"Akit nemrég még leköptek, ezrek nézik hősnek" - vb-re készül a hajléktalanválogatott

Az egyik margitszigeti játszótér melletti nyilvános kispályán, alkalmi ellenfelekkel gyakorol a hajléktalanválogatott az augusztusi párizsi világbajnokságra. Érkezett már csapattag a sziget bokraiból is, a kapus pedig  egy mélyvénás trombózis után, bottal a kezében csatlakozott a társasághoz. A vb kitörési lehetőséget nyújt az otthontalanoknak, a csapatba kerüléshez azonban szigorú fegyelmi elvárásoknak kell megfelelniük.

"Jöjjön, álljon be! Nyitott a pálya" - szól Rákos András a pálya közeléből magyarázó férfinak, aki évek óta adja a tanácsait, de még sosem vállalta, hogy beálljon. Az Oltalom SE elnökének szavaiból kiderül, nemre, korra és futballtudásra való tekintet nélkül lényegében bárki bekerülhet a csapatba, ha betartja a szabályokat. A szabályok egyszerűek: a heti négy edzésen időben és józanul meg kell jelenni, és a csapat edzőjével tisztelettel kell beszélni.

"Persze a hajléktalanválogatottat sokan kínosnak érzik, ezért nincsen tülekedés profi futsalosokból. Azért mi nyitottak vagyunk. Olyan világban élünk, amelyben bárkiből lehet hajléktalan, tehát bárki lehet hajléktalanválogatott is" - mondja a csapat szervezője.

A többségnek megadja a kitörést

"Az első évben, amikor a 2006-os dániai vb-re mentünk, az egyik edzésen megjelent két fiatal. Kiderült, hogy a Margitsziget pesti oldalán laknak egy hajókikötő melletti bokorban. Elmondtuk a feltételeket, csatlakoztak, és 3-4 hónap elteltével ott ültek a repülőgépen. Nem túlzás azt mondani, hogy akit nemrég még leköptek, a vb alatt ezrek nézik hősnek. A tornákon óriási fogadtatást kapunk, pár nap után már tinilányok kérnek autogramot, és bár nem a Hiltonban lakunk, de sehol sem úgy kezelnek, hogy megjöttek a csövik, hanem hogy tessék, ez itt a magyar válogatott" - meséli Rákos András.

A két említett fiatal a focinak köszönhetően ki tudott törni kilátástalannak tűnő helyzetéből, és ma már albérletben lakik. Sorsuk nem egyedüli, a hajléktalan-vb honlapja szerint a bekapcsolódó játékosok 77 százalékának javul ugrásszerűen az élete.

"Az arányok nálunk is hasonlóan alakulnak. Az egyik srác az első vb-n tűnt fel, bekerült egy tv-műsorba, a szülők meg hirtelen rájöttek, hogy ez mégis az ő fiuk, kibékültek vele, és hazatérhetett. Az első kapusunk egy pincében lakott, ma már bejelentett állása és megtakarított pénze van, de a 2008-as csapatunkból is többen már albérletbe költöztek. Egy líbiai menekültből focista, majd edző lett, azóta meg is házasodott, családja, lakása van. Ezeknek az embereknek pontosan azt adja meg a játék, a csapat és a kialakuló kapcsolatok, ami a kitöréshez kell - célt, önbecsülést és kitartást."

További képekért kattintson a fotóra!

Látnak bennük fantáziát

A hajléktalanok első vébéjét 2003-ban rendezték, idővel egyre több országot nevezett be, a 2011-es párizsi tornán már hatvannégy válogatott indul. "Sokaknak az ugrik be a vb-ről, hogy egy szakadt iskola hátsó udvarában a két futballszerető tornatanár levezet néhány meccset. Ezzel szemben egy nagyváros közepén, profi szervezésben FIFA-bírókkal zajlanak a meccsek. Ráadásul mindenki számára ingyenes, így népes közönség előtt, nagy hangulatban játszhatunk" - magyarázza Rákos.

A szabályok az utcai fociból alakultak ki, 3+1 fővel, a kézilabdapályánál kisebb, palánkkal ellátott pályán folyik a játék. "Van egy kis csavar a szabályokban, amitől nagyon élvezhetővé válik a meccs, háromból egy embernek állandóan fenn kell maradnia az ellenfél térfelén, emiatt folyamatos emberelőny van a támadásoknál, és sokkal jobban ott kell lenni fejben." További sajátosságot jelent, hogy a kézilabdához hasonlóan a támadó játékos nem léphet be a büntetőterületre.

A nemzetközi szövetség és a támogató cégek mellett a focivilág többi szereplője is felfedezte már a hajléktalanok tornáját. "Neves játékosok, FIFA-elöljárók, továbbá edzők és menedzserek is feltűnnek a tornákon, az idei vb főszervezője például az Arsenalt irányító Arsene Wenger lesz. Ahogy Bebé példája is mutatja, akivel a törökországi Focában 2008-ban még együtt játszottunk, nem véletlenül látnak bennünk fantáziát."

A dél-afrikai torna beharangozója jól visszaadja a hajléktalan vb-k hangulatát

Gond lehet a mezcsere

A húszéves portugál focista árvaházban nevelkedett, majd az utcai tornákon bizonyítva lett igazolt játékos, végül tavaly a Manchester Unitedhez szerződött. Korábbi edzője, Jorge Paixao szerint épp azért különleges a tudása, mert nem az iskolai képzésből, hanem a grundokról érkezett. "Amiatt, hogy az utcán tanulta a játékot, természetes kreativitása van, remekül improvizál" - fogalmazott a portugál szakember.

A válogatottat a kezdetek óta menedzselő Rákos András szerint náluk is több olyan fiatal megfordult már, akiből "bármi lehetett volna", ám komoly gondot okoz, hogy a hajléktalanfoci itthon nem kap semmilyen elismerést. "A felkészülés és vb-szereplés költségkerete kínkeservesen, koldulással jön össze minden évben, főleg az Európán kívüli helyszínekre nehéz eljutnunk. Tavaly annyi pénz összejött, hogy a pályabérletet ki tudtuk fizetni, idén még nem nyertünk pályázatból egy fillért sem, hétről hétre nehézségeink vannak. A legtöbb pénzt az utazás szokta elvinni, de például mezeket is rendre vásárolnunk kell, mert minden tornán megy a mezcsere, csak mi ne engednénk meg a játékosainknak?"

További képekért kattintson a fotóra!

Se Kistelekitől, se Csányitól sem kaptak választ

A hajléktalanválogatottat eddig főleg külföldi magánszemélyek és külföldi pályázatok segítették, illetve az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola is támogatja, miután e két szervezet dolgozói hozták létre a foci mellett más sportolási lehetőséget is biztosító Oltalom Sportegyesületet. "A hazai cégeknél hiába kilincseltünk, de az MLSZ sem állt mellénk, miközben például az argentinoknál a hajléktalan-vb-re indulás előtt a játékosok közös edzőtáborban vannak a nagyválogatottal, nemzeti mezt, karszalagot kapnak, és lepacsiznak az indulás előtt. Az angol válogatottat a Manchester United támogatja, de számtalan hasonló példa van még külföldön" - panaszkodik Rákos.

"Tavaly komoly pénzt nyertünk a FIFA-tól az utcai focira, ennek kötelező eleme volt a helyi szövetséggel való együttműködés. Írtunk is az MLSZ-nek egy levelet, jeleztük, hogy bármiben benne vagyunk, egy meccs, egy aláírt labda, bármi megfelel, nem kaptunk választ. De épp akkor ment el Kisteleki, megpróbáltuk az új elnöknél, Csányinál is, megírtuk, hogy megyünk Rióba, ahova remélhetőleg ők is készülnek majd négy év múlva. Hát elkeveredhetett a posta, mert válasz nem jött azóta se. Az egy dolog, hogy nem látnak benne fantáziát, de megalázó ez a hozzáállás, az egész csapat semmibe vétele, pedig nem vagyunk alávalóbbak, mint bárki más."

Nem kell a FIFA ingyenútja

Bár a legszegényebb országok utazási költségeit a nemzetközi szövetség fedezi, az elnök elutasítja, hogy ilyen segítséget vegyenek igénybe. "Nem kértünk még soha tőlük. Kínos lenne, mert ha a románok, csehek, lengyelek össze tudják szedni a pénzt, nekünk is meg kell tudni tenni, nem egy harmadik világbeli afrikai ország vagyunk."

A vb-re minden évben nyolc játékos utazhat ki, de kétszer senki sem vehet részt a tornán, így mindig új emberek kapnak esélyt. A magyarországi lehetőséget az ország hajléktalanellátóiban plakátokon és hajléktalanújságokban hirdetik. A jelenleg edzésre járók között így lehet ott három debreceni huszonéves fiatal is, aki nemrég vállalta a feltételeket, cserébe átvette őket az Oltalom szálláshelye a debreceni ellátóhelyről. Aki ugyanis komolyan veszi az edzéseket, azokkal szerződést kötnek, amely napi egy étkezést és szállást biztosít.

További képekért kattintson a fotóra!

A lényeg a fegyelem

A tréningeket immár egy éve Hegedűs Nóra, NB I-es női focista vezeti, aki maga is részt vett a 2009-es vb-n játékosként. Szerinte az erőnléti és technikai téren még ilyen körülmények között is jól tudnak fejlődni a játékosok, a döntő tényező azonban mindig a magatartásuk marad.

"Szokott lenni bőven gond ezen a területen, ezzel sokat kell foglalkoznunk, hiszen nem olyan helyekről jönnek, ahol természetes a sportpályán elvárható viselkedés" - magyarázza az OKJ-s edzőképzést végzett fiatal tréner.

A barátságos hangulatú edzésen Rákos Andrástól annak a belső szabálynak az okát is megtudtuk, hogy a játékosoknak tilos a bíróhoz szólni. "Sok meccset láttam azon elmenni, hogy valaki a sporinak magyaráz, ezért nálunk kiemelt szerepet kap a fegyelem. Aki nem tud ehhez alkalmazkodni, az hamar kihullik, és végül a nyolc ember kijelölésénél is ez a döntő szempont."

Sört a győzelem után sem

Rákos szerint emiatt is alakult úgy, hogy 2009-ben négy fekete játékos volt a vb-csapat tagja, ami "sokaknál kiverte a biztosítékot, de azok a fiatalok időben mindig itt voltak, a bíróval nem szövegeltek, az edzői utasítást betartották, és nagyon jól fociztak."

A magyar válogatott eddig többnyire a mezőny utolsó harmadában végzett, de 2007-ben Dániában legjobb eredményeként a 12. helyig kapaszkodott, ehhez fűződik az elnök eddigi legkedvesebb élménye is. "Koppenhágába egy korábbi 36. hellyel érkeztünk, nem volt nevünk, és egy gyenge csapat legyőzése után a házigazda dánok következtek. Teljesen esélytelenül, az ellenünk szurkoló lelátó előtt, nagyon higgadt, szép focival nyertünk. Este a városban olyan ünneplést kaptunk, amely örök emlék marad. Hé magyarok! Ti rúgtátok seggbe a dánokat! Jól csináltátok, gyertek, meghívunk egy sörre! Mi azonban még ekkor is betartottuk a szabályt, hogy a bajnokság ideje alatt nem lehet alkoholt fogyasztani."

Idén Párizsban augusztus 21. és 28. között rendezik a világbajnokságot, amire az edző és az elnök közösen jelöli ki az utazókat. Hegedűs Nóra fejében már ott van a nyolc játékos névsora. Szerinte az idei jelentkezők tudását nézve előbbreléphet a csapat, de neki nem ez a legfontosabb. "Nincsenek nagy elvárásaim, csak az, hogy jól érezzék magukat, és jól játszanak. A lényeg, hogy élmény legyen nekik, és tanulják meg belőle, hogy van más út is. Mert az ember kint végképp rájön, hogy lehet máshogy is csinálni a dolgokat, ezért nagy dolog a vb, főleg, ha barátságok, kapcsolatok köttetnek, az különösen nagy segítség."

További képekért kattintson a fotóra!

"Ez igazán jó foci"

A vb-n 16 év felett bárki részt vehet, a kisebbeknek utcai tornákon lehet bizonyítaniuk. A most formálódó válogatottban legjobb eséllyel Kovács József pályázik a kapusposztra, aki 56 évesen a csapat korelnöke. "Mélyvénás trombózisom volt három fekéllyel, amikor láttam a plakáton ezt a lehetőséget a hajléktalanszállóban. Csak bottal tudtam járni, de a fociszeretetem miatt elmentem megnézni. Tudni kell, hogy az én betegségem egy 24 órás fájdalom, nemigen van rá ellenszer. De aztán eljártam a csapatba, és mintha megszűnt volna a fájdalom, ahogy együtt lehettem velük, és nézhettem a játékot. Befogadtak, szerettek, segítettek, olyan itt, mint egy nagy családban. András sokáig nem engedte meg, hogy beálljak, amíg nem gyógyultam meg rendesen, de most már ott lehetek, és védhetek. A játék összekovácsolja az embereket, amikor elkezdődik az edzés, megszűnik minden, kizárólag a foci van, lehet látni a srácokon, ahogy átszellemülnek, minden energiájuk csak oda összpontosul, és ez rengeteget jelent. Ez igazán jó foci."

Amikor már csak a mozgás segít

"A mozgáson keresztüli rehabilitációs tevékenységnek abszolút van létjogosultsága, sőt ezekben az esetekben pótolhatatlan eszköz" - mondta az [origo] - nak Török Enikő, a hajléktalanokat ellátó Oltalom Kórház gyógytornásza. "Ezeknél az embereknél sokféle módszerrel próbálkoznak, de kevés sikerrel, mert itt már nehéz átemelni a segítséget szellemi, tudati szinten. Megmarad azonban a mozgás mint lehetséges kapcsolat az imént említett szintekhez. Például az, hogy valaki elkapjon egy labdát, vagy passzoljon a pályán, hamarabb teljesülhet, mint hogy váltson velünk pár szót."

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy itt általában lecsúszás utáni állapotról van szó, a mozgás pedig vissza is visz korábbi élményekhez, olyan korszakhoz, amikor még rendben voltak a segítségre szoruló ember dolgai, de leglábbis intenzívebb, őszintébb volt az élmények megélésében. "Amikor a páciens szemében ott a csillogás egy-egy mozgásterápia végén, az már nagy eredmény, ebben a csillogásban sokszor a gyerekkor emlékei tükröződnek."

Török Enikő az első gyógytornász volt az Oltalomnál, a módszer más hajléktalanellátó szervezeteknél sem jellemző, tehát egyáltalán nem megszokott. "Nem könnyű, mert a betegek a passzív ellátáshoz vannak szokva, általában azért jönnek, hogy életben maradhassanak, nem is értik, miért kell nekik megmozdulniuk, körben leülniük, megfogniuk egy labdát. A dolog fizikai alapja egyértelmű, hiszen gyorsul a keringés, a lélegzet mélyül, negatív hatású anyagcsere termékek eltávoznak, és endorfin szabadul fel. A lényeg, hogy a mozgás váljon olyan megszokott örömforrássá, amelyhez rendre vissza lehet térni. Persze a sportegyesülethez képest nálunk egészen más a helyzet, itt annak örülünk, ha valaki a lépcsőn fel tud menni, de a mozgásnak ugyanazok az áldásos hatásai érvényesülnek, mint a pályán."