Társoldalunk:

Öt év után jutott fel a legjobbak közé a Nancy

2005.07.21. 7:10

A francia másodosztályból ezúttal egyetlen "kiscsapat" sem jutott fel, az előző évekkel ellentétben ezúttal mind a három osztályt váltó klub olyan egyesület, amely jól ismert a gall élvonal eseményeit követők számára. A Le Mans UC csak egy évet töltött a Ligue 2-ben, az ES Troyes két év után került ismét vissza a legjobbak közé, és a legtöbb időt a másodosztályban éppen a legpatinásabb egyesület, az AS Nancy töltötte el, amely öt év után harcolta ki a feljutást.

Az AS Nancy legutóbb az 1999-2000-es pontvadászatban szerepelt a legjobbak között, és akkor még Bölöni László ült a csapat kispadján, de a romániai szakember a kiesést követően távozott az egyesülettől, és ezt követően a gárda további mélyrepülésbe kezdett. Nemhogy az azonnali visszakerülés maradt el, de volt olyan idény is, amikor majdnem a másodosztályból is kiesett az egyesület. 2003 nyarán aztán az uruguayi Pablo Correa került a kispadra - ő az utolsó élvonalban eltöltött idényben még játékosként szolgálta az egyesületet.

Vezérletével a 2003-2004-es pontvadászatban már a hatodik helyre futott be az együttes, és ezek után a tavaly nyáron rajtolt bajnokságban csak a feljutás lehetett a cél - ennek megfelelően az egyesület előirányzott költségvetése a másodosztályhoz képest viszonylag magas is, 9,2 millió euró volt.

Az egykoron a Ligue 1-ben szerepelt csapatból mindössze négyen maradtak meg hírmondónak: a két kapus, Gennaro Bracigliano és Olivier Sorin, a középhátvéd Cédric Lecluse és a csatár Gaston Curbelo. Az előző szezonhoz képest azonban túlságosan nem változott a keret, és az új szerzemények közül csak a két csatár, Bertrand Fayolle és Elie Kroupi szerepelt tartósan a kezdő tizenegyben.

A klub ezzel együtt alapjában véve a bajnokság kezdetétől fogva ott volt az élmezőnyben (ami a másik három feljutóról nem mondható el): bár az első három mérkőzésen mindössze egy pontot szerzett a csapat, ezt követően gyorsan az élre állt, és a 11. fordulótól kezdve nem is adta át az elsőséget más együttesnek. A Nancynak elsősorban a védelme emelkedett ki a mezőnyből, csak a Le Mans UC kapott kevesebb gólt, így nem meglepő, hogy extra elismerésként bekerült a France Football álomcsapatába a szenegáli középhátvéd, Pape Diakhaté.

A második helyre befutott Le Mans UC a 2003-2004-es pontvadászatban még a Ligue 1-ben szerepelt, így aztán a cél nem is lehetett más, mint mielőbb visszakerülni oda. Ehhez nagy segítség volt, hogy a legjobbak között vitézkedő együttest többé-kevésbé sikerült együtt tartani, a meghatározó játékosok közül csupán a csatár Daniel Cousin (őt az RC Lensnak adták el) és az éppen a Nancyba szerződött Philippe Celdran ment el. Ennek megfelelően viszont az erősítés sem volt valami komoly, elsősorban a korábban kölcsönadott focisták érkeztek vissza, valamint a klub kölcsönvette a Paris Saint-Germain fiatal csatárát, Chiguy Lucaut, és az átigazolási időszak utolsó pillanataiban még a svájci középpályás, Alexander Comisettit is leigazolta.

A bajnoki rajt ezek után katasztrofálisra sikeredett: 17 forduló után mindössze a 14. helyen állt a gárda, és nem sok jel mutatott arra, hogy a feljutás komolyan szóba kerülhet. A csapatnak azonban öt forduló alatt sikerült felverekednie magát a dobogóra (ez is mutatja, hogy milyen nagy volt a küzdelem a Ligue 2-ben), és ezt a pozícióját már tartani is tudta. A hajrá különösen jól sikerült a gárdának, a Le Mans utolsó 12 mérkőzéséből mindössze egyet veszített el, és így hetekkel a zárás előtt biztosította feljutását. Az együttes legjobbja a France Football osztályzatai alapján a középpályás Yohann Hautcoeur volt, de a védelemre sem lehetett panasz, elvégre a gárda mindössze harminc gólt kapott a 38 mérkőzésen.

A bronzérmes ES Troyes-nak sem kellett sok időt eltöltenie a másodosztályban, hiszen a klub 2003-ban esett ki a Ligue 1-ből, de első nekifutásra nem sikerült visszakerülnie, sőt meglehetősen távol végzett a dobogótól, hiszen a 2003-2004-es pontvadászatban csak tizedik lett. Tavaly nyáron így aztán alaposan átalakult a keret: távozott a tréner, Faruk Hadzsibegics, akinek a helyét Jean-Marc Furlán foglalta el, a játékosok közül pedig olyan alapemberek köszöntek el, mint a kapus Stéphane Cassard, a védő Mehdi Meniri (ők mindannyian az élvonalba szerződtek), a csatár Naszim Akrur és Helder Esteves. Persze érkezőkben sem volt hiány, de idő kellett, amíg a csapat összeért.

Októberig megint csak a középmezőnyben vitézkedett az együttes, de akkor egy öt mérkőzésből álló győzelmi sorozatnak köszönhetően a Troyes a második helyen találta magát, és onnantól kezdve már egyszer sem hagyta el a feljutást érő pozíciókat. A csapat elsősorban látványos támadójátékával hívta fel magára a figyelmet: a klub szerezte a legtöbb gólt a Ligue 2-ben, és főleg a francia utánpótlás-válogatott Sébastien Grax tett ki magáért, aki egymaga 16-szor volt eredményes, de a támadó középpályás és egyben csapatkapitány Benjamin Nivet is 12 alkalommal talált be.

A másodosztály bajnokság végeredménye

1. AS Nancy 38 21 8 9 54-33 71
2. Le Mans UC 38 20 8 10 51-30 68
3. ES Troyes 38 20 8 10 61-48 68
4. Dijon 38 14 15 9 44-34 57
5. Chateauroux 38 14 15 9 51-43 57
6. CS Sedan 38 16 9 13 38-38 57
7. EA Guingamp 38 15 11 12 53-43 56
8. Montpellier 38 15 10 13 44-39 55
9. Stade Brest 38 13 16 9 38-34 55
10. FC Lorient 38 14 8 16 47-51 50
11. Grenoble 38 12 12 14 45-50 48
12. FC Gueugnon 38 12 12 14 30-40 48
13. Amiens 38 11 14 13 41-41 47
14. Stade Laval 38 13 8 17 43-51 47
15. Créteil 38 11 13 14 42-38 46
16. Stade Reims 38 10 13 15 34-55 43
17. Le Havre AC 38 11 9 18 28-42 42
18. Clermont Foot 38 8 15 15 34-39 39
19. Angers 38 8 14 16 32-44 38
20. Niort 38 9 8 21 38-55 35


a góllövőlista élmezőnye
24 gólos: Koné (FC Lorient)
21 gólos: Malm (Grenoble, Stade Brest)
16 gólos: Grax (ES Troyes)
14 gólos: Kroupi (AS Nancy)
13 gólos: Fauré (EA Guingamp), Dagano (EA Guingamp), Fanchone (Le Mans UC).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK