A Német Labdarúgó Szövetség támogatná egy szociális alap bevezetését, amelynek ötletét Franz Beckenbauer vetette fel, miután kiderült, az 1990-ben világbajnoki aranyat szerző válogatott védője, Andreas Brehme súlyos anyagi gondokkal küzd. A vb-finálét büntetőjével eldöntő Brehme tartozása 400 ezer euróra rúg, ebből 173 ezer eurót végrehajtó segítségével hajtanának be a hitelezők.
Az egykori kiváló játékos profi pályafutása során játszott a Kaiserslauternben, a Bayern Münchenben, az olasz Interben, illetve a spanyol Real Zaragozában, majd dolgozott a Kaiserslautern és az Unterhaching trénereként, illetve a Stuttgart pályaedzőjeként. A jól megfizetett profi azonban 53 éves korára adósságcsapdába került - ahogy a Welt szakírója fogalmazott, Brehme esete jó példa a német sport egyik elhallgatott jelenségére.
"Javaslom, hogy a német szövetség és a liga hozzon létre egy szociális alapot azon egykori játékosok megsegítésére, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek" - javasolta Beckenbauer. Egyelőre nem tudni, az ötletből lehet-e valami, de a német szövetség (DFB) elnöke, Wolfgang Niersbach már jelezte, a DFB kapcsolatban áll Brehmével, és szeretne segíteni rajta.
Az elképzelés azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Az Abendzeitungnak az egykori Bundesliga-játékos, a Nürnbergben és a Hamburgban megfordult Oliver Straube például azt nyilatkozta, szívesen alkalmazná Brehmét csatornatisztítóként a saját vállalkozásánál. "Mi lenne, ha magunkkal vinnénk csatornát tisztítani, hogy lássa, mi is az igazi munka valójában? Szívesen segítünk, Andy!"
A Welt szerint a német labdarúgásban is megfigyelhető a világszintű probléma: a játékosok többségének nincs semmilyen végzettsége, így a pályafutása befejezése után nem tud elhelyezkedni és pénzt keresni, feléli a profiként keresett tartalékokat, és végül anyagilag mélypontra kerül. A közvélemény azonban ezekről a személyes tragédiákról később vagy sehogy sem értesül.
A német labdarúgók érdekvédelmi szervezete (Vereinigung der Vertragsfußballspieler - VdV) 2012-es felmérése szerint a megkérdezettek 24 százaléka részesült csak szakképzésben vagy végzett el középiskolát (igaz, ez jelentős javulás a 2003-as felmérés tíz százalékához képest), mindössze öt százaléknak volt diplomája, 15 százalék pedig fontolgatta, hogy esetleg tanulásra adja a fejét. Egyértelmű volt az összefüggés a ligák és az iskolai végzettség között is: minél alacsonyabb osztályt vizsgáltak, annál több volt a végzettséggel rendelkező játékos. A megkérdezettek mintegy kétharmada nem tudta, mihez kezd majd aktív pályafutása befejeztével.
A Német Sportsegély alapítvány (Deutsche Sporthilfe) és a kölni egyetem által elkészített tanulmány szerint a német élsportolók 57 százaléka egzisztenciális félelemben él. Annak érdekében, hogy versenysport és a civil élet közötti egyensúlyt sikerüljön fenntartani - és főleg a profi pályafutás vége felé legyen egyfajta átmenet a kettő között - mintegy 100 vállalat támogatásával tavaly kezdeményezés indult Sprungbrett Zukunft (A jövő ugródeszkája) néven. Az alapítvány jelenleg 3800 sportolót segít anyagilag, de csak biztonsági háló nyújt, a gondatlan életvitelt nem oldhatja meg.
A labdarúgás azonban más műfaj, állítja Ulf Baranowsky, a VdV ügyvezető igazgatója, hiszen a sportágat legmagasabb szinten űzők rendszerint jóval nagyobb fizetést kapnak. A játékosok többsége a pályafutása lezárása után nem is tudja sokáig fenntartani azt a magas életszínvonalat, mint addig. Baranowsky korábban azt ajánlotta a profi sportolóknak, hogy ne vegyenek drága autókat, hanem az iskoláztatásukba, a továbbtanulásukba fektessék a megkeresett pénzt. Emiatt bírálta korábban Felix Magathot, a Schalke akkori edzőjét, aki rábeszélte a 17 éves Julian Draxlert, hagyja ott az iskolát, és helyette inkább profi szerződést írjon alá.
Hasonló negatív példát szolgáltatott Sandra Völker is: a 45-szörös német bajnok, többszörös világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó idén tavasszal jelentett magáncsődöt, miután közel 100 ezer euróval tartozott a hitelezőinek. Kénytelen volt minden értékét a hamburgi aukciósház rendelkezésére bocsátani, amely végül 188 tételből álló árverést hirdetett meg.
Az egykori válogatott futballkapus, Eike Immel is csődbe jutott, hat éve azért jelentkezett a német RTL dzsungelshow-jába, hogy pénzt keressen csípőprotézisére.
A Német Olimpiai Bizottság szóvivője, az egykori gyorskorcsolyázó Christian Breuer több hasonló esetről tud még. "Néha megdöbbenek, amikor meghallom, hogy az egykori világhírességek milyen szerény körülmények között élnek" - mondta. A Német Atlétikai Szövetség szóvivője, Nils Winter saját példáját hozta fel. Hiába számított jó atlétának, alig tudott félretenni a havi keresetéből, kénytelen volt pályafutása végeztével munkát vállalni. "Mindenkinek saját magával kell elsősorban elszámolnia. Vannak emberek, akik tudnak bánni a pénzzel, vannak, akik nem" - nyilatkozta egykori fedett pályás Eb-második távolugró.
Míg Németországban még csak gondolkoznak rajta, Magyarországon 2011. március 25-e óta működik a Focisegély Alapítvány. Az MLSZ kezdeményezésére létrejött szervezet kuratóriumának tagja az olimpiai bajnok Ihász Kálmán, a 82-szeres válogatott Garaba Imre, Faragó Richard sportriporter és Borbély Zoltán, az MLSZ korábbi szóvivője. Olyan egykori labdarúgók számára ítélnek meg egyszeri anyagi támogatást, akik szociális, egészségügyi vagy egyéb okok miatt rászorulnak a segítségre.
"Eddig közel száz, főleg egészségügyi és szociális támogatásra szoruló labdarúgón segítettünk. Zömmel olyan játékosokról van szó, akik 15-20 éve még a legnagyobb sztároknak számítottak" - mondta az Origo megkeresésére Borbély Zoltán. Hozzátette, a kérvényeket rendszerint a klubok vagy a rászoruló barátai, ismerősei nyújtják be.
A szövetség fegyelmi bizottsága által kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összeg teljes egészében az alapítványhoz kerül, de ha a kérelmek miatt pluszköltség merül fel, akkor az MLSZ segítséget nyújt. "Olyan még nem volt, hogy valakinek ne tudtunk volna segíteni" - mondta Borbély.
A Kaposvár súlyos műtét után lábadozó játékosát, Horváth Tamást is segíti az alapítvány. A hét végén a Rákóczi-stadionban a Parlament válogatottja, a színészválogatott és az olimpikonok csaptak össze egy jótékonysági tornán, és 300 ezer forint gyűlt össze.
