Vágólapra másolva!
Idén nyáron a Zenit focicsapata költötte a legtöbbet igazolásokra, klub fő tulajdonosa, a Gazprom nem sajnálta a pénzt. A világ legnagyobb gázszállítója szponzorálja még a Schalkét, a Chelsea-t és a Crvena Zvezdát, sőt a Bajnokok Ligája egyik hivatalos partnere is. A németek nagyon megbízható, már-már ideális partnernek tartják az orosz céget, amely a focin keresztül akadálytalanul építheti kapcsolatait Európa-szerte.

Nehéz helyzetbe kerülhet a Gazprom az európai piacokon

A mostani szezon előtt mindössze öt vállalat logója jelenhetett meg a Bajnokok Ligája támogatójaként, a nyáron azonban egy hatodik is csatlakozott: a világ legnagyobb gázszállítója, az orosz Gazprom, amely az elmúlt időszakban egyre szorosabb kapcsolatba került a nemzetközi focival.

Medvegyev imádja a Zenitet

Az 1989-ben létrehozott Gazprom gyakorlatilag állami cégnek számít Oroszországban, hiszen részvényeinek kicsivel több, mint 50 százaléka állami kézben van, az igazgatótanács elnöke pedig a volt orosz miniszterelnök, Viktor Zubkov. A vállalat és a sport kapcsolata még 2005-ben kezdődött, amikor a Gazprom a Zenit fő tulajdonosa lett, amiben minden bizonnyal nagyon fontos szerepet játszott, hogy az Oroszországot irányító hatalmi tandem mindkét tagja, Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev is szentpétervári születésű, utóbbi pedig egyenesen kijelentette, hogy imádja a Zenitet. A klub pedig innentől kezdve sokkal jobb anyagi helyzetbe került, mint az orosz csapatok többsége, és lassan a sikerek is megjöttek: a 2007-es bajnoki címet 2008-ban az UEFA-kupa megnyerése követte, majd két újabb aranyérem.

Forrás: AFP/RIA Novosti
Forrás: AFP/RIA Novosti

A pályán Dzsudzsák is találkozott már Gazprom-csapattal

A cég azonban időközben kilépett a nemzetközi színtérre a sportszponzoráció terén is: 2007-ben a német Schalke 04 mezszponzora lett, öt éven keresztül évi 25 millió eurót fizetett ezért. Tavaly megújították a szerződést, és a támogatás 15 millióra csökkent, ami még mindig a második legmagasabb a Bundesligában (a Bayern 22 millió eurót kap a Deutsche Telekomtól), miközben a felmérések szerint a Gazprom a harmadik legismertebb mezszponzornak számít a német drukkerek körében. A Schalke sajtófelelőse, Thomas Spiegel az orosz újság, a Novaja Gazeta kérdésére így jellemezte a cég és a klub kapcsolatát: "A Gazprom nagyon megbízható partner, akár még ideálisnak is nevezhetném. A meccseken rendszeresen ott vannak a cég képviselői, például az alelnök, Alekszej Miller."

Abramovics a Gazpromból gazdagodott meg igazán

A Gazprom azonban nem állt meg itt, a cég nevét még egy neves európai egyesület mezén lehet olvasni. A szerb Crvena Zvezda 2010 óta évi négymillió eurót kap azért, hogy hirdeti az orosz vállalatot, és amikor tavaly Vlagyimir Putyin Szerbiában járt, még a Partizan-Zvezda rangadóra is kiment. A Gazprom 2009-ben megvette a NIS nevű szerb olajvállalat részvényeinek több mint felét, amivel a legnagyobb külföldi befektető lett az országban.

A Zvezda jelenleg a nemzetközi porondon nem tényező, viszont a Chelsea annál inkább, a Gazpromnak pedig egyre szorosabb a kapcsolata a londoniakkal is. A Bajnokok Ligája győztese a nyáron jelentette be, hogy az orosz vállalat három éven át "globális energiapartnere" lesz. A Gazprom az egyik leányvállalatán keresztül kötött szerződést a Chelsea-vel, amelynek értelmében ők látják el energiával az egyesületet, a Stamford Bridge-en pedig minden mérkőzésen látható a cég logója. Igazából persze az a meglepetés, hogy a Gazprom és a Chelsea csak most talált egymásra: a londoniak tulajdonosa, Roman Abramovics ugyanis vagyonának nagy részét akkor szerezte, amikor 2005-ben eladta cégét, a Szibnyeftet a Gazpromnak, a vételárat 13 milliárd dollárra becsülték.

Az ENIC miatt szabályoztak

Adódik a kérdés, hogy nem jelent-e problémát, hogy a Gazprom több európai csapatnál is érdekelt. Az nem ritkaság, hogy egy multinacionális cég több klubot is szponzorál, azonban itt ennél kicsit többről van szó, elvégre a Gazprom a Zenitnek a fő tulajdonosa, és az Abramovics-szál miatt erősen kötődik a Chelsea-hez is. Az UEFA hivatalos szabályai szerint ugyanazon nemzetközi sorozatban nem indulhat két olyan egyesület, amelyben ugyanannak a személynek vagy cégnek többségi tulajdona, tehát legalább 50 százaléknyi részvénye van.

Forrás: AFP
Forrás: AFP

Raúl és a Gazprom-család

Az európai szövetség 2000-ben hozta ezt a szabályt, aminek fő oka az ENIC nevű angol cég volt, amely az 1990-es évek végén megpróbált minél több európai országban megvásárolni egy csapatot. Volt egy időszak, amikor a vállalatnak tulajdonrésze volt a Rangersben (20,2%), az AEK Athénban (47), a Baselben (50), a Vicenzában (99,9) és a Slavia Prahában (96,7), egy időben pedig még a Ferencvárosnál is próbálkozott. Amikor az AEK és a Slavia is bejutott az UEFA-kupába az 1998-99-es idényben, akkor az UEFA megpróbált közbelépni, mire az ENIC a Nemzetközi Sportbírósághoz (CAS) fordult, amely azonban némileg váratlanul az UEFA-nak adott igazat. Az ENIC végül visszakozott, eladta részvényeit, és inkább egyetlen klubra összpontosított: az angol Tottenham Hotspurre, amelynek ma is a fő tulajdonosa.

Az európai szövetség egyébként a fentieknél is szigorúbb szabályozást szeretett volna. Az UEFA akkori kommunikációs igazgatója, William Gaillard 2006 szeptemberében így nyilatkozott a Guardiannak: "Az európai uniós szabályok értelmében egy klubot az irányít, akinek több mint 50 százalékos részesedése van. De a labdarúgás nem így működik: egy főszponzor, vagy egy nagyrészvényes gyakorlatilag szintén kontroll alatt tarthat egy csapatot. Szeretnénk, ha a sportra, a klubokra speciális szabályozás vonatkozna, nem ugyanolyan, mint mondjuk egy vegyipari cégre." Ebből azonban semmi sem valósult meg.

www.globalsoccerapp.com