Vágólapra másolva!
Arsene Wenger immár hét éve irányítja az Arsenal együttesét, és a klub nagyon sokat köszönhet a francia mesternek, hiszen vezérletével az Ágyúsok kétszer is végrehajtották a duplázását, vagyis a bajnoki címet és az FA-kupát is megszerezték, az egyesület pedig ott van az európai elitben. Mindez azonban együtt járt azzal, hogy a gárdából szinte elfogytak a saját nevelésű futballisták, akiknek szinte lehetetlen bekerülni az első csapat keretébe.

A klubban már Wenger szerződtetése előtt is futballoztak idegenlégiósok, bár azok főleg Nagy-Britanniából kerültek ki, és az európai labdarúgók csak a francia mester "uralma" alatt kerültek fölénybe az Arsenal keretében. Mindez persze nem csak Wenger személyéhez köthető, hiszen a kilencvenes évek második felétől kezdve a teljes angol labdarúgásra jellemző volt a külföldi focisták beáramlása, de a többi élcsapatnál azért a saját nevelésű fiatalok is rendre lehetőséget kaptak, és be tudtak épülni az együttesbe.

A Manchester United persze kirívó példa a Neville testvérekkel, Scholes-szal, Beckhammel, vagy később Wes Brownnal és John O'Shea-vel (igaz, ő ír), de a Chelsea-bél például Jonh Terry és Jody Morris, a Liverpoolnál Michael Owen, Steve Gerrard vagy James Carragher, a Leedsnél James Woodgate vagy Alan Smith beverekedte magát a kezdő tizenegybe, sőt, többségük válogatott is lett. Az Arsenalnál azonban más volt a helyzet: Wenger irányítása alatt csupán a balhátvéd Ashley Cole volt az egyetlen futballista, aki saját nevelésű labdarúgóként a tartalékcsapatból tartósan fel tudott kerülni a felnőttek közé, és ott meg is állja a helyét, sőt, meghatározó ember lett.

A Premiership állása és mesterlövészei/sport/focivilag/20030208apremiership.htmlPremiership 2002/2003 - menetrend/sport/focivilag/20020815premiership.html

Nem mintha az Arsenal utánpótlás-nevelése olyan rossz lenne: az elmúlt öt-hat évben több hatalmas tehetségnek tartott focista kergette a labdát az Ágyúsoknál, olyan fiatal focisták, akik a korosztályos válogatottakban szerepeltek, ám az első csapatnál minimális lehetőséget kaptak, vagy még annyit sem, és ezért kénytelenek voltak távozni a Highburyből. A legutóbbi példa Matthew Upson volt, aki még 1997 októberében mutatkozott be az Arsenalban, de öt év alatt csupán húsz bajnokin szerepelt. Kölcsönadták többek között a Nottinghamnek, a Crystal Palace-nek és a Readingnek is, hogy januárban végleg eladják a Birmingham Citynek. A védő, aki korábban az U18-as és az U21-es válogatottban szerepelt, játszott három bajnokit új csapatában, majd Eriksson rögtön meghívta a nagyválogatottba az ausztrálok elleni meccsre, ami akkor is figyelemre méltó, ha Upson nem is lépett pályára.

Arsenal FChttp://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=45155

Ha később nem is futott be ilyen nagy pályafutását, de Upsonhoz hasonlóan járt Stephen Hughes, aki 2000 nyarán félmillió fontért távozott az Evertonhoz, és ma a másodosztályú Watford FC futballistája (ő is sokszoros utánpótlás-válogatott volt); Stephen Sidwell, aki 2000-ben és 2001-ben is ifjúsági FA-kupát nyert az Arsenallal, és a másodosztályú Reading januárban vette meg. Tommy Black és Julian Gray, akik 2000 júliusában együtt igazoltak a Crystal Palace-hoz, és manapság mindketten meghatározó emberei a másodosztályú gárdának (Gray éppen vasárnap rúgott gólt az FA-kupában a Leeds Unitednek). Jason Crowe, aki ott volt az 1997-es ifivébén az angol válogatottal, manapság pedig a másodosztályt fölényesen vezető Portsmouth megbecsült játékosa; vagy Paolo Vernazza, aki hiába volt az angol utánpótlás-válogatott alapembere, 2000 decemberében 350 ezer fontért elengedték a Watfordhoz. Az U18-as válogatott David Noble januárban igazolt a West Ham Unitedhez úgy, hogy az Arsenalnál egyetlen meccset sem játszott a legjobbak között.

Könnyen lehet, hogy a fenti sorba a nyáron egy újabb játékos áll be, pedig Jermaine Pennantnál tehetségesebb focista sokak szerint az elmúlt évtizedben nem nagyon szerepelt az Arsenal tartalékjai között. A jobbszélső ugyan nem az Ágyúsok nevelése, de mindössze 16 éves volt, amikor a klub leigazolta a Notts Countytől, és 1999 novemberében minden idők legfiatalabb focistája lett, aki pályára lépett az Arsenal színeiben. Az első csapatban azonban azóta sem kap sok lehetőséget, pedig már 19 évesen is az U21-es válogatottban futballozott, és a Watfordban kölcsönben futballozva brillírozott a másodosztályban. Pennant természetesen elégedetlen azzal, hogy nem tud kitörni a tartaléksorból az Arsenalnál, és a minap kifejtette, hogy amennyiben nem kap lehetőséget a bizonyításra, akkor a nyáron távozik a klubtól. Érdeklődőben nincsen hiány: az Olaszországban a feljutásért harcoló Sampdoria és az Everton is szívesen leigazolná.

(FOCIVILÁG)