Az igazság nevében kerülnek hátrányba az angol sztárcsapatok

A futballklubok egyik fő bevételi forrását a televíziós pénzek jelentik, ám nem mindegy, hogy egy adott bajnokság résztvevői között hogyan osztják el az összeget. Immár mindegyik topligában közösen értékesítik a médiajogokat, de a Premier League-ben a legkisebb a különbség a sztárklubok és a kiscsapatok által kapott összeg között, ami egyes vélemények szerint az angol egyesületek versenyképességét csökkenti.

Az angol bajnokság egyik fő vonzereje, hogy még a középcsapatok is fejedelmi fizetést biztosítanak játékosaiknak, így aztán érthető, hogy szinte minden futballista Premier League-es szerződésről álmodik. A kiváló anyagi lehetőségek záloga a televíziós közvetítésekből származó bevétel, amely elosztása a topligák közül az angol élvonalban a legdemokratikusabb. A jelenleg érvényben lévő megállapodás ugyan valamelyest kedvez a sztárkluboknak, de csak minimálisan, ezért a Liverpool ügyvezető igazgatója, Ian Ayre felvetette a gondolatot: a külföldi médiajogokat a kluboknak külön kellene értékesíteni.

40 ezren a Liverpool edzésén Malajziában

"Biztos vagyok benne, hogy egy Liverpoolban élő drukker a Liverpool, egy Blackburnben élő szurkoló pedig a Blackburn miatt fizet elő a meccseket adó csatornára. Így aztán a belföldi közvetítési díjak mostani elosztása teljesen igazságos. De a külföldi jogdíjak szempontjából a helyzet más, csak egy mítosz, hogy a Premier League a népszerű. Nem az angol bajnokságnak van sok rajongója, hanem az egyes csapatoknak: a Liverpoolnak, a Manchester Unitednek, az Arsenalnak. A nyáron Malajziában csak az edzésünkre 40 ezren jöttek ki" - magyarázta Ayre. A sportvezető azzal érvelt, hogy a többi európai sztárklub elhúz az angol csapatok mellett, mert sokkal több bevételhez jut a tv-közvetítésekből.

A Premier League kollektívan értékesíti a médiajogokat, és az ebből befolyó összeg elosztásakor alig tesz különbséget a csapatok között. A hazai piacról mintegy 2,1 milliárd fontnyi bevétel jut a ligának, amelynek felét egyenlő arányban, negyedét a tabellán elfoglalt helyezés alapján, negyedét pedig a képernyőn eltöltött időtartam szerint osztják el. Így aztán az előző idényben az aranyérmes Manchester United pontosan a kétszeresét kapta, mint az utolsó helyezett Blackpool - a MU 42,4 millió fonthoz jutott. Spanyolországban viszont a Real Madrid és a Barca tizenkétszer annyi pénzt kap, mint a kiscsapatok. A külföldi piacról származó bevételből pedig ugyanannyi jut mind a 20 angol klubnak, az előző szezonban ez 17,9 millió font volt.

A spanyol tévébevételek fele négy csapathoz kerül

Néhány évvel ezelőtt a Premier League unikumnak számított azzal, hogy a liga közösen értékesíti a közvetítési jogokat, hiszen a többi topligában a klubok saját maguk tehették pénzzé a médiajogokat. Ez főleg Spanyolországban hozott hatalmas aránytalanságokat: a 2009-2010-es idényben például a Real és a Barca körülbelül 120 millió eurót kasszírozott, míg a Valenciának csupán 30 millió járt - ennél még az akkori angol sereghajtó, a Portsmouth is több pénzhez jutott a jogdíjakból. A jelenlegi szerződés 2013-ig érvényes, és a liga hosszas huzavona után megegyezett a klubokkal, hogy ezt követően egységesen értékesíti a jogokat, de az aránytalanságok megmaradtak, még ha csökkentek is.

A 2013-tól érvénybe lépő új megállapodás szerint a Real és a Barca megkapja az összes bevétel 34 százalékát (körülbelül 140 millió euró), a Valenciának és az Atlético Madridnak 11 százalék jut (mintegy 42 millió euró), a többi 16 csapatnak pedig a fennmaradó 50 százalékon kell osztoznia (182 millió euró). A kiscsapatok számára már ez is előrelépés, a két óriásklub pedig engedett a feltételeiből, mert eredetileg 40 százalékra tartottak igényt, azonban így is hatalmasak a különbségek.

Nem csoda, hogy a Liverpool ötletének ellenzői éppen a spanyol példát hozzák fel. "Nem hiszem, hogy túlságosan szórakoztató a spanyol bajnokságot nézni, ahol csak két csapat lehet aranyérmes. Ha hasonló elosztási rendszert vezetnének be Angliában, az hosszú távon rontaná a Premier League imidzsét, ami a sztárkluboknak sem lenne jó" - jelentette ki a Grant Thornton nevű brit könyvvizsgáló cég a labdarúgás és az üzlet kapcsolatával foglalkozó szakértője, Geoff Mesher.

Már az olaszok is közösködnek

Az egyik legismertebb és legnagyobb könyvvizsgáló cég, a Deloitte minden évben nyilvánosságra hozza listáját az európai sztárklubok bevételéről, részletesen elemzi pénzügyi tevékenységüket. A legutóbbi jelentés a 2009-2010-es idényre vonatkozik, és eszerint a televíziós bevételeket tekintve az angol sztárklubok valóban elmaradnak topligás vetélytársaiktól: a tárgyalt szezonban a Barcelonának volt a legnagyobb bevétele ebből a forrásból (178 millió euró), majd sorban a Real Madrid, az AC Milan, az Internazionale és a Juventus jött - a Manchester United csak ezután következett. Az első öt helyezettben közös volt, hogy egyénileg értékesítette médiajogait.

Az elmúlt szezonról még nincsenek összefoglaló adatok, de szinte biztos, hogy változik a helyzet, hiszen Olaszországban is váltottak, és tavaly nyár óta itt is közös a tévés jogok értékesítése. A nagycsapatok ugyan sokáig ellenkeztek, de végül ők is belementek a megállapodásba, amelynek értelmében a bevétel 40 százalékát egyenlően osztják el, 30 százalék a pályán elért eredmények alapján kerül kiosztásra, 30 százalékról pedig a klubok szurkolói bázisa alapján döntenek. Utóbbi tényező különösen sok vitát váltott ki, hiszen öt sztárklub (Juventus, Milan, Inter, Roma, Napoli) nem fogadta el azt a módszert, ahogyan a liga le akarta mérni az egyes csapatok népszerűségét, a felek végül csak idén júliusban egyeztek meg erről.

www.global-soccer.eu