Gyenge kezdés után remekel az Atlético Madrid

Úgy tűnik, hogy az első három helyezett a Primera Divisiónban szinte biztosan a Valencia CF, Real Madrid, RC Deportivo trióból kerül ki, ám a szintén Bajnokok Ligájában való indulást érő negyedik pozícióért hatalmas a küzdelem. Jelenleg az az Atlético Madrid áll a legjobban ebben a harcban, amelynél a nyáron szinte a teljes játékoskeret kicserélődött, és az első hat forduló után kevesen gondolták volna, hogy a fővárosiak így összekapják magukat.

Az előző szezonban az Atlético Madrid ugyan újoncként szerepelt a legjobbak között, de a célkitűzés ennek ellenére is az európai kupaszereplés kiharcolása volt, ami azonban a biztató rajt után nem jött össze: a csapat csak 12. lett a pontvadászatban.

Ugyan a korábbi edzőfaló elnök, Jesús Gil y Gil még a szezon közben lemondott posztjáról, de a fő tulajdonos továbbra is ő maradt, és befolyása még mindig rendkívül nagy a klub életére, így nem jelentett meglepetést, hogy váltás történt a kispadon, és Luis Aragonés helyét Gregorio Manzano foglalta el. De nemcsak a szakmai stáb, hanem a keret nagy része is kicserélődött: a rengeteg, kölcsönben lévő focista közül elment Demetrio Albertini, Fabricio Coloccini, José Mari, Luis García és Esteban is, ugyanakkor az Atlético megszerezte az egykori közönségkedvencet, Diego Simeonét, Kizito Musampát, Rodrigo Fabbrit, Matías Lequít és Demisz Nikolaidiszt is - és még mindig csak az átigazolási szezon elején jártunk.

A nagybevásárlás ezzel természetesen nem ért véget: Manzano mindenképpen szerette volna előző klubjától, az RCD Mallorcától magával vinni az argentin játékmestert, Ariel Ibagazát, illetve a jobb oldali középpályást, Álvaro Novót, ám a baleáriak sehogyan sem akarták elengedni őket. Novo végül pár héttel a bajnokság kezdete előtt kötött ki Madridban, míg Ibagaza még a spanyol Szuperkupa döntőjében is a Mallorca színeiben szerepelt, hogy négy nappal később már az Atlético mezét húzza magára - cserébe az Atlético átengedte Gonzalo Colsát, Txomin Nagorét és Jovan Sztankovicsot a mallorcaiaknak. Az utolsó új igazolást végül a Valencia CF uruguayi középpályása, Gonzalo de los Santos jelentette, aki kölcsönbe érkezett a fővárosba.

Manzanónak mindenesetre nem volt könnyű dolga, hiszen majd egy csapatra való új focista érkezett, ráadásul páran még a felkészülési időszakot sem az Atléticóban töltötték, a csapatépítés tehát az első fordulókra maradt. Mindennek meg is lett az eredménye, jobban mondva eredménytelensége: hat mérkőzés alatt a madridiak mindössze egyetlen győzelmet arattak, többi találkozójukat elveszítették, és amikor a hatodik fordulóban az RC Deportivo egy ötöst rúgott nekik, akkor kevesen fogadtak volna arra, hogy Manzano megéri a szezon végét a kispadon, elvégre a csapat kieső helyen állt, márpedig Gil y Gil ezt nem szokta tolerálni.

Az Atlético mindenható ura azonban meglepő módon továbbra is bízott a mesterben, a csapat pedig a vereségsorozat után győzelmi szériába kezdett. A következő öt összecsapáson a maximális pontszámot gyűjtötte be, amivel máris felzárkózott a középmezőny elejéhez, és bár a következő két idegenbeli találkozón nem szerzett pontot a gárda, a legutóbbi hat összecsapásán ismét veretlennek mondhatja magát, és ennek köszönhetően immár a negyedik pozíciót foglalja el a tabellán.

Mostanra már többé-kevésbé az állandó kezdő csapat is kialakult, bár Manzano még mindig rendkívül bő kerettel dolgozik, és néhány poszton hétről hétre váltogatja az embereket. A középpálya bal oldalán például Musampa, Nano és Jorge is többször lehetőséget kapott már, a kapuban pedig sehogyan sem tud dönteni Juanma és Germán Burgos között. Más poszton viszont kényszerűségből volt kénytelen változtatni a mester, de remek taktikai érzékét bizonyítja, hogy ezek a húzások általában bejöttek.

A jobbhátvéd posztján például ketten is kidőltek a sorból: a román Cosmin Contra az AS Roma elleni előkészületi mérkőzésen sérült meg úgy, hogy meg kellett műteni a bokáját, és eddig egyetlen találkozón sem léphetett pályára, míg a csapatkapitány Carlos Aguilera októberben dőlt ki a sorból. Manzano így jobb híján Gaspart rakta ki a védelem jobb oldalára, és a focista olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy most már Aguilera felépülésével is ő a jobbhátvéd, és a csapatkapitány egy sorral feljebb szerepel. A sérüléshullám kényszerítette Manzanót arra is, hogy Diego Simeonét a középhátvéd szerepkörében alkalmazza, ami szintén remek húzásnak bizonyult.

Az Atlético remeklésének fő letéteményese azonban a fiatal csatár, Fernando Torres, aki a kezdeti gyengélkedés után ontja a gólokat. Általában párosával: a szezon során már ötször is duplázni tudott (volt, hogy egymás után háromszor is), és összesen 12 találatnál tart, amivel a második helyet foglalja el a góllövőlistán. Az El Nino, azaz a Kölyök becenévre hallgató támadó ráadásul nem csak az Atlético szurkolóinak körében népszerű: a madridi Marca sportnapilap internetes szavazásán például őt választották meg a szezon legjobb spanyol játékosának, még Raúlt is sikerült megelőznie. Persze a klubnál is tudják, hogy micsoda kinccsel rendelkeznek, és a minap meg is hosszabbították Torres szerződését egészen 2008-ig.