Vágólapra másolva!
Alig egy hónapja, közvetlenül a francia bajnokság előtt még úgy tűnt, hogy az Olympique Lyon a nyári változások ellenére is a Ligue 1 első számú favoritja lesz. A legutóbbi hat kiírás győztese azonban pocsékul rajtolt a pontvadászatban, három meccsből kettőt elveszített, ráadásul sérülés miatt két kulcsembere is kidőlt a sorból. Augusztus végéig ugyan még erősíthet a klub (amit alighanem meg is fog tenni), de a vasárnapi, AS Saint-Etienne elleni derbinek a szokottnál is nagyobb lesz a jelentősége - ha a Zöldek ellen kikapna az OL, akkor meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne.

A lyoni gárda az elmúlt időszakban egyeduralkodóvá vált a francia pontvadászatban, hiszen sorozatban hat bajnokságot nyert meg, ami egyedülállónak számít Franciaorszgban - ráadásul az OL egyre nagyobb fölénnyel végzett az élen. Mindez alapján nem meglepő, hogy a mostani bajnokságban is a Lyon számított az első számú favoritnak, még úgy is, hogy a klubnál a nyáron nagy változások történtek.

A játékoskeret átalakulása nem volt meglepő, hiszen az egyesület transzferpolitikájához hozzátartozik, hogy évről évre pénzzé teszi egy-két kulcsemberét, ám az edzőcsere ezúttal a szokottnál nagyobb jelentőséggel bírt. A Gerard Houllier-t váltó Alain Perrin ugyanis a csapat taktikáját is átalakította, és az elmúlt években a Lyontól megszokott 4-3-3 helyett a 4-4-2-es felállást forszírozta.

A váltás azonban eleinte zökkenőmentesen zajlott le, hiszen a felkészülési időszakban a csapat sorra aratta a győzelmeket, megnyerte a Koreai Köztársaságban megrendezett Béke-kupát, majd a hagyományos szezonnyitónak számító Szuperkupa-döntőben is győzni tudott a Sochaux ellen.

Forrás: EPA

Juninho Pernambucano felett eljárt az idő?

A bajnokság első fordulójában az AJ Auxerre-t meglehetősen magabiztosan intézte el a gárda, és a 2-0-s győzelem után semmi jel nem mutatott arra, hogy a folytatásban problémák lehetnek: az új szerzemények közül a jobb oldali középpályás Kader Keita (akit klubrekordnak számító összegért, 18 millió euróért vettek meg a Lille OSC-től), illetve az olasz balhátvéd, Fabio Grosso is jól debütált, az együttes pedig félgőzzel is simán gyűjtötte be a három pontot.

Azt már ekkor is tudni lehetett, hogy az első számú kapusnak számító, francia válogatott Grégory Coupet majd fél évig nem áll az együttes rendelkezésére, hiszen a portás az egyik edzésen térdszalag-szakadást szenvedett, de ez még nem tűnt olyan nagy veszteségnek - a szakmai stáb maximálisan megbízott a tartalék hálóőrben, Rémy Vercoutre-ban. A második játéknapon azonban a Toulouse FC ellen a csapatkapitány Cris is súlyos sérülést szenvedett, neki és a térdszalagja szakadt el, és így is hosszú időre felkerült a maródiak listájára.

A TFC elleni mérkőzést ráadásul balszerencsés módon el is veszítette a Lyon (a hazaiak az utolsó percben szerezték a győztes gólt), arról nem is beszélve, hogy Kim Källströmöt a találkozón kiállították, és két meccsre szóló eltiltást kapott. A harmadik játéknapon az OL nem lépett pályára ellenfele, az RC Lens UEFA-kupa-mérkőzése miatt, de a negyedik fordulóban a Lorient FC otthonában ezer sebből vérezve megint vereséget szenvedett - és erre már a nemzetközi futballközvélemény is felkapta a fejét.

A gyengélkedés okai között mindenképpen említeni kell az új trénert, aki a hírek szerint nem valami népszerű a futballisták között. Perrin ugyanis alaposan felforgatta az évek óta megszokott rutint a csapatnál: a taktika átalakítása még nem lett volna olyan nagy baj, az viszont annál inkább, hogy az edzéseken a legapróbb hibák után megállítja a foglalkozást, hogy elmagyarázza az adott játékosnak, mit is rontott el - elvéve a labdarúgók maradék önbizalmát is.

Az sem aratott osztatlan sikert a focisták között, hogy a meccsnapokon Perrin már reggel fél nyolckor egy könnyed átmozgató tréninget vezényel. A France Football értesülései szerint az öltözőben a labdarúgók egy része csak Monsieur PPH-nak nevezi Perrint - utóbbi a "Passera Pas L'Hiver" rövidítése, ami szabad fordításban annyit tesz: télre távozik...

A váratlan gyenge szezonrajt ugyanakkor rávilágított arra, hogy a Lyon kerete nem is olyan bő, mint az első pillanatban látszott: Perrin mester a Lorient ellen kénytelen volt a védelem tengelyében játszani az alapvetően középpályás Mathieu Bodmert, a baloldalon pedig már a huszadik percben le kellett cserélnie a megsérült Hatem ben Arfát, hogy a balhátvédnek vett Belhadzsot állítsa be a középpályára.

Az is fájdalmasan világossá vált a lyoni fanatikusok számára, hogy a hatalmas közönségkedvencnek számító Juninho Pernambucano (aki a klub mind a hat bajnoki címéből kivette a részét) felett eljárt az idő: a középpályás szabadrúgásai ugyan még mindig életveszélyesek, de már nem képes olyan futómennyiségre, amire régebben, pedig a 4-4-2-es felállásban még többet kellene védekeznie, hiszen rajta kívül csak egy védekező középpályás szerepel a csapatban, ellentétben a korábbi kettővel.

Arról nem is beszélve, hogy hiába kapta meg a csapatkapitányi karszalagot Cris sérülésével, alkatilag nem számít vezéregyéniségnek, márpedig ebben a szorult helyzetben éppen olyan típusú focistára van szükség, aki képes hajtani a társait.

Az egyelőre nagy kérdés, hogy utóbbi szerepkört ki fogja betölteni, de annyi bizonyos, hogy a lyoniak pár új játékos szerződtetésével igyekeztek problémáik egy részét (elsősorban a sérülések okozta gondot) megoldani. Cserekapusnak villámgyorsan szerződtették a veterán Frédéric Roux-t, aki a legutóbbi szezont az AC Ajaccióval a másodosztályban töltötte, előtte pedig éveken keresztül ült a Girondins Bordeaux kispadján Ulrich Ramé mögött - nem jelent tehát problémát a számára, hogy tartaléknak vették, ugyanakkor megvan a kellő rutinja ahhoz, hogy szükség esetén beálljon.

Ami a védelmet illeti, a lyoniak első számú kiszemeltje Gabriel Heinze volt, de a Manchester United argentin védője inkább a Real Madridot választotta, és a Juventus FC francia focistájával, Jean-Alain Boumsonggal sem sikerült megegyezni. Az OL így végül brazil kolóniáját erősítette meg a Benfica védőjével, Cléber Andersonnal, aki egyszeres válogatottnak mondhatja magát (még 2005-ben Guatemala ellen játszott a selecaóban, és gólt is fejelt), és a lisszaboniaknál a 2005-2006-os idényben alapember volt, a legutóbbi pontvadászatban azonban a kispadra szorult. Őt viszonylag olcsón, hárommillió euróért szerződtették, és Aulas a jelenleg a Barcelonában szereplő, egykori lyoni Edmílsonhoz hasonlította.

Az OL augusztus végéig még egy csatárt is akar igazolni (annak ellenére, hogy a brazil Freddel sikerült rendezni a konfliktust, és a válogatott csatár marad a klubnál - igaz, ő jelenleg szintén sérült), de az első számú kiszemeltről, az U20-as válogatott Willian Borgesről már lecsúszott az egyesület - a Corinthians tízese ugyanis a Sahtar Doneckbe szerződött. A lyoniak érdeklődtek még Nicolas Anelka (Bolton Wanderers), Eidur Gudjohsen (FC Barcelona) és Jefferson Farfán (PSV Eindhoven) iránt is, de a jelek szerint egyik focista sem fog a Gerland-stadionban kikötni.