Vágólapra másolva!
A Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság első fokon két alapítványt is bejegyzett, így a magyar labdarúgás fejlesztéséért létrehozott alap mellett létrejött a Focisegély Alapítvány. A tervek szerint a fegyelmi büntetésekből befolyt összegből évi 12-13 millió forint juthat jótékony célokra, egy négytagú kuratóriumi elnökség dönthet arról, kik azok az egykori futballisták, akik rászorulnak a segítségre. A kezdőlökést Tarsoly Csaba adta meg, aki saját vagyonából adakozott Törőcsik András és Dzurják József javára.

Két alapítványt is bejegyeztetett a Fővárosi Bíróságon a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége, a magyar labdarúgás fejlesztéséért létrehozott alap (Császári Attila, Papp Gábor, Szentmihályi Antal és Nyilasi Tibor irányításával) mellett létrejött a Focisegély Alapítvány, amelynek vezetésébe a huszonhétszeres válogatott, olimpiai bajnok Ihász Kálmán, a nyolcvankétszeres válogatott Garaba Imre, Faragó Richard és dr. Borbély Zoltán került.

Az MLSZ jogi és kommunikációs irodájának vezetője szerint itt volt az ideje, hogy intézményesítsék a labdarúgók megsegítését. "Elsősorban olyan egykori játékosok támogatását célozzuk meg, akik már nem aktívak, de rászorulnak, akár életkörülményeik, akár betegségük miatt" - mondta Borbély az [origo]-nak. "Várjuk a segítséget, hogy megtudjuk, kik kerülhetnek be ebbe a körbe. Ismerünk mi is ilyeneket, olvastunk arról, hogy egykori kiváló játékos ételkihordóként vagy parkolóőrként dolgozott, vagy egy öltözőben lakott, rajtuk kívánunk segíteni. Az alakuló ülésen úgyis meghatározzuk az ügyrendet, akkor eldől sok kérdés."

Információnk szerint az alapítvány a fegyelmi tárgyalásokon kiszabott büntetésekből tartaná fenn magát, ezt Borbély megerősítette, hozzátéve, éves szinten 12-13 millió forintból lehetne gazdálkodni.

"Az alapítvány létrejöttét megelőzően korábban egyszeri rendkívüli támogatást kapott a tavaly balesetet szenvedett Törőcsik András és a leukémiával küzdő Dzurják József" - folytatta Borbély, aki elmondta, az elnökségből Vizi E. Szilveszter és Tarsoly Csaba támogatta az ötletet. "Olyannyira, hogy a 350-350 ezer forintot Tarsoly Csaba saját maga fizetett ki Törőnek és Csöpinek" - tette hozzá a szóvivő.

Tarsoly: Hál' istennek tudtam segíteni

"Nem azért tettem, hogy sajtónyilvánosságot kapjon az ügy, az összeg sem volt óriási" - mondta az [origo] megkeresésére Tarsoly Csaba, aki annak örül leginkább, hogy ezzel a követendő példával valóban kezdőlökést adott az alapítvány létrehozásának. "Az egyik elnökségin merült fel probléma, Nyilasi Tibi vetette fel Dzurják József és Törőcsik András esetét, örülök, hogy akkor hál' istennek tudtam segíteni."

Tarsoly szerint nem ad hoc jellegű dolgot szeretnének létrehozni, hanem egy olyan alapítványt, amely állandóan tud segíteni. "Lesz egy kuratórium, amely olyan személyekből áll majd, akik tudni fogják, ki szorul rá valóban erre a segítségre. Meg kell becsülni értékeinket, azokat az egykori játékosokat, akik még élnek. Ha betegek, akkor segítsük a gyógyulásukat, ha nincs megfelelő egzisztenciájuk, akkor segítsük őket, hogy emberhez méltó életet élhessenek."

Fegyelmi büntetésekből jótékonysági támogatás

A Fővárosi Bíróság kedden első fokon bejegyezte a két alapítványt, de ez még nem emelkedett jogerőre. "A Magyar Labdarúgó Szövetség keddi elnökségi ülésén döntöttünk, hogy a fegyelmi büntetésekből befolyó pénzt jótékonysági célokra lehet fordítani" - mondta Borbély.

Kérdésünkre, mi lesz akkor, ha a magyar szurkolók, vezetők és játékosok megjavulnak, és éves szinten alig kell büntetést fizetni, Borbély elmondta, a MLSZ mint alapító akkor is az alapítvány rendelkezésére bocsátja az összeget.

"Ha nem lesznek rendbontások, ha nem kell büntetést fizetni, akkor legalább egy másik cél is teljesül, bárcsak így lenne. De hangsúlyozom, a szándék nem ettől függ, nem az a cél, hogy minél nagyobb büntetéseket szabjunk ki."

Horvátország: Mesic elnök sem tudott segíteni a VVK-hősöknek

A horvát Jutarnji List februárban arról írt, hogy a Dinamo Zagreb 1967-ben Vásárvárosok Kupáját nyert generációja komoly anyagi problémákkal küzd. Néhány évvel ezelőtt a csapat a zágrábi Spilja étteremben vacsorát szervezett az akkor még regnáló horvát elnök, Stipe Mesic tiszteletére. Az egykori csillagok meg voltak győződve arról, hogy az elnök befolyása garanciát jelent arra, hogy a horvát állam, esetleg Zágráb városa tagjainak nyugdíjat biztosít a szegénységben élő egykori VVK-győztes csapat tagjainak.

Mesic megígérte, hogy segít az ügy rendezésében, ám a mandátuma leteltével nyugdíjba vonult, az ügy tapodtat sem haladt előre, ahogy a lap fogalmazott, "a zágrábi aranyifjak továbbra is vesztésre állnak az általuk csak nagy csalóként emlegetett, az élettel vívott mérkőzésen."

A Dinamo Zagreb 1967-es VVK-győztes kerete: Slaven Zambata, Zlatko Skoric, Branko Gracanin, Filip Blaskovic, Rudolf Belin, Denijal Piric, Krasnodar Rora, Marijan Cercek, Marijan Brncic, Mladen Ramljak, Josip Gucmirtl, Stjepan Lamza.
Edző: Branko Zebec és Ivica Horvat.


A cikk megemlítette az 1982-es bajnokcsapat egyik csillagát, Ismet Hadzicot, aki aktív pályafutása után csavargóként tengette életét, de megmenekült az éhezéstől, eleinte zöldséget árult Zágráb egyik piacán, manapság edzősködik.

A lap szerint csak a legújabb generáció tagjai kerestek eleget a kényelmes élethez, csak Zvonimir Bobanék óta lehet kijelenteni, a futballból meg lehet élni akár az aktív pályafutás befejezése után is.

Németország: Nagy gázzal a fal felé

A német labdarúgókat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke, Ulf Baranowsky adatai szerint Németországban minden negyedik labdarúgó a pályafutása végén csődbe jut vagy adósságokba keveredik.

"Nagy gázzal mennek a fal felé, csak éppen elfelejtenek fékezni" - mondta Baranowsky, hozzátéve, a szervezet tagjainak azt ajánlják, hogy ne vegyenek drága autókat, hanem az iskoláztatásukba, a továbbtanulásukba fektessék a megkeresett pénzt.

Példaként két egykori kiválóságot hozott fel: a 42 éves Günter Breitzke 1988 és 1992 között szerepelt a Borussia Dortmundban, 1999-ben zártla le aktív pályafutását, de miután nem fejezte be az iskolát, azóta is munkanélküliként, a szüleivel él egy régi óvoda épületében.

Az egykori válogatott kapus, Eike Immel is csődbe jutott, három éve azért jelentkezett az RTL dzsungelshow-jába, hogy pénzt keressen csípőprotézisére.

Baranowsky úgy véli, hogy csak azok a labdarúgók tudnak a labdarúgásból életük végéig megélni, akik a válogatottban és olyan klubban játszanak, amely az európai kupaporondon is jelen van.

"A regionális ligákban, negyedik osztálytól lefelé, a játékosok 400 eurót keresnek havonta, de csak akkor, ha állandóan a klub rendelkezésére állnak. Ez a helyzet ilyen formában tarthatatlan" - mondta a szervezet elnöke, aki korábban élesen bírálta Felix Magathot, a Schalke akkori edzőjét, aki rábeszélte a 17 éves Julian Draxlert, hagyja ott az iskolát, helyette írja alá profi szerződését.

Baranowsky szerint ez felelőtlen hozzáállás, ugyanis a profi labdarúgó-pályafutás sokkal rövidebb ideig tart, mint a futballon kívüli élet.