Dárdai: Nincsenek túlfizetve a magyar focisták

Dárdai Pál Budapest, 2014. november 14.
Dárdai Pál, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjének F csoportjában vívott Magyarország - Finnország találkozón a fővárosi Groupama Arénában 2014. november 14-én
Budapest, 2014. november 14. Dárdai Pál, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjének F csoportjában vívott Magyarország - Finnország találkozón a fővárosi Groupama Arénában 2014. november 14-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Dárdai Pálnak nem mondja meg senki, hogy kiket válogasson be a magyar válogatottba, a románok elleni keretét azonban egy számítógépes program alapján állította össze. Szerinte a magyar focisták nincsenek túlfizetve, viszont egyikük sem üti meg a Bajnokok Ligája szintjét, ha a robbanékonyságot és a gyors gondolkodást nézzük. Legutóbb adott interjújából azt is megtudhattuk, hogy az idén kimarad a Dárdai családnak a szokásos évi disznóvágás.

Dárdai Pál, a Hertha U15-ös csapatának vezetőedzője és a magyar válogatott szövetségi kapitánya hétfőn reggel indult haza a családjával Berlinből Magyarországra, és közben interjút adott a Morning Show-nak.

"Minden évben disznót vágunk otthon, az idén nincs disznónk, mert elcsúsztunk mindennel, így ez most kimarad. De megérkezünk Pécsre, lehúzzuk a garázsajtót, és csak azt engedek be a lakásba, akit akarok, néhány napig nem veszem fel a telefont sem" - kezdte Dárdai, aki ezt követően rátért a magyar válogatottra is.

Az idén kimarad a disznóvágás Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mintha a Bundesligában dolgozott volna

Ahogy ő fogalmazott, szerencséje volt, mert a válogatott edzőtáborában kitűnő volt a játékosok hozzáállása. "Úgy éreztem magam, mintha a Budesligában dolgoznék. Mindenki patentre elvégezte a munkát, így a meccsre halál nyugodtan mehettek a játékosok."

Előtte mindenki azt mondta, hogy fizikálisan és mentálisan sem bírják a tempót a magyar játékosok, de Dárdai szerint bebizonyították, hogy ez nincs így. "A védekezésünk is meg volt szervezve, csak azzal vagyunk adósak a szurkolóknak, hogy a támadójátékunkat javítsuk. A védekezést figyelemmel és fegyelemmel le lehet vezényelni, támadásban azonban az összeszokottság hiányzik, többször kellene, hogy egymással játsszanak a játékosok, nem elég hozzá négy edzés."

Maximnálisan elégedett volt a játékosokkal Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mi az, hogy túlmotivált?

Dárdai szerint 6-7 közös munka kell egy intelligens, és 3 hónap egy kevésbé intelligens csapatnál ahhoz, hogy a támadójáték szebb és eredményesebb legyen. "Meghívtak egy országba több száz edző elé, hogy tartsak egy előadást a támadójátékról, mert az U15-ös csapatom a Herthánál olyan szép támadófocit játszik. A magyar válogatottnál viszont jól védekezünk, itt a támadás nem megy még."

Dárdai korábban azt mondta, annyira ki van éhezve a magyar játékos, hogy túlmotivált lesz tőle. "A válogatottban a jó passz helyett mindenki próbálja a nagy passzt adni, hogy megdicsérjék, és ebből lesznek a labdaeladások, ezeket kellett helyretenni, ezért bírták most mentálisan és fizikálisan is a meccseket. Ha az agyad fáradt, akkor vége van mindennek. Ha fizikálisan fáradt vagy, de az agyaddal azt gondolod, hogy nem vagy az, akkor bírod még. Ha kilenc játékos rosszul játszik, az az én hibám, ha csak kettő, akkor valamit ők rontottak el, de arra meg tudok reagálni a meccs közben a cserékkel."

Dárdai, az uborkás Attila király

Annak is örült, hogy a média a válogatott mellé állt. "Magyarországon korábban a jót két napig, a rosszat meg két hétig írták. Németországban ez másképp van, még játékosként volt, hogy egy-egy jó meccs után a Bild címlapján szerepeltem, mint Attila király, de az nem volt helyénvaló, feldolgoztam, mint ahogy az sem volt az, hogy uborkákat rajzoltak az orromra egy meccs után, amelyen rosszul játszottam. Viszont azt csak egy napig írták, míg a jót két hétig."

Próbálja behozni a német mentalitást és szervezettséget Forrás: MTI/Illyés Tibor

A magyar közegben azt is irritálónak találják, hogy sokat keresnek a focisták, ám Dárdai ezzel nem ért egyet. "Lehet, hogy a magyar tanáremberhez képest túlfizetettek a magyar focisták, de a Hertha-játékosokhoz képest messze nem azok. Ameddig egy magyar focista otthon keres mondjuk 16 millió forintot egy évben, addig a Herthánál 1,6 millió euró (kb. 500 millió forint - a szerk) a fizetés. Pedig a Herthánál csak közepes játékosok vannak, de a magyarok még ide sem tudnak kikerülni, mert annyira lassúak a döntéshozatalban, hogy kijönnek ide próbajátékra, megnézik őket,és azonnal közlik, hogy nem kellenek."

Senki nem üti meg a BL-szintet

Dárdai szerint a magyarok közül senki nem üti meg azt a szintet, ahogyan a Bajnokok Ligájában futnak a játékosok. "A BL-ben 3,9 másodperc alatt futnak 30 métert, a kezdősebességük hatalmas. Az is baj a magyar játékosokkal, hogy nincs rajtuk a kényszer a gyors gondolkodásra. Ha megnézel egy magyar meccset, a játék egyre csak hosszabb és szélesebb lesz a pályán, a végén már nincs is kedved nézni, míg nyugaton gyakorlatilag egy kézilabdapályán játsszák le a meccseket, olyan kis területre szűkül le a játék, mindig ott vannak a játékosok, ahol a labda."

Arra a kérdésre, hogy a magyar edzők miért nem látják a problémákat, Dárdai nem akart válaszolni. "Nem tudom, hogy a magyar edzők milyen körülmények között dolgoznak, abszolút főnökök-e, nekem szerencsém van, mert Berlinben dolgozhatok, az MLSZ-ben pedig nem mondják meg, hogy kit válogassak be."

A magyar játékosok nem ütik meg a BL-szintet Forrás: MTI/Illyés Tibor

A siker kulcsa

Amellett, hogy Nyilasi Tibor, Sallói István és Szabics Imre megfigyeli neki a magyar játékosokat, Dárdait egy számítógépes program is segíti, hogy képben legyen a focisták állapotáról. "Ha vasárnap játszott valaki, azt én hétfőn már látom. Meg tudom nézni az összes jelenetet, hogy hány jó passzt adott, az orrszőrükig meg tudom nézni a játékosokat. Így raktam össze a románok elleni keretet is, és az edzéseken is egy csoportban dolgoztattam a játékosokat, hogy minél jobban megismerjék egymást és megbízzanak a másikban. Ezt nevezik szervezettségnek, ez a siker kulcsa."