Az átigazolási piacot is utoléri az internet

A nemzetközi labdarúgásban a klubcserék nagy része a szurkolók számára még mindig valamiféle titkos machinációnak tűnik, amelynek során tisztázatlan szerepű  menedzserek és ügynökök üzletelnek a klubvezetőkkel. A FIFA-nál is úgy érzik, hogy a helyzeten javítani kell, éppen ezért egy internetes rendszer bevezetését tervezi a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség.

Amennyiben egy játékos élő szerződéssel rendelkezik, akkor az őt leigazolni szándékozó egyesületnek elsőként mindenképpen a klubjával kell felvennie a kapcsolatot, a labdarúgó csapata tudta nélkül csak akkor tárgyalhat egy másik klubbal, ha szerződésből kevesebb mint fél év van hátra.

Mindezek alapján a ügynökök szerepe elméletileg elég korlátozott, ráadásul hivatalosan a klubok csak olyan menedzserrel üzletelhetnek, aki rendelkezik a megfelelő, FIFA által kiadott ügynöki licenccel. A valóság azonban egy kicsit más: gyakran előfordul , hogy egy játékosügynök a saját kapcsolatait kihasználva ajánlja be játékosát egy klubnak, ilyenkor pedig leeshet neki az átigazolási összeg egy bizonyos százaléka - még ha ez nem teljesen szabályos is.

A FIFA szerint száz átigazolásból hetven szabálytalan

Állítólag az ilyen kenőpénzek és összefonódások általánosnak számítanak a nemzetközi futballban, és csak ritkán fordul elő, hogy emiatt valaki komolyabb büntetést kapjon. Legutóbb Angliában indult eljárás hasonló ügyben azok után, hogy a BBC közéleti magazinja, a Panorama egyik adásában foglalkozott a témával, és oknyomozó riportja során néhány edző, illetve menedzser is gyanúba keveredett. A vizsgálatot vezető Lord Stevens 2007 júniusában nyújtotta be a nyomozás eredményét, összesen 17 átigazolásnál felfedezve szabálysértéseket.

A riportban az állt: "nincsen bizonyíték arra, hogy bármelyik klub alkalmazottja, vagy valamelyik játékos illegálisan kapott volna pénzt", ugyanakkor Lord Stevens úgy vélte, hogy a vizsgálat eredménye aggodalomra ad okot. A gyanús transzferek között volt Didier Drogbáé, Petr Ceché és Michael Essiené - mindhárman az önmagát csak "szuperügynöknek" nevező izraeli menedzser, Pini Zahavi segítségével szerződtek a Chelsea-hez, de gyanúba keveredett az akkor a Portsmouth-t irányító Harry Redknapp, illetve a Bolton Wanderers akkori mestere, Sam Allardyce is. Utóbbinak a fia, Craig ma is játékosügynökként tevékenykedik.

A kérdéssel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség is foglalkozik, amely szeretné még szorosabbá tenni az átigazolások feletti ellenőrzését. A FIFA-nál hamar belátták, hogy a jelenlegi nem rendszer nem tökéletes, az újraszabályozás ötlete még a 2005-ös, marrakesi kongresszuson merült fel először. A FIFA jogi igazgatója, Marco Villiger állítása szerint a nemzetközi átigazolásoknak csak mintegy 30 százaléka zajlik a szabályoknak megfelelően. Éppen ezért a szervezet még 2008 januárjában megkezdte egy Transfer Matching System nevű, internetes technológián alapuló rendszer tesztelését.

A jelek szerint sikerrel járt, Villiger ugyanis a múlt hónapban bejelentette, hogy a TMS-ként rövidített rendszert 2010 októberéig kötelezővé akarják tenni az összes tagszövetség részére.

Egyelőre megy a faxolgatás

A jelenlegi szabályok szerint ha egy futballista klubot vált, úgy a vevő egyesület nemzeti szövetségének faxot kell küldenie az eladó egyesület nemzeti szövetségéhez, amelyben megadja a játékos nevét, születési dátumát, az eladó egyesület nevét, és egyben kikéri a focista nemzetközi játékengedélyét. Amikor ez megérkezik, az egészet tovább kell faxolni a FIFA-nak, hogy ott is regisztrálhassák ezt. Mindez nem kis papírmunkával jár, és gyakran olvasni arról, hogy egy-egy futballista azért nem léphet pályára átigazolását követően, mert még nem érkezett meg a játékengedélye a FIFA-tól.

A TMS esetében viszont mindez csak pár gombnyomásból állna, hiszen a rendszer az interneten keresztül azonnal elküldené a szükséges adatokat az érintett feleknek. A kluboknak ráadásul azt is jelezniük kellene a FIFA felé, hogy a transzfer során kapcsolatba léptek-e játékosügynökkel, illetve mekkora összeg cserélt gazdát - így gyorsan kiderülne, hogy minden a szabályoknak megfelelően működött-e.

A FIFA-nál úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel átláthatóbbá és világosabbá tehetik a nemzetközi átigazolásokat, amennyiben pedig valami gyanús dolgot, vagy szabálytalanságot észlelnek, azt rögtön jelzik a helyi hatóságoknak. Jelenleg már száznál több nemzeti szövetség, illetve ezernél is több egyesület kapcsolódott be a rendszerbe, és a FIFA 2010 októberéig adott határidőt arra, hogy mindenki csatlakozzon.

www.global-soccer.eu