A DVSC egyetlen lépésre van attól, hogy fennállása legnagyobb sikerét elérve bejusson a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A debreceniek ezzel alighanem a jelenlegi kiírás legnagyobb meglepetését okoznák, kérdés, hogy mennyire tudná kihasználni a klub a diadallal járó anyagi lehetőségeket. A korábbi példák alapján ez ugyanis egyáltalán nem egyszerű feladat.
A Bajnokok Ligája történetének kezdetén még valóban csak bajnokcsapatok indulhattak a sorozatban, a csoportkörben mindössze nyolc klub szerepelt. Később bővült a mezőny, az UEFA a rangosabb bajnokságokból egyre több csapatnak adott indulási jogot, aminek köszönhetően a spanyol, az angol és az olasz ligából jelenleg akár négy együttes is ott lehet a csoportkörben. Az elmúlt években ritkaságnak számított, ha egy-két kevésbé ismert klub is eljutott eddig a szakaszig, és ezek a meglepetéscsapatok általában nem tudtak építeni a BL-ben elért morális és anyagi sikerre.
A legismertebb példa a magyar szurkolók számára a Ferencváros, amely az 1995/96-os kiírásban a sokkal esélyesebbnek tartott Anderlechtet búcsúztatta a selejtezőben, majd a csoportkörben sem szerepelt rosszul. A Grasshoppers elleni idegenbeli győzelem alighanem minden magyar futballdrukker számára örökre emlékezetes marad, de a Fradi hazai pályán a Real Madridtól is pontot rabolt. Akkor sokan azt gondolták, hogy az UEFA-tól kapott pénzösszeggel az FTC hosszú időre megalapozhatja dominanciáját a magyar bajnokságban, ebből azonban semmi sem valósult meg. Noha könyveket írtak arról, hogy mi is történt ezt követően, és a vélemények ma is megoszlanak, a lényeg csupán annyi: tíz évvel a BL-szereplés után a klubot kizárták az élvonalból, a komoly anyagi problémákkal küzdő csapat három szezonon keresztül a másodosztályban szerepelt.
Hasonló utat járt be Szlovákia első BL-szereplője is. Az 1. FC Kosice az 1997/98-as idényben verekedte be magát a csoportkörbe, a Fradival való párhuzamot erősíti a volt ferencvárosi Telek András szerződtetése is. A kassaiak mindegyik találkozójukat elveszítették a Bajnokok Ligájában, de így is olyan összeghez jutottak, amely elméletileg évekre biztosíthatta volna a gárda működését. Ehelyett az egyesület lassan eladósodott, majd miután a tulajdonos, Alexander Rezes nem tudta eladni a klubot, az 1. FC Kosice 2003-ban kiesett az élvonalból, majd egy évvel később a másodosztályból is. Hogy a csapat mégis életben maradt, az annak volt köszönhető, hogy fuzionált a Steel Trans Licartovce nevű klubbal: először ezen a néven is szerepelt, de 2005-től kezdve már MFK Kosiceként játszik, és ismét ott van a legjobbak között.
A másik szlovák meglepetéscsapat, az Artmedia Petrzalka nem került ugyan ilyen helyzetbe, de szintén nem használta ki, hogy ott volt a BL csoportkörében. Az Artmedia 2005-ben okozott óriási szenzációt azzal, hogy a selejtező első fordulójából indulva beverekedte magát a Bajnokok Ligájába - mégpedig úgy, hogy hazai pályán 5-0-ra verte meg a Celticet.
Forrás: AFP
A skót drukkerek nem hittek a szemüknek Pozsonyban
Az Artmedia a csoportkörben is megállta a helyét, idegenben legyőzte például a Portót, és ha az utolsó fordulóban otthon is nyer a portugálok ellen, akkor második lehetett volna: a meccs azonban 0-0-val ért véget, bár a pozsonyiak joggal reklamálhattak egy elmaradt tizenegyest. A harmadik hely így is UEFA-kupát ért, de ott már nem lehetett sikeres a csapat, hiszen 2005 januárjában Borbély Balázst, Jan Kozákot, Blazej Vascákot és Jan Duricát is eladta. Utóbbi a sikeredzővel, Vladimír Weisszel együtt igazolt az orosz Szaturnhoz. Mint látható, az Artmedia az építkezés helyett a gyors kasszírozást választotta, de legalább hazájában élcsapat maradt, és tavaly ismét bajnokságot nyert - mégpedig megint Weisszel a kispadon.
Az 1999/2000-es idényben a szlovén NK Maribor okozta a BL selejtezőinek legnagyobb szenzációját: a csapat a francia Olympique Lyont kiütve verekedte be magát a csoportkörbe, ahol négy pontot szerzett. Az egyesület az idő tájt egyeduralkodónak számított hazájában, sorozatban hét bajnoki címet szerzett, és rendre megvásárolta a szlovén bajnokság legjobbjait, hogy aztán kiárusítsa őket, amiben a BL-szereplés segített. Ez a játékospolitika azonban idővel visszaütött, és amikor 2004-ben csak harmadik lett az együttes a bajnokságban, anyagi problémák jelentkeztek. A Maribor is közel került a megszűnéshez, volt olyan időszak, amikor az egyesület adóssága elérte a négymillió eurót. A klub szerencséjére azonban az egykori sztárjai kisegítették: 2008-ban Zlatko Zahovic lett a sportigazgató, a vezetőedzői posztra pedig Darko Milanic került, és a csapat tavaly hat év után megint bajnok lett.
A BL-szereplésre tehát Szlovéniában sem sikerült építeni, de nem csak Kelet-Európában lehet negatív példákat találni: hasonlóan járt a svéd Helsingborgs is, amely 2000-ben a szuperfavorit Internazionalét verte ki a selejtezőben. A helsingborgiak ugyan jobb anyagi helyzetben voltak, mint kelet-európai elődjeik, de az Interhez képest a költségvetésük elenyésző volt - ezért volt elképesztő meglepetés a továbbjutásuk. A csoportkörben a csapat egy győzelmet és két döntetlent ért el, de a megkeresett pénzből nem tudott megfelelően erősíteni. A csapat a 2000-es bajnokságban még ezüstérmes lett, de ezt követően rendre a középmezőnyben végzett, sőt, volt, amikor a kiesés ellen küzdött, 2002 és 2007 között pedig egyszer sem jutott be a nemzetközi kupasorozatokba. A változást Henrik Larsson hazatérése hozta meg, a veterán csatárral az együttes megint élcsapatnak számít hazájában. A Helsinborgs BL-szereplése óta egyetlen svéd gárda sem volt ott a csoportkörben.
Forrás: AFP
A svájci klubok BL-szereplése nem számít unikumnak, ám a 2005/06-os idényben mégis svájci volt a másik meglepetéscsapat a már korábban említett Artmedia mellett). Ez persze nem meglepő, a Thun ugyanis pár évvel korábban még hazájában sem volt különösebben ismert. A Bajnokok Ligája selejtezőjében teljesen esélytelennek tartották a csapatot, már csak azért is, mert komoly erősítésekre nem volt lehetősége. 2005 nyarán csupa olyan focista érkezett, akiért nem kellett fizetni, és a nevük teljesen ismeretlen volt Európában, a Dinamo Kijevet, majd a Malmőt azonban velük is sikerült búcsúztatni. Így a svájciak a legjobb 32 között találták magukat, miközben költségvetésük a kétmillió eurót sem érte el - sokak szerint a Thun volt minden idők "legkisebb" csapata a BL-ben. Az együttes harmadik lett a csoportjában, így tavasszal az UEFA-kupában folytathatta, de már két legjobbja, José Goncalves és Mauro Lustrinelli nélkül. A Thun az UEFA-kupában a Hamburg ellen búcsúzott, a bajnokságban pedig csak ötödik lett. Két évvel később pedig kiesett az élvonalból, igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy egy botrányos ügy miatt - a keret 12 tagját azzal vádolták, hogy egy kiskorúval létesítettek szexuális kapcsolatot - majdnem az összes focistával szerződést bontottak a bajnokság közben. A gárda jelenleg is a svájci másodosztályban vitézkedik.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a BL legutóbbi meglepetéscsapata, a BATE Boriszov miként sáfárkodik majd a megkeresett pénzösszeggel, de a jelek nem bíztatóak. A fehérorosz bajnok tavaly okozott szenzációt azzal, hogy kiverte többek között az Anderlechtet, és bejutott a csoportkörbe, ahol a Real Madriddal, a Juventusszal és a Zenit Szentpétervárral kellett mérkőznie. A BATE három pontot szerzett, de nem mondhatni, hogy azóta szórná a pénzt az erősítésekre, igaz, a csapat legjobbjai egyelőre nem is igazoltak külföldre. Hazai porondon a boriszoviak alighanem még sokáig egyeduralkodóak maradnak (jelenleg kilenc ponttal vezetik a bajnokságot), ám a mostani szezonban a nemzetközi színtéren eddig nem remekeltek: a BL selejtezőjében a lett Ventspils búcsúztatta őket, és könnyen lehet, hogy az Európa Liga csoportköréről is lecsúsznak - az első meccset ugyanis otthon veszítették el 1-0-ra a Litex Lovecs ellen.
