Vágólapra másolva!
Túl hosszú téli szünet, pénztelenség, az utánpótlásképzés hiányosságai, a sportág rossz társadalmi megítélése - többek között ezeket tartják az előrelépés legfőbb gátjainak az NB I edzői és klubvezetői, akiket az őszi szezon és saját csapatuk értékelésére kértünk. Többségük szerint színvonalasabb lett a bajnokság, az MLSZ által kitűzött célok eléréséhez azonban hiányolják az eszközöket.

"Az NB I-ben nem látok szakmai előrelépést az előző szezonhoz képest" - mondta az őszi meccsekről feltett kérdésünkre a Zalaegerszeget irányító Prukner László. "A mezőny szétszakadt, a Győr és a Debrecen nagyon hamar elhúzott, az előző években jól szereplők viszont visszaestek, amiből látszik, hogy egy-két kivételtől eltekintve a csapatok nem stabilak sem anyagilag, sem szakmailag. Ennek oka a folyamatosság hiánya, stabil klub nélkül nem lehet stabil csapatot építeni."

Az [origo] által megkérdezett edzők és klubvezetők közül a ZTE trénerén kívül csak Paolo Sousa (Videoton), Sisa Tibor (Kaposvár) és Marijan Vlak (Vasas) nem beszélt egyértelmű fejlődésről. Utóbbi szerint néhány csapat jó irányba halad mind a szervezeti felépítés, mind a játékosállomány tekintetében, de ahhoz, hogy emelkedjen a színvonal, más egyesületeknek fel kellene nőniük ehhez a szinthez, ehhez képest "vannak klubok, amelyek pusztán a túlélésre hajtanak".

A többi klubnál kivétel nélkül pozitív változásokról nyilatkoztak, Csertői Aurél (Győr) szerint egységesebbek a csapatok, Kis Károly (Paks) taktikusabbnak látja az együtteseket és kreatívabbnak a játékot. A pápai klubigazgató, Szemán György úgy véli, sok csapat vállalta fel, hogy a vereség elkerülése helyett győzelemre játszik. A Haladás kispadján a fogadási csalás gyanúja miatt őrizetbe vett, majd pénteken szabadlábra helyezett Aczél Zoltánt helyettesítő Székely Tibor az utánpótlásban lát komoly előrelépést, szerinte "aki nincs a fociban, még annak is látnia kell, hogy valami történik".

Forrás: MTI/Beliczay László
Prukner László a folyamatosságot hiányolja a magyar fociból

A Siófok ügyvezető-szakmai igazgatója, Horváth Károly szerint a fejlődést az átlagnézőszám negyvenegy százalékos emelkedése is bizonyítja, hiszen "gyengébb meccsekre nem jött volna ki több szurkoló", a Kecskemétről nemrégiben távozott Tomiszlav Szivics és a Diósgyőrt irányító Benczés Miklós pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani légiósok jobbak a korábbiaknál.

Benczés szerint a külföldi edzők ugyancsak hozzájárultak a színvonal emelkedéséhez. "Több klubnál, így például a Vasasnál, a Videotonnál vagy nálunk olyan külföldi edzők léptek munkába, akik nem feltétlenül vezető szerepben vannak, de velük több titok érkezik a kinti edzésmódszerekből."

"A BL-szereplés nem az MLSZ szintjén dől el"

Az MLSZ március elején nyilvánosságra hozott egy 45 oldalas stratégiai tervezetet, amelyben számos konkrét célt megfogalmaz a magyar futball számára a következő tíz évre. A program alapján Magyarország tíz éven belül a régió legeredményesebb futballnemzetévé válna, a következő idénytől minden szezonban legalább egy csapatnak be kellene jutnia a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörébe, 2018-ra az átlagnézőszám elérné a tízezret az NB I-ben, a válogatottnak pedig két nagy tornára kellene kijutnia 2020-ig. (További részletek itt)

Megkérdeztük az NB I-ben dolgozó szakembereket, az őszi szezon tükrében elérhetőnek látják-e a célokat. A legvitatottabb témának a 2013-tól a nemzetközi kupákban elvárt évi egy főtáblás szereplés bizonyult.

Benczés Miklós szerint "nem az MLSZ szintjén dől el, hogy hány csapat jut BL- vagy EL-főtáblára, inkább azt kell megfogalmazni, milyen eszközöket kell ehhez megteremteni". Hasonlóan fogalmazott Mészáros Ferenc (Pécs), aki nem tartja gondnak, ha egy kicsit "fölé lőnek a célokkal", de "ha kimondanak egy célt, kell hogy legyen hozzá eszköz".

Kis Károly (Paks) szerint rengeteget lehet pusztán a munkával fejlődni, de pénz nélkül nagyon nagy bravúr kell a főtáblához, kis lépésekben nehéz odaérni. "A főtáblához a hiányposztokra klasszisokat kell igazolni, a másik megoldás a legjobb magyarok hazahozatala lenne, de ehhez ugyanolyan anyagi háttér kell."

Forrás: MTI/Oláh Tibor
Kis Károly szerint a legjobb magyarokkal is kivívható a BL-főtábla

A válogatottal kapcsolatos elvárások teljesítéséhez Szemán György szerint a környező országokhoz hasonlóan el kell érni, hogy a külföldön játszó válogatottak meghatározó szerepbe kerüljenek klubjukban. A pápai klubigazgató az MLSZ részéről a feltételrendszer javítását értékelte leginkább, akárcsak a siófoki Horváth Károly: "Végre nem rombolják, hanem építik a pályákat."

Prukner László szerint szakmailag az MLSZ-elképzelések mellé lehet állni, de ehhez szerinte folyamatosságra van szükség, és arra, hogy ne legyen négyévente új koncepció.

Van olyan hely, ahol a labda hiányzik az edzéshez

A kitűzött célok teljesülését leginkább gátló tényezőként Kondás Elemérnek (Debrecen), Détári Lajosnak (Ferencváros) és Szemán Györgynek is a pályák téli állapota jutott eszébe, illetve az ezzel járó több hónapos tétmeccsek nélküli szünet. Szemán szerint segíthet, hogy az MLSZ a klublicenchez 2014-től fűthető pályákat kér.

Benczés Miklós a pályahelyzet mellett a fiatalok képzésében látja a legnagyobb gondokat. "Aki benne van, tudja, hogy a kisebb településeken milyen dolgokat művelnek futballedzés címen. A mai körülmények alkalmatlanok arra, hogy gyerekeket be tudják vinni a fociba, nagyon sok közülük elvész. A jelenlegi 80 ezer magyar focista létszámának megduplázása nem elérhetetlen, sőt a többszörös növelése sem, ha azt vesszük, hogy a 170 ezres Miskolcon mindössze 400 gyerek focizik." Szerinte a megfelelő bérezésű és szaktudású az utánpótlásedzők is hiányoznak: "Addig hiába beszélünk a fejlődésről, amíg nincs, aki tyúkanyó módjára neveli, gondozza a gyerekeket".

Az utánpótlásban 15 éve dolgozó Székely Tibor ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a fiatalokat most már nem edzik képesítés nélküli trénerek, a gondok létezését viszont ő is elismerte: "Vannak olyan helyek, ahonnan húsz darab labda hiányzik egy edzéshez, az edző meg harmadik állásért rohangál, hogy fenn tudja tartani magát."

"Ne töltsük fel a mezőnyt, hogy állást csináljunk"

Sisa Tibor szerint kevesen vállalják Magyarországon, hogy NB III-as fiatalokból neveljenek játékosokat, az akadémiákról és egyéb képzésekből kikerült focisták nem jelennek meg az NB I piacán. "A kispad egy idő után nagyon visszaveti őket ebben a korban, így sokan nem futják ki közülük azt, amit tudnak". Horváth Károly szerint a legnagyobb baj a pénztelenség miatti korlát az átigazolásoknál: "Sokkal vonzóbb lenne a bajnokság, ha minőségi játékosokat is nézhetne a közönség, jellemző, hogy ha Magyarországra jön egy sztár, több ezren mennek ki csak miatta."

Mészáros Ferenc szerint először is azt kellene elérni, hogy a bajnokságokban az jusson fel, aki a legjobb, és az essen ki, aki hátul végez, számára nem elfogadható, ahogy az NB III-at feltöltik csapatokkal. "De igaz ez az élvonalra is, ha tíz olyan klub van, amelyik képes az NB I-re, akkor legyen tíz. Ne töltsük fel csak azért a mezőnyt, hogy állást csináljunk az edzőknek, egyetértek Csányi Sándorral abban, hogy csökkenteni kell a profi csapatok létszámát."

Forrás: MTI/Beliczay László
A legtöbb edző szerint az őszi szezon előrelépést hozott az NB I-ben

Prukner László komoly problémát lát a magyar foci társadalmi megítélésében, szerinte ezen kellene a leginkább változtatni, és akkor több gyerek jönne a sportágba. Hozzá hasonlóan Paolo Sousa a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a hozzáállás nem elég pozitív a magyar focihoz, és sokszor a kritikák sem építő jellegűek. Szerinte a játékosok és az infrastruktúra mellett a bíróknak is fejlődnie kellene, Székely Tibor pedig az edzőknél szerinte már megtörtént képzettségbeli előrelépést a vezetőktől is elvárná. "Nem megbántva senkit, a klubok menedzsmentjének is fejlődni kellene, el kellene érni, hogy a szakmát szakmabeliek műveljék."

Csertői Aurél ugyanakkor nem akart belemenni a kérdésbe, mondván, "a legfőbb gondokat nemhogy kezelni, még felsorolni is nehéz lenne".

"Ha valaki fölé lő, máris magánnyomozásba kezdenek"

Az egyre dagadó bundaügyről is megkérdeztük a edzők és klubvezetők véleményét. Marijan Vlak arra hívta fel a figyelmünket, hogy Horvátországban jelenleg húsz játékos ellen zajlik eljárás, de meggyőződése, hogy "ott is csak a kis halakat fogják meg", biztosan vannak náluk sárosabb játékosok is, akárcsak Magyarországon.

A Pápa klubigazgatója szerint a bundaügy kezd "elbulvárosodni". "Ott tartunk, hogy ha valaki tiszta gólhelyzetben fölé lő, akkor már szurkoló, sajtó és játékos önálló nyomozásba kezd" - mondta Szemán György. "Igenis le kell csapni a bűnösökre, de ez alapvetően egy tiszta sportág, amit bűnözők szálltak meg, nem a sportból indult a dolog, a fociban szereplők csak szenvedő alanyai a folyamatnak." Véleményét Horváth Károly is osztotta: "A folyamat nem az öltözőkből indult, a haszonleső csalók kihasználták a sajátos magyar helyzetet".

Prukner László keményebb véleményt fogalmazott meg. "Az edző lefordul a kispadról idegességében, töri a fejét a nyerő húzáson, a néző kevés fizetéséből vesz jegyet, a tulajdonos a pénzét kockáztatja, a játékos meg közben becsapja őket és a társait. Úgy gondolom, ez a kérdés sokkal többről szól annál, hogy valaki elfogad pár ezer eurót, itt a bizalomról van szó. Ha pedig egy csapatsportban elvész a bizalom, akkor az a sportág többé nem létezik." A zalai tréner szerint az ügy "mélyebbre megy" annál, hogy azt kellene nézni, hány embert érint majd. "A futball sorsáról van szó, ha száz embert kell elvinni, akkor vigyenek el százat! "

Mészáros Ferenc azt hangsúlyozta, hogy mérlegelés nélkül végig kell vinni az ügyeket. "Nálunk benne volt a házirendben, hogy jelenteni kell a megkereséseket, Törtei Tamás elmulasztotta, felbontottuk vele a szerződést" - mondta az edző volt játékosáról, akit a Siófok-Pécs Ligakupa-meccs befolyásolására próbáltak rávenni. "Valami hiába van a szőnyeg alatt, az akkor is büdös, vagy ha nem büdös, akkor is kosz. Ha ezeket eltávolítják, csak jót tehet a magyar focinak."

A Honvéddal negyedik helyen telelő Supka Attila kérdésünkre azt is elismerte, a hazai élvonalban a megbundázott meccsekről "olyan mendemondák terjednek, melyek mellett nehéz dolgozni", emiatt nagyon várja az ügyek felgöngyölítését.


A következő oldalon arról olvashat, hogy mennyi valósult meg a klubok szezon előtti célkitűzéseiből, változtatnak-e a bajnoki szünetben a célokon, és milyen változásokat terveznek a játékoskeretben. Tovább a második oldalra >>>