GERMANY, Wilhemshaven : Wilhelmshaven's Youness Buduar (L) vies for the ball with Dortmund's Pierre-Emerick Aubameyang (R) during the first round of the DFB Cup match between SV Wilhelmshaven and Borussia Dortmund at Jade Stadium in Wilhelmshaven, Germany on August 3, 2013. Dortmund defeated Wilhelmshaven 0:3. PLEASE NOTE: The DFB prohibits the utilisation and publication of sequential pictures on the internet and other online media during the match (including half-time). BLOCKING PERIOD! The DFB permits the further utilisation and publication of the pictures for mobile services (especially MMS) and for DVB-H and DMB only after the end of the match. AFP PHOTO / DPA / JOERG SARBACH +++ GERMANY OUT
Vágólapra másolva!
Hét éve küzd a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséggel a német negyedosztályú SV Wilhelmshaven, mert nem hajlandó elfogadni, hogy az éves költségvetése kétharmadát kifizesse nevelési költségtérítés címén. A játékos-szakszervezet közben teljes munkavállalói szabadságot harcolna ki a focistáknak. Jön az újabb Bosman-forradalom a futballban?
2014 nagyon fontos év lehet a futball történetében, és nem feltétlenül csak a nyári, brazíliai világbajnokság miatt. Az 1995-ös Bosman-eset óta a legjelentősebb, az átigazolások rendszerét érintő változás rengetheti meg a sportágat, egy olyan kiscsapat által kirobbantott ügy nyomán, amely még sohasem szerepelt a harmadosztálynál magasabb szinten.
Hét évvel ezelőtt, 2007 januárjában, az SV Wilhelmshaven negyedosztályú együttese kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy elkerülje a kiesést. A téli átigazolási időszakban kilenc játékost szerződtetett, közük egy 19 éves, olasz útlevéllel rendelkező argentin középpályást, Sergio Sagarzazut. A River Plate csapatától érkező játékos ingyen igazolható volt, legalábbis a Wilhelmshaven vezetői ebben a hitben szerződtették.
A Wilhemshaven az idei Német Kupában a Dortmund ellen esett ki az első fordulóban. A képen Buduar küzd a labdáért Aubameyanggal Forrás: AFP
Sagarzazu nem váltotta meg a világot, másfél szezon alatt tizenegy mérkőzésen játszott, és ahogy a klub akkori sajtófőnöke mondta, "nagyon kedves fickó, de nem túl jó futballista volt". A sikertelen németországi kiruccanás után visszatért Argentínába, és csatlakozott a San Martin de Tucuman csapatához. Azóta már hatszor is váltott, jelenleg a Gimnasia y Esgrima együttesében szerepel, és valószínűleg senki sem emlékezne rá, ha egykori klubjai közül kettő nem jelentkezett volna a Wilhelmshavennél.
A sokszoros argentin bajnok River Plate mellett az Atletico Excursionistas (egy kis Buenos Aires-i klub, ahol Sagarzazu ifjúsági labdarúgóként játszott) is úgy gondolta, hogy nevelési költségtérítést kérhet. A FIFA szabályzata értelmében a játékos 23 éves koráig megkötött valamennyi hivatásos szerződés után ez valóban jár a "nevelő" klubjainak.
Mi az a Bosman-szabály?
Egy szinte ismeretlen futballista, a belga Jean-Marc Bosman azért fordult bírósághoz, mert miután 1990-ben a lejárt szerződése, klubja, az RC Liege átigazolási (lelépési) díjat kért érte az érdeklődő kluboktól. Ez megfelelt az akkori gyakorlatnak, Bosman mégis perre vitte az ügyet. Úgy érvelt, hogy mivel lejárt a szerződése, a Liege megsértette a szabad munkaerőáramlás uniós alapelvét azzal, hogy pénzt kért érte. 1995. december 15-én az Európai Bíróság neki adott igazat. Az ítélet nyomán a FIFA kénytelen volt eltörölni a lejárt szerződésű labdarúgókért kérhető átigazolási díjakat. Ez nehéz helyzetbe hozta azokat az egyesületeket, amelyek a tehetségek felkutatására, illetve kinevelésére, majd eladására építették az üzleti modelljüket. A 23 éven aluli futballisták esetében azonban a nevelési díj intézménye most is létezik.
2008 decemberében, négy hónappal Sagarzazu távozása után, a Wilhelmshaven kapott egy 157 500 euróról szóló számlát. A klub éves költségvetése akkor 250 ezer euró körül mozgott, így egyszerűen nem engedhette meg magának ezt a kiadást, és a vezetők úgy gondolták, nem is jogosan követelik tőlük az összeget - szerintük a nevelési költség nem más, mint az átigazolási díj FIFA által kitalált fedőneve.
Nem estek kétségbe, mert 2004-ben egyszer már megnyertek egy hasonló pert a VfB Oldenburggal szemben: akkor egy kerületi bíróság kimondta, hogy a nevelési költség jogosulatlanul korlátozza a szabad munkavállaláshoz való jogot, és se a német, se az uniós normákkal nincs összhangban. A Wilhelmshaven abban bízott, hogy mivel Sagarzazunak olasz útlevele is van, az eset ugyanúgy uniós elbírálás alá esik, de tisztában volt vele, hogy a FIFA kemény ellenfél, ezért felajánlott 40 ezer eurót.
A vb-vel zsarol a FIFA
Ezt az argentin klubok nem fogadták el, a teljes összeget követelve a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordultak, és az nekik adott igazat. A Wilhelmshaven nem fizetett, így 2012-ben a FIFA felszólításának eleget téve a német szövetség hat pont levonásával büntette. A csapat ezzel is simán bennmaradt, a legutóbbi bajnokságban azonban újabb hat pontja bánta az ügyet, és ekkor már csak azért maradt negyedosztályú, mert két riválisa, a VfB Lübeck és az FC Oberneuland egyaránt csődbe ment.
Mivel a pontlevonás nem járt eredménnyel, a FIFA tavaly novemberben felszólította a német szövetséget (DFB), hogy az idény végén sorolja vissza a renitens klubot az ötödosztályba. A DFB álláspontja egyelőre nem ismert, de aligha teheti meg, hogy ellenszegül. Annál is kevésbé, mert a FIFA kilátásba helyezte, hogy amennyiben a szankció elmarad, a német válogatott nem lehet ott a brazíliai vébén.
"Nem akarok se a nemzetközi, se a német szövetséggel háborúzni. De amikor bunkósbottal támadnak bennünket, akkor védekeznünk kell" - mondta a történtekről Wilhelmshaven elnöke, Harald Naraschewski. Szerinte itt már elvi kérdésről van szó, mert a CAS által megtámogatott FIFA-döntés a nemzetközi és a nemzeti joggal is összeegyeztethetetlen. "A vébéről való kizárás katasztrófa lenne, de nem hiszem, hogy ez megtörténhet. A FIFA-nál minden a pénzről szól, és a legtöbb szponzori bevételt hozó országot nem zárja ki" - jegyezte meg Jörg Schwarz, a Wilhelmshaven szóvivője.
Az Origo megkereste a klub ügyvezetőjét, Bernd Kirchnert. "Jelenleg az alsó-szászországi kerületi bíróság döntésére várunk, a per tárgya az utolsó három büntetés, a kétszeri hatpontos levonás, illetve a szezonvégi visszaminősítés" - írta válaszlevelében Kirchner. "Továbbra is küzdünk, és hiszünk abban, hogy a FIFA megsértette a jogainkat. Véleményünk szerint a pernek fontos következményei lehetnek a jövőben a játékosok Európán belüli és kívüli átigazolásaira."
A profi labdarúgók érdekeit képviselő nemzetközi szakszervezet (FIFPro) álláspontja szerint ugyanakkor egy nemzeti bíróságon aratott győzelem még nem kötelezi semmire a FIFA-t, ehhez magasabb fórumon kellene nyernie a klubnak. A jelenlegi rendszer akkor kerülne komoly nyomás alá, ha az Európai Bíróság mondaná ki, hogy a szabad játékosmozgás korlátozása ellentétes az uniós jogszabályokkal - írta az Origo kérdésére Ivo Ouwehand, a szakszervezet jogi osztályának munkatársa. A Bosman-ügyben (lásd keretes írásunkat) hozott ítélet alapján ez legalábbis nem tűnik elképzelhetetlennek. Ha bekövetkezne, az utánpótlásnevelést komolyan vevő kisebb klubok elveszítenék az egyik legfőbb bevételi forrásukat.
A FIFPro is nekimegy a rendszernek
A FIFPro eközben egy másik fronton szintén arra készül, hogy keményen megszorongatja a nemzetközi szövetséget. Azt akarja elérni, hogy egy focista ugyanúgy bármikor kiléphessen egy szerződésből - az adott ország munkajogi szabályai által előírt, általában néhány hetes felmondási idő betartásával -, mint bármely más munkavállaló. Philippe Piat, a FIFPro elnöke kijelentette, hogy a kezdeményezést az Európai Bizottság, az Európai Bíróság, és ha kell, nemzetközi emberi jogi fórumok elé fogják vinni.
Ez gyökeresen felforgatná a jelenlegi viszonyokat, hiszen szükségtelelenné tenné az átigazolási díjakat, megszüntetve egy egész iparágat. A FIFA adatai szerint tavaly csak az országok közötti játékosmozgások során 3,72 milliárd dollár (823 milliárd forint) cserélt gazdát, 41 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
