Vágólapra másolva!
Azok után, hogy az előző szezonban az Everton FC éppen hogy csak elkerülte a kiesést, a nyáron hatalmi harcoktól volt hangos a Goodison Park - ráadásul az egyesület megvált a legjobbnak tartott játékosától, a tinisztár Wayne Rooneytól -, kevesen gondolták, hogy a szezon legnagyobb kellemes meglepetését éppen a Stolverkosok okozzák majd. Pedig éppen ez a helyzet: a liverpooli együttes ugyanis 18 forduló után a harmadik helyen állt a tabellán.

A 2003-as hetedik pozíció után az előző idény valóságos rémálom volt az Everton hívei számára, hiszen a csapat messze a várakozás alatt szerepelt, és végig a kiesés ellen küzdött. Végül ugyan sikerült megőriznie az élvonalbeli tagságát, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy akadt három még gyengébb csapat az élvonalban: egy évvel korábban ugyanis a megszerzett 39 pont nem lett volna elég a bennmaradáshoz...

Ez persze a legkevésbé sem izgatta a szurkolókat, az viszont már annál inkább, hogy az egyesület vezetősége megosztott volt a hogyan továbbot illetően. A klub részvényeinek többségét tulajdonló Trou Blue Holdings két vezetője, Bill Kenwrigth és Paul Gregg ugyanis különböző álláspontot képviselt: utóbbi egy külső befektetőben látta a megoldást az anyagi problémákra, Kenwright viszont úgy gondolta, saját erőből is orvosolható a helyzet. Végül az ő álláspontja diadalmaskodott, ám menet közben az egyesület ügyvezető igazgatója, Trevor Birch lemondott posztjáról, és továbbra sem dőlt el a legértékesebb futballista, Wayne Rooney sorsa.

Bár a liverpooli klub szerette volna megtartani a csatárt, és a tulajdonosok fejedelmi fizetést kínáltak a támadónak, azonban sejteni lehetett, hogy ha olyan ajánlat érkezik, akkor Rooneyt mégis eladják. Így is történt: a Manchester United 29,6 millió eurót fizetett a focistáért, ráadásul ez az összeg még tovább nőhet, ha Rooney az elkövetkező években jó teljesítményt nyújt a Vörös Ördögöknél.

A fiatal csatár távozása nem is lett volna gond, de elment még a klubtól a kanadai csatár, Tomasz Radzinski, valamint a hátvéd David Unsworth, miközben a keretbe csupán két új labdarúgó érkezett: az Ipswich Town fiatal csatára, Markus Bent, valamint a másodosztályú Millwall FC ausztrál középpályása, Tim Cahill. Ilyen előzmények után a szakértők újabb, kiesés elleni küzdelmet jósoltak a Stolverkosoknak, de a klub hívei is rendkívül elégedettek lettek volna az első tízbe kerüléssel, és a félelmek az első forduló után valósnak is tűntek - a nyitányon ugyanis a gárda a Goodison Parkban kapott ki 4-1-re az Arsenal FC-től.

Ehhez képest jelenleg az Everton a harmadik helyet foglalja el a tabellán, megelőzve például a Manchester Unitedet, és ami talán a legfontosabb a szurkolók számára, a Liverpool FC-t is. 18 forduló alatt a csapat 37 pontot gyűjtött (az előző szezonban összesen 39-et sikerült!), és kiesési gondjai most már biztosan nem lesznek, sőt, ha tartani tudja ezt a formát, akkor az európai kupaszereplés vagy akár a Bajnokok Ligája sem tűnik elérhetetlennek.

A siker titka David Moyes szerint a kemény munkában rejlik, ami azonban az előző szezonra is jellemző volt, így azért más is lehet a háttérben. A szakember elmondása szerint semmit sem változtatott a módszerein, azonban a pletykák szerint Moyes kicsit visszavett agresszív stílusából, és barátságosabb hangnemben kezeli a focistákat - azt pedig maga a menedzser is elismerte, hogy Rooney távozásával sokkal jobb lett a csapatszellem a klubon belül.

Eddig a sérülések is elkerülték a gárdát, aminek köszönhetően a szakvezető szinte hétről hétre ugyanazt a kezdő tizenegyet küldheti pályára; az idény során eddig az Everton vetette be a legkevesebb focistát, szám szerint 18-at, de közülük hárman nem játszottak négy mérkőzésnél többet, James McFadden pedig csak csereként kapott lehetőséget.

A 18 forduló alatt tízszer a Martyn - Hibbert, Stubbs, Weir, Pistone - Carsley, Gravesen, Osman, Cahill, Kilbane - Bent összeállítású tizenegy futott ki a pályára, a legutóbbi hat játéknapon egyáltalán nem változott ez az összetétel. Különösen a védelem érdemel elismerést, hiszen a 11 győzelem közül hét 1-0-s volt!

Kérdés, hogy ez a sikerszéria meddig tart, arról nem is beszélve, hogy meg tudja-e tartani a focistákat az egyesület - ugyanis a nyáron nem kevesebb, mint 11 labdarúgónak jár le a szerződése, a fenti kezdő csapatból csak Hibbertnek, Carsleynek, Cahillnek és Bentnek szól hosszabb időre a kontraktusa, ráadásul Watson, Stubbs, Gravesen és Campbell ugyanahhoz az ügynöki irodához tartozik (ProActive Management), mint Wayne Rooney.

Az elnök, Kenwright szerint azonban hamarosan pénz kerül a kasszába, ugyanis egy Genfben élő angol üzletember, bizonyos Chris Samuelson 29,9 százaléknyi klubrészvényt venne 12,8 millió font értékben. Ez az összeg elég lehet ahhoz, hogy az Everton már januárban tovább erősítse keretét, és megtartsa lejáró szerződésű focistái nagy részét.