Moszkvai gólvágó Arsavin árnyékában

Az Európa-bajnokság egyik legkellemesebb meglepetésének számító orosz válogatottból a közvélemény elsősorban Andrej Arsavinra figyelt fel, de nem a Zenit Szankt-Petyerszburg középpályása volt az egyetlen focista, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott a kontinensviadalon. A csatár Roman Pavljucsenko például három találatával második lett a torna góllövőlistáján - pedig kevéssel a viadal előtt még az sem volt biztos, hogy rendszeresen pályára fog lépni.

Az orosz válogatott gólvágója 1981. december 15-én született az egykori Szovjetunió déli részén, a Krasznodari Kerületben, Mosztovszkoj városában. A település a Laba folyó partján található, a nevét pedig a közeli hídról kapta (oroszul moszt), de a kis Roman itt nem sok időt töltött, hiszen a család nem sokkal később a doni kozákok egykori híres településébe, Sztarocserkeszkajába költözött.

Pavljucsenko ott kezdett el futballozni, igaz, ez nem volt valami komoly, jobbára kimerült abban, hogy az utcán kergette a labdát a többi hasonló korú sráccal. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy egy jó szemű tehetségkutató felfigyeljen rá, és elhívja őt a sztavropoli sportinternátusba.

A szintén Dél-Oroszországban található település (amely rövid ideig a Vorosilovszk nevet is viselte) elsősorban arról nevezetes, hogy Mihail Gorbacsov ott kezdte politikai pályafutását, ami pedig a futballt illeti, a város első számú egyesülete, a Dinamo Sztavropol az 1990-es évek elején még az orosz élvonalban szerepelt, de később kiesett a második vonalba.

Amikor a gárda 1998-ban megint lemaradt a feljutásról, akkor a vezetőség a fiatalítás mellett döntött, és ennek köszönhetően a csapat keretét a helyi sportkollégiumból töltötték fel - az akkor 17 esztendős Pavljucsenko így került a klubhoz.

Sőt, a fiatal támadó szinte azonnal a kezdő tizenegyben találta magát, és a hetedik fordulóban meg is szerezte első gólját a profik között: a Lokomotiv Szankt-Petyerszburg ellen volt eredményes.