Nem csak a drága légiósok hajtják a ManCityt

A Manchester City nyári tulajdonosváltása, illetve az utána történt költekezés már sejtetni engedte, hogy az egyesülettel komolyan számolni kell a nemzetközi kupaszereplést érő helyekért várható küzdelemben, és az együttes Sven-Göran Erikssonnal a kispadon valóban ott van a közvetlen élmezőny mögött a Premier League-ben. A klub a nyáron elköltött 53 millió euró után januárban további 17 millióért erősített, de az igazi szenzációt az okozta, hogy a csapat idegenben is nyerni tudott a városi derbin a Manchester United ellen.

A klubnak a 2002-es feljutás óta a 2004-2005-ös pontvadászatban elért nyolcadik pozíció volt a legjobb helyezése, a legutóbbi idényben pedig csak 14. lett, és egész nyáron az volt a legnagyobb kérdés az együttes háza táján, hogy megvalósul-e a tervezett tulajdonosváltás.

Nos, a válasz igen lett, és a Manchester City a volt thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Shinawatra kezébe került, aki nem sajnálta a pénzt a csapat megerősítésére: elsőként szerződtette a kifejezetten drágának számító sztáredzőt, Sven-Göran Erikssont, majd összesen 57 millió euróért vett új focistákat. Olyan, nemzetközileg is elismert labdarúgók érzetek az együtteshez, mint a horvát válogatott Vedran Corluka, a bolgár Martin Petrov és Valerij Bozsinov, a brazil Geovanni és Elano, vagy az olasz Rolando Bianchi.

A labdarúgás történetében persze már sokszor bebizonyosodott, hogy a drágán összevásárolt keret nem feltétlenül hozza magával a sikereket, de jelen esetben a manchesteri gárda a pályán is bizonyította, hogy értékes csapat.

Ugyan az első három játéknapon egyaránt öt új szerzemény is ott volt a kezdő tizenegyben, vagyis nem mondhatjuk, hogy összeszokott csapat lépett volna a pályára, a City mégis 100 százalékos teljesítménnyel, kapott gól nélkül hozta le ezt a három meccset - pedig az ellenfelek között volt a városi rivális Manchester United is!

Ezt a három győzelmet ugyan két vereség követte, de a folytatás megint csak remekül sikerült, és tíz fordulót követően a gárda a harmadik helyen állt a tabellán. A Chelsea FC elleni kínos, 6-0-s vereség aztán kicsit visszavetette a gárdát, amelyben azért az új szerzemények közül nem mindenki tudott megkapaszkodni.

A legdrágább vétel, Bianchi például kikopott a kezdők közül - ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az első játéknapon szerzett gólja után képtelen volt betalálni (azóta már meg is váltak tőle, kölcsönbe a Lazióhoz került). Egy másik támadó, Bozsinov pedig a harmadik fordulóban súlyos sérülést, térdszalag-szakadást szenvedett, vagyis Eriksson vele sem számolhatott. Az új csatárok tehát nem nagyon váltak be, a védők viszont annál inkább, hiszen mind Corluka, mind Garrido kiváló teljesítményt nyújtott.

Drága légiós, aki megérte a pénzét: a bolgár válogatott Martin Petrov

Érdekesen alakult a kapusposzt: az első fordulókban az egykori világklasszis portás, Peter Schmeichel fia, Kasper védett, nem is rosszul, de a hetedik játéknapot követően Eriksson kitette a csapatból, és inkább a saját nevelésű, még fiatalabb Joe Hartnak szavazott bizalmat.

Hartot aztán pár mérkőzés erejéig a svéd válogatott Andreas Isaksson váltotta - de jelenleg ismét Hart számít az első számú portásnak, miközben Schmeichelt kölcsön is adták a Cardiff Citynek.

A klub az új esztendőt még a negyedik helyen kezdte, de a január nem sikerült valami jól a csapat számára. A City egyrészt kiesett az FA-kupából a másodosztályú Sheffield United ellen, a bajnokságban pedig négy mérkőzés alatt mindössze két pontot kapart össze. A Manchester United elleni, idegenbeli derbire tehát nem a legjobb előjelekkel készült a gárda, főleg, hogy a téli igazolások közül Benjamin Mwaruwari ügye a vártnál bonyolultabb lett.

Aki idáig nem szogálta meg a tízes mezre feljogosító bizalmat: Rolando Bianchi

A zimbabwei támadót a Portsmouth FC-től szerették volna megvenni, de a Pompey csak akkor lett volna hajlandó megválni tőle, ha meg tudja szerezni a Tottenham Hotspurtől Jermaine Defoe-t. Ezt nem sokkal a határidő előtt sikerült is abszolválni, és egyben a Mwaruwari-transzfer papírjait is elküldték a liga illetékeseinek - manchesteri részről azonban volt egy bökkenő, mivel a focista nem esett át az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálaton. A pletykák szerint Benjamin elaludt, ezért nem érkezett meg időben a manchesteriekhez a kivizsgálásra...

A két klub szerencséjére a liga rugalmasan kezelte az ügyletet, és így az az egyedülálló eset történt, hogy Mwaruwari hivatalosan csak négy nappal az átigazolási időszak lezárta után lett a City focistája.

Éppen időben ahhoz, február 10-én pályára léphessen a MU ellen, és ha már ott volt, akkor be is vette a Vörös Ördögök hálóját, a csapat pedig ismét legyőzte a városi riválist. A találkozón egyébként egy másik új szerzemény, az FC Baseltől hétmillió euróért megvett ecuadori Felipe Caicedo is pályára lépett, a harmadik januári igazolás, az ötmillió eurós Nery Castillo pedig sérülés miatt nem játszhatott.

Micah Richards lassacskán az angol válogatottban is alapember lesz

De ne gondoljuk, hogy a Manchester City csak a drágán vett focistáknak köszönhetően van versenyben az UEFA-kupás szereplésért: a gárdában rendszeresen játszanak saját nevelésű focisták is. A középpályás Michael Johnson decemberi sérüléséig alapember volt, nem véletlenül hosszabbították meg szerződését négy évvel, és a szintén tősgyökeres "citizen", az immár nagyválogatottnak számító Micah Richards pedig szintén új kontraktust írt alá, amely 2013-ig köti a klubhoz. Bár sokak szerint nagy összegben nem érdemes arra fogadni, hogy ezt ki is fogja tölteni...

www.infosport-focivilag.hu