Dárdai 25 évnyi csendet tört meg

Dunai Antal
Veszprém, 2014. szeptember 18. Dunai Antal olimpiai bajnok labdarúgó a Magyarok a Barcáért című dokumentumfilm bemutatója előtt a veszprémi Petőfi Színházban 2014. szeptember 18-án. A filmet Pápán, Tapolcán, Székesfehérváron és Sopronban is bemutatják, és meghívást kapott az alkotás Spanyolországba, az Egyesült Államokba, valamint Chilébe. MTI Fotó: Nagy Lajos
Vágólapra másolva!
Dárdai Pál előtt több mint 25 évig nem dolgozott topligás csapatnál olyan vezetőedző, aki hazai képzést kapott. Az utóbbi években lassan már nem maradt olyan bajnokság, ahol a magyar edzőképzésből kikerülő szakembereket szívesen látták volna.

Nagyon rég fordult elő legutóbb, hogy egy magyar edzőt neveztek ki egy topligás csapat élére, mint csütörtökön Dárdai Pált.

A Dárdai előtti utolsó magyar edző, aki valamelyik topligában munkát kapott, a két éve elhunyt Csernai Pál volt. A futballista pályafutását a Csepeli Vasasnál kezdő Csernai 1991-ben pont a most Dárdai által vezetett Hertha BSC-t irányította egy rövid ideig, de korábban dolgozott a Dortmundnál, a Benficánál és a Frankfurtnál is. Legnagyobb sikereit a Bayern Münchennel érte el, 1980-ban bajnoki címet szerzett, 82-ben Német Kupát nyert az először még Lóránt Gyulával együtt irányított csapattal.

Ázsiába még eljutottunk

Azóta a magyar edzők pont annyira keresettek az európai élfutballban, mint a játékosaink: semennyire. Az utóbbi évtizedekben, ha egyáltalán sikerült külföldön munkát találnia egy magyar szakembernek, az általában valamilyen egzotikus országban történt: Bicskei Bertalan végighaknizta fél Ázsiát, Kiss László, Temesvári Miklós és Urbányi István a Maldív-szigeteken próbált szerencsét, és nem jutott sokkal előrébb Tornyi Barnabás sem (Kuvait, Katar). Bicskei még feltűnt a KEK-ben a Luzernnel (1992-93), aztán semmi.

A magyarok, akik máshol tanultak

Bölöni László jegyzett, jó csapatoknál kapott munkát (Nancy, Sporting, Rennes, Monaco, Lens, Standard Liege), Szabó József többször is irányította a Dinamo Kijevet, Jenei Imre pedig BEK-et is nyert a Steauával, de ők erdélyiként, illetve kárpátaljaiként – bár magyar nemzetiségűek – nem Magyarországon tanulták a futballszakmát. Hasonló a helyzet a Cruyff-féle Ajaxszal a 70-es évek elején taroló Kovács Istvánnal, és a szintén erdélyi, Skóciában 2009-ben az év edzőjének választott László Csabával. Sőt, valójában az itthon született Csernai is Svájcban szerzett edzői képesítést.

A nyolcvanas években indult a hanyatlás

Pedig a hetvenes években még rengeteg magyar edző dolgozott Európa-szerte (nem is beszélve a század első feléről, amikor Weisz Árpád, Egri-Erbstein Ernő és Viola József tanították a világot futballozni), például az Aranycsapat több tagja is beleszagolt az edzősködésbe. Az 1987-88-as szezonban az a csoda is megtörtént, hogy két magyar edző egyszerre dolgozott a spanyol élvonalban. A Vidivel az UEFA-kupa döntőjéig menetelő Kovács kiesett a Las Palmasszal, Dunai Antal viszont benntartotta a Murcíát.

Dunai Antal Forrás: MTI/Nagy Lajos

A hanyatlás oka nyilván az edzőképzés, amelyet hosszú éveken keresztül Mezey György irányított, majd 2013-ban Szalai László vette át a helyét. Szalai nem rejtette véka alá a véleményét, többek között azt mondta az Origónak, hogy „az előző 15 évben Magyarországon bárki lehetett futballedző, egyszerűen fokról fokra elvégezte a tanfolyamokat, melyeken soha senki nem bukott meg".

Követelmények nélkül nehéz

A magyar edzőknél jelentkező hiányosságokkal kapcsolatban Szalai sem volt meglepve. „Kaotikus állapotok uralkodtak, felmerült az is, hogy az UEFA visszaveszi a licencet, mert nem voltak valós követelmények, sem számonkérés, emellett számos, a pro licencért fizető edzőt képeztek, miközben megfeledkeztek az utánpótlásedzőkről" – mondta a korábban Lothar Mätthaus segítőjeként a válogatott mellett is dolgozó szakember.

Nem véletlenül okozott általános elképedést, amikor Szalai csípőből kirúgta a felvételiző egykori NBI-es focistákat, akik a korábbiakhoz hasonlóan azt gondolták, játékosmúltjuk eleve felvételt ér a kurzusra.