Eltűnhet a süllyesztőben az AEK Athén

Vágólapra másolva!

89 éves története során először kiesett a görög labdarúgó-bajnokság élvonalából az AEK Athén, amely kilenc éve túlélt egy csőd közeli helyzetet, a 2012-13-as bajnokságot azonban olyan gyengén kezdte, hogy képtelen volt megkapaszkodni. A korábban Rivaldót és magyar focistákat is foglalkoztató, patinás klub óriási adósságot halmozott fel, a szurkolói pedig teljesen elkanászodtak. Esterházy Márton és Tőzsér Dániel szerint nem is lehetett más a történet vége.

Az egyik legsikeresebb görög klub, az AEK Athén eddig összesen tizenegyszer nyert bajnokságot, tizennégyszer görög kupát, egyszer Ligakupát és háromszor Szuperkupát, és rendszeres résztvevője volt a nemzetközi sorozatoknak is.

Kilenc éve, 2004-ben egyszer majdnem csődbe jutott, akkor olyan nagy nevek távoztak, mint Kosztasz Kacuranisz, Nikosz Limperopulosz, Teodorosz Zagorakisz, Mihalisz Kapszisz, Vasszilisz Lakisz és Ioannisz Okkasz, de a csapat ennek ellenére nem roppant meg, és ott tudott maradni az élmezőnyben.

Még Rivaldo is játszott az athéni klubban Forrás: AFP/Philippe Desmazes

Sőt úgy tűnt, sikerül kilábalni a válságból, hiszen olyan neveket igazoltak le, mint a brazil világbajnok Rivaldo, a szenegáli csatár, Papa Bouba Diop vagy a Chelsea és a Barcelona egykori izlandi támadója, Eidur Gudjohnsen. Az utóbbi években két magyar is szerepelt az együttesben: 2006 és 2008 között Tőzsér Dániel, a 2009-10-es évadban pedig kölcsönjátékosként Németh Krisztián is erősítette a klubot.

Edzőváltások, karlengetés, szurkolói botrány, kiesés

A 2012-13-as szezont rettenetesen gyengén kezdte a csapat, az első hét bajnokin csupán kettő pontot szerzett (ikszelt otthon az Arisz, illetve a Kerkyra csapataival), szeptember 30-án le is mondott Vangelisz Vlahosz edző, akinek helyét a német Ewald Lienen foglalta el.

A helyzet azonban nem javult, és csak a karácsonyi szünet után csillant meg a bennmaradás reménye. Év elején egy hatmeccses veretlenségi sorozatot produkált az AEK, négy győzelem és két döntetlen után azonban az utolsó nyolc bajnokin mindössze négy pont jött össze (2-1 a Veria és 0-0 a Levadiakosz ellen).

És közben a botrányok se kerülték el a csapatot: a Verie ellen győztes gólt szerző Jorgosz Katidisz náci karlendítéssel ünnepelt, amiért a görög szövetség ötmeccses eltiltással és 1000 eurós (körülbelül 300 ezer forintos) pénzbüntetéssel sújtotta, három hónapig megtiltotta neki, hogy belépjen bármely görögországi sportlétesítménybe, és örökre eltiltotta a válogatottságtól a 20 éves középpályást.

Két fordulóval a bajnokság vége előtt Lienent kirúgták, és az Európa-bajnok hátvéd Trajanosz Dellasz ült le a kispadra.

Az utolsó előtti fordulóban még mindig élt a bennmaradás reménye, ehhez le kellett volna győzni otthon a Pantrakikoszt. A 87. percben azonban Mavrudisz Bugaidisz öngólt vétett, a megvadult szurkolók pedig a pályára tódulva az öltözőbe kergették a játékosokat. A találkozó félbeszakadt, bár a hazaiak könyörögtek a játékvezetőnek, hogy valahogy lejátszhassák az utolsó perceket, mire elcsendesedett a lelátó, a vendégek hazamentek.

A szövetség így 3-0-s végeredménnyel a Pantrakikosznak adta a mérkőzést, emellett három pontot levont az AEK Athéntől. A csapat így behozhatatlan, ötpontos hátrányba került, majd az utolsó bajnokit is elvesztette, és 89 éves története során először búcsúzott az élvonaltól.

Tőzsér: Hosszú távon elkerülhetetlen volt

"Követtem az eseményeket, és bár nem voltam naprakész, de nagy vonalakban tudtam, hogy mi történik a klubnál" - mondta az [origo] érdeklődésére Tőzsér. "Mondhatom, hogy meglepett, ami történt, de várható is volt, mert tudtam a körülményről. Ezek alapján sajnos nem is lehetett más a vége."

A Ferencvárostól 2006-ban Athénba szerződő középpályás szerint az Olimpiakosz és a Panathinaikosz mellett az AEK a bajnokság nagycsapatának számított, rendre az első három között végzett, és hatalmas érvágás, hogy egy ekkora klub ilyen helyzetbe jutott.

"A válság rányomta a bélyegét a görög bajnokságra, pénz nélkül nem lehet sokáig jó focit csinálni. Az AEK is lehetetlen helyzetbe került, így hosszú távon elkerülhetetlen volt az, ami történt" - mondta.

Szerinte a tradíciók ellenére az sem elképzelhetetlen, hogy a klub egy ideig nem fog feljutni. "Nekem csak pozitív élményeim voltak" - emlékezett vissza. "Amikor eljöttem, azon a nyáron további nyolc-tíz meghatározó futballista távozott, azóta kezdett el süllyedni az AEK hajója. Pedig amikor ott voltam, abban a két évben a BL-ben és az EL-ben is játszottunk, kétszer is a második helyen végeztünk, és egyszer - utólag most már kimondhatom - csak hatalmas csalás révén nem nyertük meg az aranyérmet."

Németh Krisztián AEK-mezben Forrás: MTI/EPA/Oresztisz Panagiotu

A magyarok közül a leghosszabb időt Esterházy Márton töltötte a klubnál, 1984-87 között 54 meccsen 16 gólt szerzett. Az egykori válogatott csatár sajnálja, hogy ez történt a klubbal, de az elmúlt két évben felhalmozott adósság és az, hogy a csapatot kizárták az átigazolásból csak ezt eredményezhette.

"Nem értem, hogyan történhetett ez meg! Amióta lebontották a pályát, amelynek a helyén a mai napig egy gödör van, és az AEK az Olimpiai-stadionban rendezi a mérkőzéseit, amióta nem tisztázottak a jogviszonyok, azóta van ez a káosz. Pedig népszerű a klub, hasonló a szurkolótábora, mint az Olimpiakosznak vagy a Panathinaikosznak, és a drukkerek ki nem állhatják a két riválist."

Esterházy szerint nagy rendrakásnak kell lennie, mert ha az AEK olyan csapdába esik a másodosztályban, mint itthon a Fradi, és nem tud egyből visszakerülni, annak súlyos következményei lehetnek.

"A nyáron konszolidálódnia kell a helyzetnek, a szakmai és a pénzügyi részt is meg kell erősíteni. A görög másodosztályból nem lesz egyszerű visszajutni, olyan helyekre kell utaznia a csapatnak, ahol talán még sohasem járt, mindenki ellene akarja majd megmutatni, mit tud."

Újjászületésre lenne szükség

Egy ESPN-elemzés szerint teljes megújulás kell, mert ami az elmúlt években a klubnál zajlott, az felháborító: "Olyan szintű felszámolásra és újjászületésre lenne szükség, mint a Glasgow Rangers esetében, ki kell gyomlálni a huligán elemeket, de ez a folyamat akár évekig is eltarthat. Ez az egyetlen fenntartható és törvényes út hosszú távon."

A klubnál háromszor is munkát vállalt bosnyák edző, Dusan Bajevic a szurkolók miatt távozott, nemcsak megfenyegették a családját, de fizikailag is bántalmazták egy-egy vereség után.

Emellett a klub hihetetlen pénzügyi válságba került, a legjobb játékosok fizetés hiányában távoztak, de az adósságállomány 35 millió euróra nőtt. Sokáig úgy tűnt, egy londoni üzletember, a Seymour Pierce Bank elnöke, Keith Harris lát fantáziát a klubban, de végül az együttműködésből nem lett semmi.

A szurkolói és az anyagi problémák mellett az se segített, hogy a szezon során kétszer is edzőt váltott a csapat, de nem vetett jó fényt az AEK-ra az sem, hogy a korábbi elnököt, Andreasz Dimitrelosz adócsalás miatt letartóztatták.

Élvonalbeli búcsú 89 sikeres év után

Az AEK Athén futballcsapatát 1924-ben konstantinápolyi menekültek alapították (a név is innen származik - Athlitiki Enosis Konstantinoupoleos), akik a mostani Isztambulból a görög-török háború idején menekültek el. A helyiek között egy sportboltot működtető testvérpárra leltek, és Emiliosz, illetve Menelaosz Ionasz segítségével megalakult az új klub. Pálya híján számos helyen próbálkoztak, a Panathinaikosz jelenlegi stadionja mellett futballoztak például az Athénban lévő Olümposzi Zeusz templomának romjainál is.

A klub első elnöke, Konsztantinosz Szpanudisz és az akkori görög miniszterelnök, Elefteriosz Venizelosz közös petícióval fordult a kormányhoz, hogy a parlagon lévő földekből a klub kapjon egy futballpályányit. 1926-ban ez megtörtént, a klub pályáját 1930-ban adták át, és az AEK az első mérkőzésen 2-2-es döntetlent játszott az Olimpiakosszal.

Az első nagy siker 1932-ben jött, amikor a görög kupa döntőjében 5-3-ra győzött az Arisz Szaloniki ellen, a győztes csapatban még ott volt az alapítók egyike, a veterán Kosztasz Negrepontisz is. 1939-ben sikerült a duplázás, a kupa mellett megszületett az első bajnoki arany is, 1940-ben pedig már Negrepontisz edzősködésével a címvédés is sikerült.

A következő bajnoki címre 1963-ig várni kellett, akkor viszont magyar edző vezette az aranyéremig. Csaknády Jenő az 1950-es évek elején még Bukovi Mártonnal együtt írt könyvet a magyar futballról, az 56-os forradalom után azonban külföldre távozott. Németországban dolgozott az SpVgg Fürth, az FC Saarbrücken és a Stuttgarter Kickers csapatainál, majd Athénba szerződve egy év is elég volt neki, hogy bajnokot faragjon az AEK-ból.

Öt évvel később hívták vissza, 1968-ban ismét bajnok lett a görögökkel, ő alakította ki az a csapatot, amely az 1968-69-es BEK-sorozatban első görög együttesként a negyeddöntőig jutott.

Az AEK a 70-es években háromszor volt bajnok, majd 1989 és 1994 között négyszer, azóta viszont csak a hazai kupában jeleskedett, amelyet 1996-ban, 1997-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2011-ben is megnyert.