudta legyőzni PortugáliátForrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto Archiv

A portugál lapok ugyanakkor alaposan leszedték a keresztvizet a magyarokról. Ne feledjük, hogy két évvel voltunk az 1954-es világbajnokság után, ellenfeleink pedig mindig és mindenkor az Aranycsapatot látták a magyar válogatottban. „Nem sokkal gyengébb ez a magyar válogatott, mint amelyik a világbajnokságon szerepelt” – írta a Bola című portugál lap. 

Amit azonban játszott, az nem küzdőjáték, hanem szalonjáték.  A magyar együttes bemutatót tartott küzdelem helyett, az ilyen bemutatók sikere mindig attól függ, milyen gyorsak, állóképesek, harcosak az ellenfél játékosai.” A cikkíró a végén azért hozzátette, hogy a magyar csapat a legragyogóbb képességű együttes, amely az utóbbi időben Portugáliában szerepelt. 

Nem bánt ennyire kesztyűs kézzel Puskásékkal az El Mundo Deportivo című újság, amely cikkének az „Ezek olyanok, mint a régiek” címet adta. Ezzel a címmel az 1938-as 4-0-s portugál győzelemmel végződött barátságos meccsre célzott a cikkíró. Nekünk csalódást okozott a magyar támadások hibás befejezése. Ezért mondtuk azt, hogy ezek olyanok, mint a régiek.  Azok ugyanebben a hibában leledzettek. Ez magyarázza a magyarok gyengébb eredményeit.” 

1966: A meccs után azt hittük, hogy mindennek vége

Az 1966-os angliai labdarúgó-világbajnokság első csoportmeccsét július 13-án játszotta a magyar csapat Portugália ellen Manchesterben. A 3-1-es portugál diadal után sokan azt gondolták, hogy mindennek vége, hiszen a csoportunkban a kétszeres vb-címvédő brazilok is szerepeltek.  A történet ma már ismert, Baróti Lajos együttese a portugálok elleni vereség után 3-1-re verte Brazíliát, majd Bulgária ellen is nyert, így továbbjutott a csoportjából. (Majd a negyeddöntőben kiesett a szovjetek ellen.) Mi azonban maradjunk most a nyitómeccsnél, amelyre a fatális kapushibák miatt is emlékezhetünk. 

A portugál Eusebio így ünnepelte a magyarok 3-1-es legyőzését az 1966-os angliai világbajnokságonForrás: AFP/Staff

Mind a portugál, mind a magyar válogatott bombaerős csapattal állt fel, a korabeli szakírók szerint a két csapat azonos képességekkel rendelkezett. A portugálok legnagyobb sztárja természetesen Eusebio volt.  A magyar együttes a Szentmihályi – Káposzta, Mátrai, Sóvári, Mészöly – Sipos, Bene, Nagy I., Albert – Farkas J., Rákosi összeállításban lépett pályára. Távol álljon tőlem a rózsaszín nosztalgiafelhők bámulása, de ez a magyar csapat a vb-éremre is simán esélyes volt. A Népsport tudósítói, Borbély Pál és Tabák Endre egyértelműen Szentmihályi Antal nyakába varrták a kudarcot. 

A végzetes hiba Szentmihályi Antaltól az 1966-os vb-n a portugálok elleni meccsen. A kapus melléről Augusto fejére pattan a labda, a portugál játékos megszerzi csapata második góljátForrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Dpa

Később kiderült, hogy a magyar kapus a bemelegítésnél beütötte a fejét, ezért vált bizonytalanná a teljesítménye. Ez különösen a portugálok második góljánál volt érezhető, amikor Torres ártalmatlannak látszó beívelésére a magyar kapus könnyelműen jött ki, mellre akarta fogni a labdát, az azonban Augusto fejére pattant, így a portugál könnyedén fejelhetett a hálóba.  A portugálokat tehát a két ország közötti első tétmérkőzésen sem sikerült megverni, ez pedig így maradt egészen a mai napig. 

1998: Horváth Ferenc góljával még vezettünk a szünetben

A Mészöly Kálmán vezette magyar válogatott 1983. április 13-án barátságos mérkőzésen még elért egy 0-0-s döntetlent, majd innentől kezdve négy olyan kvalifikációs összecsapás következett, amelyen a magyar csapat összesen egy gólt lőtt, és tízet kapott. 1998. szeptember 6-án Európa-bajnoki selejtezőn Budapesten Horváth Ferenc góljával még a magyar válogatott vezetett a szünetben.  A második félidőben Sa Pinto két és Rui Costa egy gólja rendet vágott a kuszaságban, így Portugália 3-1-re nyert. 

Sa Pinto (balra) két gólt szerzett az 1998-as budapesti Eb-selejtezőnForrás: AFP/Nicolas Asfouri

Ennek a selejtezőnek az idegenbeli meccsén 3-0-ra kaptunk ki, de ennek már – a továbbjutás szempontjából – semmiféle jelentősége nem volt. Nagyobb vihart kavart a 2009. szeptember 9-én lejátszott vb-selejtező, amely előtt a csoportban a második helyen állt a magyar csapat. Igaz, ez csak a meccsek számunkra kedvező sorrendjének volt köszönhető, mert addig a portugálokkal nem találkoztunk.  Tehát a csoportban a 17 pontos dánok álltak az élen, a magyaroknak 13, a svédeknek 12, a portugáloknak 10 pontjuk volt. Mindenki azt hitte, hogy az Erwin Koeman vezette magyar válogatott mindent egy lapra feltéve támad majd a mérkőzésen. 

Pepe gólja a 2009-es budapesti világbajnoki selejtezőn, ahol a portugálok ezzel a góllal nyertekForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A holland kapitány azonban – máig érthetetlen módon – a „jó nekünk a semmi is” taktikát követte, aminek az lett az eredménye, hogy a meccset Pepe 9. percben szerzett góljával a portugálok nyerték meg. A portugál vezető gól után a magyar támadások elmaradtak, a csapat és a kapitány sikerrel őrizte meg a 0-1-et, amely egyben a dél-afrikai világbajnokságról való búcsút is jelentette Magyarországnak.  A Koeman-féle szürke, óvatos taktika aztán a lisszaboni visszavágón sem hozott sikert, ott – a változatosság kedvéért – 3-0-ra kaptunk ki. 

2014-ben Albániának azért sikerült 

Cikkünk elején már említettük a tavalyi Európa-bajnokságon elért 3-3-as döntetlent, kapaszkodjunk bele ebbe, ha a szombati mérkőzésre gondolunk. Lisszabonban nyerni egyetlen csapatnak sem könnyű (bár jelzem, az albánoknak a legutóbbi Eb-selejtezők során sikerült), a magyar csapat esetleges diadala nemcsak ezért lenne szenzáció, hanem azért is, mert a futballtörténelem során most először győznénk le a portugálokat.