Vágólapra másolva!
Lothar Matthäus, a magyar labdarúgó-válogatott még legalább másfél évig hivatalban lévő szövetségi kapitánya, a német válogatottsági rekorder (150) nem arról volt híres, hogy jó véleménnyel van kollégája, a német nemzeti tizenegyet irányító egykori válogatott társ, Jürgen Klinsmann munkájáról. Másképpen: Lothar ott ócsárolta három évvel fiatalabb világbajnok bajtársát, ahol csak tudta, kezdve azzal, hogy micsoda agyrém: Klinsmann az Egyesült Államokban él, miközben a Nationalelf csapatfőnöke. A Bild karácsonyi számában közölt interjú azonban meglepő pálfordulást jelez: Matthäus csupa jót mond arról az emberről, akinek pedig nem is olyan régen még a posztjára pályázott.

Való igaz, sok mindent Klinsmann szemére hányt a magyar kapitány, amerikai lakóhelyén túl azt is, hogy minek foglalkoztat pszicho-trénert. A pszichológusnak ugyanis - Matthäus szerint - magának az edzőnek kell lennie. Ám most Lothar békejobbot nyújt, sőt egyenesen magasztalja kollégáját.

"Bevallom őszintén, nem hittem volna, hogy ilyen sok időt tölt Jürgen Európában, ezen belül is Németországban. Márpedig igenis élő a kapcsolata a Bundesligával, nemcsak Münchenben és Leverkusenben fordul meg, a 'kirakatban', hanem látni őt Wolfsburgban vagy Mainzban, a kevésbé divatos helyeken is. Visszavonom azt a kritikámat, miszerint nem jó, hogy Klinsi az Egyesült Államokban él. Sőt az, hogy nem Németországban lakik, kifejezetten előnyös: nem kell nap mint nap kávéznia a német szövetség, a DFB vezetőivel. Ha lenne Frankfurtban egy irodája, sokat veszítene önállóságából."

A bulvárlap kérdésére, hogy miképpen értékeli Matthäus Klinsmann első kapitányi félévét, a magyar szövetségi kapitány így felelt: "Eddig csak a legjobbakat mondhatom: gratulálok, Jürgen, mindent jól csináltál! Mi több, új szellemet, friss levegőt hoztál a német futballba. De ha már itt tartunk, gratuláció jár a DFB társelnökeinek, Gerhard Mayer-Volfeldernek és Theo Zwanzigernek is, amiért hagyják ilyen szabadon dolgozni Jürgent."

Na de mi van azzal a korábbi Lothar-megjegyzéssel, hogy "Killer-Klinsi"? A magyar kapitány válasza: "Ezzel csak azt akartam mondani, hogy Jürgen mindig a saját útját járja, azaz önfejű. Meglehet, túl erős szót használtam. Azonban ami tény az tény: Jürgen egoista, és ezt bóknak szánom. Ahhoz, hogy valaki áttörést hajtson végre, egoistának kell lennie. Bár én lennék ilyen bizonyos helyzetekben! Jürgen csak megy előre, nem néz vissza és nem törődik a veszteségekkel."

Végül az obligát kérdésre, miszerint milyen most a magyar kapitány viszonya Klinsmann-nal, Matthäus ekképp felelt: "Alapjában különbözik a jellemünk. A lényeg: a pályán kívül voltak problémáink, de a játéktéren közösen éltük meg a legnagyobb sikereket, amelyeket egy labdarúgó csak megélhet."

Ch. Gáll András