Őket egyetlen stadionban sem fütyülnék ki

ronaldinho del piero
Vágólapra másolva!
Sok összeállítás készült már a futballpályák legnagyobb suttyóiról, akik belerúgnak mindenbe, ami mozog, vagy egyszerűen csak akkora az egójuk, hogy az minden jóérzésű embert irritál. Karácsonyi szeretetrohamunkban azonban időszerűnek gondoltuk, hogy összeszedjünk egy olyan szerethető csapatot - ha már Egervári Sándor korábbi szövetségi kapitányunk meghonosította ezt a kifejezést -, amelynek tagjait egyetlen pályán sem fütyülnék ki az ellenfél szurkolói.

A kapusposztért óriási harc folyt, sokáig úgy tűnt, Iker Casillas és Gigi Buffon között dől el a verseny, de végül nevető harmadikként Pepe Reina lett a befutó. Nagyjából 12 éve hálátlan feladat spanyol kapusnak lenni, hiszen Casillas gyakorlatilag kirobbanthatatlan a kapuból, maximum az lehet a kérdés, hogy ki legyen a keretben a két udvarhölgye.

Reina részese volt a nagy mesterhármasnak: ott volt a spanyol fiestával záruló 2008-as és 2012-es Eb-n, valamint a 2010-es vébén, sőt, az idei brazíliai tornán is, de az összesen 22 meccsből csak kettő olyan volt, amikor nem Casillas védett - és mindkétszer Reinára esett a választás.

Reina (balra) mindig beugrásra készen várt Casillas mögött Forrás: AFP

A 32 éves Reina mindig elegánsan viselte a mellőzést, ha a témáról kérdezték, sosem panaszkodott, mindig agyondicsérte Casillast, és az ünneplések során is látszott, nem a keserűség dolgozik benne, együtt örül a többiekkel a kispadról végigkísért menetelésnek. A Liverpoolban azt is megmutathatta, hogy lehet benne bízni, 2006 és 2008 között háromszor lett az övé a PL-ben a legtöbb gól nélküli meccset lehozó kapusnak járó Aranykesztyű, és az sem véletlen, hogy a Bayern őt szerezte meg Neuer mögé.

Korunk egyik Beckenbauere

Ahogy annak is oka van, hogy Thiago Silva a brazil válogatott mellett legutóbbi két klubjában, a Milanban és a PSG-ben is a felhúzhatta a csapatkapitányi karszalagot. A 30 éves védő nem az a típus, akitől előre rettegnek az ellenfelek csatárai, hogy mikor csúszik rá a bokájukra, vagy mikor könyökli arcon őket - ő azzal vívta ki a tekintélyt magának, hogy hihetetlenül jól olvassa a játékot, és beckenbaueri eleganciával képes elvenni a labdát a másiktól.

Az év egyik legjobb sportképe: Thiago Silva (jobbra) vigasztalja David Luizt a vb-elődöntőben elszenvedett 7-1-es vereség után Forrás: AFP

Amikor a Milanban játszott, az olasz újságírók Franco Baresihez, a klub egyik legendájához hasonlították, aki maga is elismerte, hogy Silva a fiatalkori önmagára emlékezteti. A pontrúgásoknál rendre előrehúzódó, remekül fejelő brazilnak az is nagy erénye, hogy a legrázósabb pillanatokban is higgadtan tudja gatyába rázni a védelmet.

Itt meg egy másik

Nem irigyeltük a Milan ellenfeleit, amikor egy időben Thiago Silva mellett még Alessandro Nestával is szembe kellett nézniük. Nestára gyakorlatilag minden illik, amivel Silvát méltattuk, ráadásul sokat tett azért, hogy a futball egyre több nőnek felkeltse az érdeklődését.

Nestával Messinek is meggyűlt a baja Forrás: AFP

A Laziónál és a Milannál is ikonná váló védőnek egyetlen gyenge pontjaa sérülékenysége volt. Az 1998-as, a 2002-es és a 2006-os vébét sem tudta végigjátszani, Andrea Pirlo le is írta a könyvében, hogy csapattársa szinte végigsírta a németországi tornát, amely végül olasz szempontból happy enddel zárult.

Egy fáradhatatlan művész

Ha egy csapatnak brazil szélsővédője van, számíthatunk arra, hogy kis túlzással többet lesz az ellenfél térfelén, mint a sajátján, a teljesség igénye nélkül az elmúlt másfél évtizedben Roberto Carlos, Cafú, Daniel Alves és Maicon is sokszor szinte szélsőként segítette a támadásokat. Előbbi kettő már visszavonult, utóbbi kettő pedig egymással rivalizált a válogatottban a jobbhátvéd posztjáért. Mi azért tettünk le a voksunkat Maicon mellett, mert őt Inter-játékosként még a legtöbb Milan-drukker is bepakolta volna a csapatába, míg Dani Alves sokkal megosztóbb személyiség.

Maicon rendre feltűnik az ellenfél kapujánál Forrás: AFP

Maicon elképesztő fizikai adottságokkal rendelkezik, a két alapvonal között végigzakatolja a meccseket a jobb oldalon, a beadásai általában pontosan érkeznek a kapu elé, ráadásul pazar a rúgótechnikája. És védőként mi lehetne hízelgőbb annál, hogy az emberek nem a szabálytalanságaira emlékeznek, hanem a góljaira, amelyek között találtuk olyan gyöngyszemeket, mint a Juve elleni kapáslövés, amelyet egy esernyőcsel előzött meg, vagy a Milan elleni föld-levegő rakéta.

Német jolly joker

Philipp Lahmot nem a góljai tették kedveltté, sokkal inkább az, hogy akárhova rakta az edzője a pályán, mindenhol hatalmas odaadással tette a dolgát. Nem az a típus, aki meccseket dönt el, de a védőmunkája és a támadások segítsége miatt nagyon fontos láncszeme a csapatnak, mindegy, hogy a válogatottról vagy a Bayernről van szó.

Lahm (középen) a vb-trófeával Forrás: AFP

Játszott bal- és jobb hátvédet is, majd Guardiola feltolta a középpályára, ahol szintén nem tűnt elveszettnek, annak ellenére sem, hogy 170 centis magassága miatt simán bedarálhatták volna. Lahm a pályán a csapatért, azon kívül pedig másokért tesz sokat, van egy hátrányos helyzetű gyerekeket támogató alapítványa, részt vett a gyermekbántalmazás elleni kampányban, nagykövete volt az AIDS elleni világnapnak, és többször is szót emelt a futballban szereplő homoszexuálisokat ért támadások ellen.

Az Agy

Ismerve a Real Madrid-szurkolók érzéseit a Barcelona iránt, nehéz olyan játékost mondani a katalánoktól, akit mindenki feltétel nélkül elfogad. Andrés Iniestán azonban szerintünk még a realosok sem találnának fogást, különösen azok után, hogy a spanyol válogatottnak ő szerezte meg a világbajnoki címet a 2010-es döntőben lőtt góljával.

Iniesta maga a Barcelona: technikás, kreatív, hatékony, intelligens, elegáns - ha az ember a cseleit vagy a passzait nézi, egy pillanatra elhiszi, hogy ezt bármikor maga is meg tudja csinálni. Becenevei mindent elmondanak róla, emlegették már Agyként és Illuzionistaként is, válogatottbeli csapattársa, Fernando Torres pedig egyszer azt mondta róla, még nem látta rosszul játszani.

Három ember is kevés, ha Iniesta megindul Forrás: AFP

A vb-döntős gólja után lekapta a mezét, így mindenki láthatta, hogy az alápólón szereplő feliratban az Espanyol 2009-ben elhunyt csapatkapitányára, Dani Jarquére emlékezett. Iniesta nem felejtette el, honnan indult, 2011-ben 420 ezer, két évvel később 240 ezer euróval segítette nehéz anyagi helyzetben lévő gyerekkori klubját, az Albacetét.

Az örök vigyor

Ha már a Real-Barca-viszony szóba került, kevesen mondhatják el magukról, hogy az ellenfél tábora felállva tapsolt neki, Ronaldinhónak azonban összejött ez a bravúr. 2005 novemberében a Real Zidane-t, Ronaldót (az eredetit), Raúlt, Beckhamet, Ronaldót és Roberto Carlost is csatasorba állította a Barca ellen, amely nem ijedt meg a veretes névsortól, hanem 3-0-ra győzött. Ronaldinho két zseniális gólt szerzett, és a második után még a madridiak is leborultak a nagysága előtt.

A brazil trükkmester legszebb éveit a Barcelonában töltötte, ottani izlandi csapattársa, Eidur Gudjohnsen azt mondta róla, Ronaldinho olyan dolgokat tud a labdával, hogy azon sem csodálkozna, ha egyszer elérné, hogy a labda megszólaljon. Élmény volt nézni, amit a pályán művelt, mintha csak egy játszótéren lenne, úgy kerülgette az ellenfelet, balra nézett, viszont jobbra passzolt, és közben végig ott volt az a mosoly az arcán, amely nagyon ritka manapság a sok vicsorgó gladiátor között.

Már a mozgását élmény nézni Forrás: AFP

Ha egyszer öregkorában visszagondol, mit is ért el, biztos eszébe jut, hogy még többre vihette volna, ha kicsit kevesebbet bulizik, de brazil lévén senki sem akadt fenn azon, hogy a karnevál legalább olyan fontos volt neki, mint egy-egy edzés.

Tedd be a labdát a széfbe

Ha valaki csak az arcát nézi, unalmas, sótlan fickónak tarthatja Andrea Pirlót, a Juventus és az olasz válogatott irányítóját. Pedig igazi művésze ő ennek a játéknak, aki általában jó pár lépéssel megelőzi a többieket gondolkodásban, és a Milan-szurkolók egy része mai napig nem érti, hogy engedhette el őt a klub - éppen a Juvéhoz, amely aztán Pirlo vezérletével egymás után három bajnoki címert nyert.

"Ha Pirlónak adod a labdát, az olyan, mintha betennéd a széfbe" - mondta róla Zbigniew Boniek, a korábbi Juventus-támadó találóan, ő pedig mélységi irányítóként tökéletesen látja, mikor kell gyorsítani, és mikor lassítani a játékot. Nem igazán erős a párharcokban, nem is túl gyors, de olyan szeme van ehhez a játékhoz, ami az összes csapatában nélkülözhetetlenné tette.

Egy ritka kép Pirlóról: érzelem tükröződik az arcán Forrás: AFP

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a szabadrúgásai halálosak, ráadásul a büntetőknél sem rosál be - emlékezhetünk, hogy a 2012-es Eb negyeddöntőjében lazán bepanenkázta a labdát Joe Hartnak. A pókerarcú Pirlo egyébként az álcája ellenére állítólag valóságos mókamester az öltözőben, a könyvében legalábbis részletesen leírja, hogyan szívatták a Milannál és a válogatottnál Gennaro Gattusót.

Az egyszerűség bajnoka

A csatár, aki úgy fog visszavonulni, hogy Uwe Seeler és Pelé után harmadikként szerzett gólt négy világbajnokságon, és övé a vébék, valamint a német válogatott gólrekordja. Ő Miroslav Klose, aki a középiskola befejezése után ácsnak készült, és 20 évesen még az ötödosztályú FC Homburgban porosodott, de aztán elvitte a Kaiserslautern, és beindult a karrierje

Kloséra soha nem volt jellemző, hogy a félpályánál felvette a labdát, majd a védőket befűzve a gólvonalig cselezte magát, ahogy a 30 méteres bombákat sem tőle kell várni. Befejező csatárnak azonban ideális, mindig ott van, ahova a kapusról kipattan a labda, a helyzeteit jó százalékban berúgja, és bár 182 centis magasságával finoman szólva sem emelkedik ki a mezőnyből, pazar a fejjátéka.

Senki nem lőtt nála több gólt a vébéken Forrás: AFP

Ráadásul a csatárokra jellemző egót is képes elnyomni magában, két ízben is előfordult, hogy a fair playt előrébb helyezte az önös érdeknél: 2005 áprilisában, még a Werder Bremen futballistájaként nem volt hajlandó elvégezni egy igazságtalanul befújt büntetőt, a Serie A 2012-13-as idényében pedig a Napoli-Lazio meccsen a bíró kérdésére elismerte, hogy a kezéről került a hálóba a labda. Mindkétszer fair play-díj lett a jutalma.

Húsz év kiállítás nélkül

Van abban valami sorsszerű, hogy a válogatottban David Villa előzéséig gólrekordernek számító Raúl kimaradt a spanyolok nagy sikersztorijából, a vb- és Eb-győzelmekből. Pedig Raúl jelenléte másfél évtizeden át garancia volt a gólokra, legyen szó akár a Real Madridról, akár a válogatottról, rengetegszer láthattuk a jelenetet, ahogy a jegygyűrűjét megcsókolva indul ünnepelni.

A Real történetének egyik legfontosabb játékosa Forrás: AFP

Egyszerre volt szemfüles és technikás, jó orra volt ahhoz, hogy tudja, hova helyezkedjen a kapu előtt, de akkor sem jött zavarba, ha saját magának kellett kidolgoznia a helyzetet vagy ha 20 méterről el kellett lőni a labdát. A gólok (323) és a meccsek (741) tekintetében is rekorder a Realnál, hat bajnoki címet és három BL-t nyert, és akkor sem égette meg magát, amikor szeretett klubját elhagyva a Schalkéhoz igazolt. Ami miatt még igazi példakép lehet: húszéves pályafutása alatt egyszer sem állították ki, és sárga lapot is alig kapott.

A hűséges lovag

Ahogy az Amerikába készülő Raúl, úgy Alessandro Del Piero is már a levezetésnél tart, sajnos azonban nem volt olyan szerencsénk, hogy a világbajnok csatár Kispesten kössön ki, és így testközelből is megcsodálhassuk. A Juventus legendája akkor is kitartott a csapat mellett, amikor a calciopoli-botrány miatt a másodosztályba száműzték, ekkor hangzott el tőle az "Egy igazi lovag sosem hagyja el szíve hölgyét" mondat.

Del Piero posztjára tökéletes jelző az olaszban használt fantasista kifejezés, az ő játéka nemcsak a gólokról szólt, hanem a kreativitásról, a technikás megoldásokról, és a tökéletesen elvégzett pontrúgásokról. Az olasz sportújságírásban létező fogalom a Del Piero-szög, amely a 16-os jobb sarkát jelöli, ahonnan rendre a hosszú felső sarokba csavarta a labdát, legyen szó akár szabadrúgásról, akár egy akció befejezéséről.

Mióta elhagyta a Juventust, előbb Ausztráliában, aztán Indiában játszott Forrás: AFP

A Juve gól- (290) és meccsrekordere (705) a pályán kívül is úriember, rendszeresen támogat alapítványokat, legyen szó akár árvákról, akár AIDS-esekről, akár rákellenes kutatásról vagy a japán földrengés áldozatairól.