Budapest, 2013. március 22.
Szalai Ádám a Magyarország-Románia labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzés végén, a zárt Puskás Ferenc Stadionban 2013. március 22-én. A Magyar Labdarúgó Szövetséget az Izrael elleni, 2012. augusztusi barátságos mérkőzésen történt rasszista megnyilvánulások miatt marasztalta el a FIFA és kötelezte a Magyarország-Románia labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzés zártkapus megtartására. Magyarország-Románia 2-2.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Szép hagyománya van a magyar fociban a válogatott szintű nyelvöltögetésnek és haragszomrádnak: Szalai Ádám előtt többen is lemondták már a válogatottságot, bevallottan azért, mert nem jöttek ki jól a szövetségi kapitánnyal. Gera még visszatért, de Huszti sohasem.
A magyar válogatott a legmagasabban jegyzett csatára nélkül vág neki a hétvégén induló Eb-selejtezőknek, Szalai Ádám ugyanis közleményben jelezte, hogy amíg Pintér Attila a kapitány, addig nem jön haza a csapathoz.
A bejelentés legfeljebb kisebb meglepetést okozhatott, Szalait ugyanis Pintér egyszer sem hívta be a válogatottba, mióta ő a kapitány. Az okokról konkrétan sosem beszélt, de talán nem lövünk nagyon mellé, ha azt valószínűsítjük, hogy Szalai mellőzésében szerepet játszottak a tavaly októberben, a hollandiai 8-1-es katasztrófa után a magyar futballközegről elmondott kemény szavai.
"Annyira le vagyunk maradva a képzésben, hogy az valami elképesztő. Az elszántság és a fejlődni akarás hiányzik, aki tanulni akar, az nézze meg, hogyan működnek az európai topcsapatok. Ebből fog a magyar válogatott élni, nem most, 25-27 évesen fogunk megtanulni futballozni" – mondta a Telkiben rendezett sajtótájékoztatón a csatár, és azt is hozzátette, a futballszerető embereket folyamatosan átverik itthon, mert az elvárásoknak nincs realitásuk. "Tíz vagy húsz éve hülyítjük a népet, elvárunk dolgokat, de nincs miből építkezni, nem nevelünk tehetségeket."
Ki tudja, mikor látjuk ismét Szalait válogatottmezben Forrás: MTI/Illyés Tibor
Szalai mondandóját sokan magukra vették a magyar edzők közül, Bognár György például azt mondta, Egervári Sándor szövetségi kapitány annak lett az áldozata, hogy Szalai és Dzsudzsák Balázs a fejére nőttek. "A pofájuk nagy, ám a tudásuk nincs meg ehhez" – nyilatkozta a Sport Plusznak Bognár, aki szerint leginkább a játékosok csapják be a szurkolókat.
A taktika nem úgy kívánta
Pintér akkor még a Győr edzője volt, de ő is zokon vette a Szalai-monológot. "Úgy véleményt mondani a magyar edzőkről, hogy nem ismeri őket, nem tudja, miként dolgoznak, felelőtlenség. Én mindenesetre kikérem magamnak. Szeretem az őszinte embereket. Mindenki döntse el, Szalai úr őszinte, vagy sem. Amikor Szalai Ádám kiállt, és ezt a nyilatkozatát tette, azelőtt egy héttel volt egy interjúja, amelyben azt kérdezték tőle, van-e súrlódás közte és a szövetségi kapitány között. Ha jól emlékszem, azt mondta, nincs. Eltelt néhány nap, és meglepve hallottam, hogy már egy éve problémája van Egervári Sándorral. Felteszem a kérdést: Szalai úr hiteles, vagy sem? Mindenki döntse el maga" – mondta akkor a sportnapilapnak Pintér.
Később, már újdonsült kapitányként, azt mondta, Szalai Ádámnak ugyanakkora esélye lesz bekerülni a válogatottba, mint bárki másnak. "Ha a taktika azt kívánja meg, hogy ő szerepeljen, akkor pályára fog lépni" – jelentette ki Pintér Attila, de aztán sem a négy felkészülési meccs, sem az északírek elleni Eb-selejtező előtt nem hívta meg a Németországban játszó csatárt. És a lemondásra is volt válasza: azt nyilatkozta, Szalai egy olyan meghívást akart visszautasítani, amelyet nem is kapott meg.
Pintér egyszer sem hívta meg a keretbe Szalait Forrás: MTI/Illyés Tibor
Szalainak egyébként Pintér elődjével, Egervári Sándorral sem volt felhőtlen a viszonya. 2012 szeptemberében, a hollandok ellen hazai pályán 4-1-re elbukott vb-selejtező után azt nehezményezte: az újságból tudta meg, hogy azért került ki a kezdőcsapatból, mert nem volt formában az edzésen. "A hollandok ellen nem rontott el semmit, hiszen nem is volt a pályán. Előtte tett olyat, amit jó lett volna, ha nem tesz, de erről természetesen nem a sajtóban szeretnék beszélni bővebben" – mondta az esetről Egervári a Pepsifocinak, de nem derült ki, mire is utal a rejtélyes mondattal.
Egy évvel később, a szokásos nagy fogadkozások ellenére értékelhető momentum nélkül 3-0-ra elbukott bukaresti selejtező után a Sport Plusz azt írta, hogy Szalai minősíthetetlen stílusban beszélt néhány válogatottbeli csapattársával, Egervári pedig ezt nem tűrte. Az MLSZ kiadott egy közleményt, amelyben igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy szó sincs semmilyen konfliktusról.
Motiválatlan, én?
De Egervárinál még Huszti Szabolcs volt nagy visszavonuló. Az akkor még az orosz Zenitnél légióskodó Huszti 2010 szeptemberében döntött úgy, hogy hátat fordít a válogatottnak, miután egy félidőt kapott Egerváritól a svédországi, 2-0-ra elvesztett Eb-selejtezőn, majd a Moldova elleni 2-1 alkalmával kimaradt. Azt kérte Egerváritól, hogy ne hívja őt meg egy ideig, majd egy nappal később megírta az azóta legendássá vált levelét, amelyben mindenkit kiosztott.
"Nem a moldávok elleni meccs után született ez a döntés, ha a pályán vagyok, és mondjuk két gólt szerzek, akkor is ugyanígy teszek. Először akkor fogalmazódott meg bennem ez a gondolat, amikor az angolok elleni mérkőzést megelőző edzésen a szakvezetés azzal vádolt, hogy motiválatlan vagyok. Rólam, aki mindig a maximális odaadásra törekedett, azt feltételezte Egervári Sándor, hogy lélektelenül készülök. A barátságos összecsapás után már jeleztem néhány társamnak, hogy nem szimpatikus nekem az a légkör, ami a csapat körül kialakult, a svédországi Eb-selejtező pedig végérvényesen rádöbbentett, nem tetszik az az út, amelyen járunk" – írta Huszti, ugyanúgy hülyítést emlegetve, mint három évvel később Szalai.
Huszti Egervári lemondása után sem akart visszatérni Forrás: MTI/Földi Imre
Huszti utalgatott arra, hogy a Videotonba kellene igazolnia a sztenderd válogatottsághoz, mert az akkor ott dolgozó Mezey Györgynek szerepe lehet a csapat összeállításában. Egervári kiborult a levél után, és elmondta, hogy az ő normáiba nem fér bele, hogy valaki egy négyszemközti beszélgetést egy harmadik féllel is megoszt. Juhász Roland ugyanakkor azt nyilatkozta, szinte mindenben egyetért a társával.
Egervári megpróbálta meggyőzni Husztit, többször is kereste telefonon, de nem tudott vele beszélni. "Egyszer már kifejtettem aggályaimat a kapitány úrnak, részemről lezártnak tekintem ezt az ügyet. Nekem nem kell könyörögni, én sem könyörgök senkinek" – mondta erről a középpályás. "Talán azért volt jó a levél, mert így többen beleláthattak egy-két dologba, bár szerintem ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon a futballunk, új szakemberekre lenne szükség, egy fiatalabb generációra, amely külföldön is sikereket ért el, mert 1986 óta egyre lejjebb megyünk, és ez nem biztos, hogy csak a játékosok hibája" – mondta később az Origónak adott interjúban.
Husztinak nem is ez volt az első hasonló ügye: 2007. május 30-án, a görögök elleni Eb-selejtező előtt elhagyta a válogatott tatai edzőtáborát, mert úgy érezte, Várhidi Péter akkori szövetségi kapitány nem számol vele a kezdőcsapatban. Az MLSZ az év végig eltiltotta, nyolc hónappal később játszott újra a válogatottban.
Aki késik, nem játszik
Nemcsak magyar edzőknek volt konfliktusuk a válogatottnál, Erwin Koeman időszakában a Gera-ügy kavart nagy vihart. Az akkori csapatkapitány 2009 őszén lekéste a dániai vb-selejtező előtti taktikai értekezletet, a meccsre ezért sem a kezdőbe, sem a kispadra nem jelölte Koeman, mire Gera otthagyta a válogatottat. Később a blogjában azt írta, nem akar egy ideig a válogatottban játszani, és elmagyarázta, hogy a döntése nem hirtelen felindulásból született, mivel korábban többször is azt érezte, hogy Koeman nem bízik benne, ő pedig nem volt egy hullámhosszon a kapitánnyal.
Gera két év szünet után kapott újra meghívót Forrás: MTI/Illyés Tibor
Koeman később megpróbált közeledni, de Gera nem változtatta meg a döntését, a klubcsapatában, az angol Fulhamben viszont remekül teljesített, fontos szerepe volt abban, hogy a londoniak többek között a Juventust kiejtve egészen a döntőig meneteltek az Európa Ligában.
"Egy játékos életében vannak olyan pillanatok, amikor áldozatot kell hozni, például le kell mondani a válogatottságot, azért, hogy a klubcsapatában jobban szerepeljen. Ha a mostani évem nem lett volna ennyire jó, talán most nem is beszélnénk arról, hogy miért nem megyek vissza a válogatottba" – magyarázta Gera, akihez Koeman távozása után Egervári személyesen utazott ki. Sőt, amikor Gera visszatért az angolok elleni meccsen, a csapatkapitányi karszalagot is megkapta.
A debreceni szurkolók nagy kedvence, Sándor Tamás még Lothar Matthäus kapitánykodása alatt döntött úgy, hogy csak a klubjára szeretne koncentrálni, és kijelentette, elsődleges célja, hogy bajnok legyen a Lokival – ez a vágya teljesült is, négy aranyérmet nyert a klubbal.
Hagyjanak engem az interjúval!
Az utolsó magyar vb-gólt szerző Détári Lajos hetvenegyszer szerepelt a válogatottban, és hogy ez a szám miért nem lett több, arról az önéletrajzi könyvében írt. Az 1994-es, svédek elleni Eb-selejtező után az MLSZ kötelezni akarta egy interjúra egy olyan hetilappal, amelyik korábban valótlanságokat írt róla, ráadásul a feleségéről is megjelentetett egy szerinte gusztustalan cikket.
„Engem lehetett kritizálni, ha jogtalan volt, úgyis lepergett rólam, azt ellenben nem engedhettem, hogy a családomat bántsák.” Détári kijelentette, hogy nem nyilatkozik, az MLSZ vezetői azonban erősködtek. ”Erre a témát azzal zártam rövidre, köszönöm, akkor nekem ennyi elég volt a válogatottból!”
