Vágólapra másolva!
A labdarúgásban az edzésmódszerek elsősorban a fizikális felkészítésre irányulnak, de egy, a belga szövetség támogatását is élvező szakember szerint az agyat is tréningezni kell annak érdekében, hogy a focisták  ügyesebbek legyenek a pályán. Játékosai felsőfokon beszélnek Michel Bruyninckx szokatlan módszereiről, van, aki állítja, ezeknek köszönhetően tanult meg mind a két lábával egyformán jól lőni, Vizi E. Szilveszter azonban kételkedik ebben.

Michel Bruyninckx szerint az agy tréningezése a futballban legalább olyan fontos, mint az izmok erősítése. Az UEFA A licenccel rendelkező tréner véleményére a belga szövetségnél is adnak, hiszen lehetőséget biztosítottak a számára, hogy elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósítsa. Bruyninckx keze alatt jelenleg hatvannyolc 12 és 19 év közötti fiatal dolgozik, akiket a belga szövetség választott ki - mindannyian valamelyik belga első- vagy másodosztályú klub labdarúgói. A futballisták (akik között nemcsak fiúk, hanem lányok is vannak) a Brüsszelhez közeli, rendingenhofi középiskolában tanulnak, Bruyninckx munkáját pedig két volt szövetségi kapitány, Roberto Waseige és Paul van Himst is felügyeli.

"Véget kell vetnünk annak a felfogásnak, hogy a futball csak a testre tartozik. Az ügyességet akkor tudjuk növelni, ha jobban megértjük a fiatalok fejlődésének mentális oldalát" - állítja Bruyninckx, akinek edzésmódszerei eltérnek az átlagostól. A tréningeken az egyéni munka helyett a csapatjátékot helyezik előtérbe, és az agresszivitás szinte teljesen hiányzik. A focisták például sípcsontvédőt sem viselnek, sőt, van, amikor mezítláb játszanak, annak érdekében, hogy még jobban érezzék a labdát. A foglalkozáson nem a gyakorlatok ismétlődésén van a hangsúly, a feladatok mindig egyre bonyolultabbá válnak, hogy a játékosok koncentrációja is egyre nagyobb legyen. Olyan gyakorlat is akad, amikor a fizikai munka közben matematikai feladatokat kell elvégezni - Bruyninckx szerint ez is elősegíti az agy minél hatékonyabb használatát. "Az agyat folyamatosan új kihívásnak kell kitenni, mert ha túlságosan sokat ismétlődik egy gyakorlat, akkor automatikusan azt gondolja, hogy tudja a választ" - magyarázza a belga szakember.

A módszerek pedig, úgy tűnik, működnek, hiszen a jelenlegi belga válogatottban többen már dolgoztak együtt Bruyninckxel. A Standard Liege középpályása, Steven Defour (akit a Manchester United is kiszemelt), az Utrechtben légióskodó Dries Mertens vagy a Germinal Beerschot játékosa, Faris Haroun egyaránt esküsznek az agytréningre. Haroun azt állítja, mielőtt Bruyninckxhez került volna, abszolút jobblábasnak számított, ma viszont ugyanolyan biztonsággal tudja használni a balt is - sőt, volt, hogy kifejezetten ballábasnak nézték. Mertens is Bruyninckx módszerei hatására lett kétlábas. "Neki köszönhetően sokkal jobban előre tudok gondolkodni a pályán, szinte magam előtt látom a szituációkat" - jelentette ki a középpályás, akit a télen az Ajax Amsterdam szeretett volna leigazolni.

Forrás: AFP/Karim Jaafar

De nem csak Belgiumban tartják nagyon fontosnak a mentális felkészítésnek ezen formáját. A Mainzi Egyetem egyik professzora, Wolfgang Schöllhorn is hasonló elveket vall. A kineziológiával foglalkozó tudós szerint is változtatni kell az edzéseken. "A lényeg, hogy ne állandóan ismétlődő feladatsorokat, mozgásformákat kelljen elvégezni. A játékosoknak kreatívnak kell lenniük, és nem szabad azon gondolkodniuk, hogy mi történik, ha elrontanak valamit. Nekik kell megtalálniuk az optimális megoldást" - állítja Schöllhorn, akinek elméletét a Mainz csapata mellett részben az FC Barcelonánál is alkalmazzák, januárban pedig a Német Labdarúgó Szövetség felkérésére tartott előadást az edzőknek.

A mainzi szakvezető, Thomas Tuchel Schöllhornnal együttműködve dolgozta ki az edzésen elvégzendő feladatok egy részét. Ennek megfelelően a klubnál gyakran előfordul, hogy 20 a 20 ellen játszanak edzőmérkőzést, vagy félpályán csap össze két, 11 főből álló csapat. A sokkal kisebb területen való játék ugyanis Schöllhorn szerint fejleszti az agilitást és a gyorsaságot.

"Mindenképpen van létjogosultsága az efféle felkészítésnek, hiszen hogy valaki hogyan látja át a pályát, az intelligencia kérdése. A kreativitás, a koncentráció, az előregondolkozás, a látóhatáron túli dolgok érzékelése mind agyi funkciók, sőt, az emberi agy működésében nagyon fontos szerepet játszanak" - mondta az [origo]-nak Vizi E. Szilveszter agykutató és MLSZ-elnökségi tag Bruyninckx és társai módszereiről.

Vizi E. szerint a dupla létszámú csapatokkal vagy a fele akkora játékterületen való edzés különösen hasznos, mert rendkívül gyors reakcióképességet eredményezhet, ám ezeket a képességeket már egészen fiatalon ki kell fejleszteni, később már csak kisebb korrekciókra van lehetőség, ezért is nagyon fontos a tehetséges gyerekek mielőbbi kiválasztása, illetve az akadémiák szerepe.

Forrás: MTI/Kovács Sándor

"Bizonyos elemi reflexeket csak nagyon korán lehet elsajátítani, egy felnőtt játékos például már soha nem fog megtanulni jól fejelni, ha addig nem tudott. Az agy szempontjából nagyon fontos, hogy egy-egy mozdulat milyen időpontban válik természetessé, illetve milyen gyorsan lehet előhívni" - tette hozzá az MTA volt elnöke, aki éppen ezért kétkedve fogadta, hogy Bruyninckx játékosai már profi korukban lettek kétlábasok. "Nem lehet huszonéves korban megtanítani valakit labdát kezelni, ez ellentmond minden fiziológiai szabálynak" - mondta.

Vizi E. szerint éppen ezért nincs mit csodálkozni rajta, ha egy játékos már 17-18 éves korában a legjobbak közé emelkedik, mint ahogy nem a meccs előtti felkészülésen múlt az sem, hogy a magyar-holland párharcban sorozatban hányszor voltak képesek egymáshoz passzolni a magyarok, és hányszor a hollandok.