Vágólapra másolva!
A brazil futballisták általában nem szeretnék keményen dolgozni, Ronaldo azonban százkilósan is a legrobbanékonyabb játékosa volt - mondta a Telegraph-nak adott interjújában Carlo Ancelotti, az angol bajnok Chelsea vezetőedzője. Az AC Milannal eltöltött nyolc év alatt néha úgy érezte, a foci már-már túl fontos az olaszok számára, ő azonban szeret néha a pályán szélén is kiengedni egy kicsit. 

- A bajnokság vagy a BL fontosabb a Chelsea számára ebben az idényben?
- Olaszországban mindig a Bajnokok Ligája volt a cél, különösen a Milannál, amely az egyik legsikeresebb klub a legrangosabb európai kupasorozatban, tizenegyszer volt döntős, hétszer nyerni is tudott. Angliában más a helyzet, itt általában a bajnokságra helyezik a hangsúlyt. De számunkra most a Bajnokok Ligája a fontosabb, hiszen az előző idényben a Premier League-et és az FA-kupát is megnyertük.

- Ennek érdekében igyekszik alkalmazni a rotációs szisztémát?
- Igen, ez a célunk, hiszen rengeteg mérkőzésünk van. Ugyanakkor bizonyos játékosok esetében ez nem működik. Az angolok mentalitása fantasztikus, ilyen futballkultúrát még sosem láttam, mindig nagyon keményen dolgoznak. Csapatkapitányként John Terry olyan, mint Paolo Maldini: nem szavakkal, vagy kiabálással igyekszik irányítani, hanem példát mutat. Persze már John is 30 éves, oda kell figyelnünk rá, és neki is saját magára. Kontrollálnunk kell az edzésmunkáját, akárcsak Maldininak, igaz, neki sokkal több problémája volt, főleg a térdével. Terry szerintem legalább olyan sokáig futballozhat, mint Maldini, aki 39 évesen is BL-t nyert.

- Mit kedvel leginkább az angol mentalitásban?
- Azt, hogy a csapategység kedvéért hajlandóak áldozatot hozni. Nehéz olyan tehetséget találni, aki mindig a csapat érdekeit nézi. Maldini ilyen volt, Marco van Basten viszont már nem mindig, csatárként néha inkább saját magának focizott. Zinédine Zidane vagy Kaká viszont maximálisan alárendelte tudását a csapatnak. Kaká egyébként is különleges, hiszen egy brazil játékos, de európai mentalitással. A brazilok általában nem szeretnek keményen dolgozni az edzéseken, nem tudnak koncentrálni. Sok brazil játékos volt a kezem alatt - Ronaldóval például voltak problémáim a Milannál. Nem volt egyszerű megfelelő erőállapotba hozni, ugyanakkor százkilósan is ő volt a leggyorsabb a csapatból tíz méteren.

Forrás: AFP

- Ronaldo volt a legjobb játékos, akivel valaha dolgozott?
- Ezt nem tudom, de az biztos, hogy nem láttam még egy olyan tehetséges futballistát mint ő, mindig képes volt gólt szerezni. Az első Milan-meccsét a Siena ellen játszotta, idegenben. A találkozó előtt azt mondtam neki: "Nem tehetlek be a csapatba, hiszen száz kiló vagy". Azt válaszolta: "Mister, ne izguljon, gólt fogok rúgni". Végül beállítottam, és kétszer is betalált. Ronaldo fantasztikus ember: szerény, nagyon őszinte és rendkívül humoros. Egyszer a Cagliari ellen játszottunk, és a meccs előtt megkérdeztem: "Tudod a Cagliari középhátvédjének a nevét?". Nemmel válaszolt, mire azt mondtam neki: "Nem vagy elég profi. Ismerned kell az ellenfelet, tudnod kell, ki ellen játszol". Mire ő az felelte: "Mister, lehet, hogy nem tudom a nevét annak, aki az ellenfelem lesz, de ő biztosan ismeri az enyémet".

- Kaká miben más, mint Ronaldo?
- Az ő tudása kicsit különbözik a brazil stílustól, nem annyira technikás, de nagyon hatékony, gyors és erős. Mielőtt a Milan leigazolta volna, sosem láttam őt játszani, az első edzésünk után azonban rögtön felhívtam a klub alelnökét, Adriano Gallianit, és azt mondtam neki: "Elképesztően tehetséges játékost szerződtettünk". Kaká nagyon erős egyéniség, úgy is mondhatnám, hogy "európai": keményen dolgozik az edzéseken, mindig maximálisan koncentrál. Ebből a szempontból olyan, mint Gennaro Gattuso, aki igazi vezéregyéniség, és nehezen viseli, ha valamelyik csapattársa nem olyan erős mentálisan, mint ő.

- Olaszországban nagyobb a nyomás az edzőn és a focistákon?
- Igen, olyannyira, hogy néha azt gondoltam, a labdarúgás már-már túl fontos az olaszok számára. Olaszországban a futball most nincs a legjobb helyzetben, a stadionok nem telnek meg, sok az erőszak. Az emberek nem feltétlenül azért mennek ki a meccsekre, hogy 90 percen keresztül élvezzék a játékot, hanem azért, hogy harcoljanak és nyerjenek. Angliában más a hangulat. Tudom, hogy korábban itt is voltak problémák a huligánokkal, de komoly törvényi intézkedéseket hoztak, és azokat rendkívül szigorúan be is tartják. Olaszországban viszont az emberek nem mindig tisztelik a törvényeket.

Forrás: AFP

- A Chelsea játékosai sokszor elmondták, hogy szeretnek önnel dolgozni, mert mindig jó a hangulat a tréningeken.
- Nem lehet mindig koncentrálni, fegyelmezetten viselkedni. Ha a focisták túlságosan idegesek egy meccs előtt, akkor igyekszem megnyugtatni őket. Amúgy is szeretek mókázni.

- Csapata játékán látszik is a felszabadultság, hiszen hét forduló alatt már 23 gólt szereztek.
- A célunk az, hogy jól játszva maradjunk az élen. Az a dolgunk, hogy szórakoztassuk az embereket. A futball nem olyan, mint a politika, én boldog vagyok, ha a csapatom jól játszik. Nem az a célom, hogy a tükörbe nézve elmondhassam: "Én vagyok a legjobb". Sok minden van, amiben javulnom kell, taktikailag például van hová fejlődnöm.

- A kollégái közül kit tart a legjobbnak?
- Fantasztikus, hogy Sir Alex Ferguson már 24 éve irányítja a Manchester Unitedet, Olaszországban elképzelhetetlen, hogy valaki ennyi ideig maradjon egy csapatnál. Én nyolc évig ültem a Milan kispadján, és ennek is csodájára jártak. A Bologna ebben a szezonban már az első forduló előtt edzőt váltott, őrület.

- És mi a helyzet José Mourinhóval?
- Vele volt egy kis problémám az utolsó, Milannál töltött szezonomban. Nem volt jó a kapcsolatunk, gyakran megesett, hogy mondott valamit rólam az újságokban, és én is a lapok hasábjain válaszoltam. Ugyanez volt az előző idényben, amikor a Chelsea edzőjeként találkoztam vele a Bajnokok Ligájában. A meccs előtt aztán személyesen beszéltünk, és azt mondtam: "Zárjuk le a dolgot, ne üzengessünk egymásnak az újságokban". Azóta jó a viszonyunk. A Premier League megnyerését követően még sms-t is küldött nekem, amiben azt állt: "Pezsgő". A bajnoki rajt előtt is üzent nekem, és én is neki. Az írtam: "Sok szerencsét az új kalandhoz".

Forrás: Telegraph
www.global-soccer.eu