Kaluznyval erősít a Leverkusen

Amikor a Bayer Leverkusen a nyáron eladta két legjobbját, Michael Ballackot és Zé Robertót, akkor a vezetőség valószínűleg számolt azzal, hogy a gárda teljesítménye vissza fog esni, ám arra nem gondoltak, hogy a tavaszi szezon kezdetén a kiesés ellen fog küzdeni a csapat. A visszaesés egyik fő oka a klubot sújtó sérüléshullám, amelyet főleg a védelem sínylett meg, nem csoda, hogy a csapatkapitány Jens Nowotny újbóli megsérülését követően az egyesület az átigazolási időszak utolsó napjaiban hátvédek után kutatott.

A Leverkusen az előző idényben mindenkit elkápráztatott remek teljesítményével, és bár végül a gyógyszergyáriaknak semmilyen trófeát nem sikerült megnyerni, az, hogy bejutottak a Bajnokok Ligája fináléjába, és a Bundesligában a második helyen végeztek, hatalmas elismerést kapott.

A sikerek negatív hatása az volt, hogy a klub nem tudta megtartani két kulcsemberét, Michael Ballackot és Zé Robertót, akik egyaránt a Bayern Münchenbe szerződtek, de az értük kapott összegből az egyesület hat új focistát igazolt, többségükben fiatal tehetséges labdarúgókat. Azzal is tisztában voltak, hogy ezeknek a játékosoknak időre van szükségük a beilleszkedésre, éppen ezért a Leverkusennél úgy számoltak, hogy az előző szezon bravúrjait valószínűleg nem tudják megismételni, de mindenképpen a bajnokság élmezőnyébe várták a csapatot.

Ehhez képest a gyógyszergyáriak egyre lejjebb csúsztak a tabellán, és bár a Bajnokok Ligájában bejutottak a legjobb 16 közé, a Bundesligában a 14. helyen zárták az őszi szezont négypontnyira a kiesést jelentő pozícióktól.

A gyengébb szereplésben a fent említett indokok mellett alaposan közrejátszott az is, hogy a Bayer alapemberei szinte egytől egyig ott voltak a világbajnokságon, vagyis októberre már igen csak elfáradtak (Bernd Schneider a 2002-es esztendőben összesen 68 tétmérkőzésen lépett pályára!), a hihetetlen sérüléshullám azonban még nagyobb problémát jelentett.

Különösen, hogy rendre a védők dőltek ki a sorból: a csapatkapitány Jens Nowotny ugye még májusban szenvedett térdszalag-szakadást, és az ősszel hol Juanra, hol pedig Diego Placentére nem számíthatott Toppmöller mester, és Lúcio is többször beinjekciózva vállalta a játákot, hogy decemberre ő is kidőljön a sorból.

Ennél már csak jobb jöhet - gondolhatták a leverkuseniek, és a téli felkészülési időszak valóban optimálisan telt el a klub számára. Az edzőtábor jól sikerült, és ami legfontosabb, Nowotny is teljesen felépült, és az első idei bajnokin, a Cottbus ellen vállalni tudta a játékot.

A sereghajtó ellen kötelező volt a győzelem a Bayer számára, és kevesen fogadtak volna arra, hogy ne a hazaiaké lesz a három pont, ám a kilátástalannak tűnő helyzetben lévő keletnémet együttes éppen a BayArenában támadt fel, és 3-0-s győzelmet aratott. Ennél azonban még súlyosabb volt a Leverkusen számára, hogy Nowotny ismét megsérült, ráadásul nem is akárhogyan: megint elszakadt a térdszalagja, és elképzelhető, hogy a pályafutását is be kell fejeznie.

Mivel Lúcio még jó ideig nem áll a csapat rendelkezésére, a klub számára nem maradt más hátra, mint az átigazolási időszak utolsó napjaiban még egy futballistát szerződtetni. A menedzser Rainer Calmund ugyan kijelentette, hogy nem fognak "pánikigazolást" végrehajtani, vagyis csak olyan játékost igazolnak, aki hosszú távon is segítheti a klubot, a legtöbb forrásból azt lehetett hallani, hogy a gyógyszergyáriak a veterán Fernando Coutót (Lazio), a szintén nem a legfiatalabb Thorsten Finket (Bayern München) és a brazil Edmílsont (Olympique Lyon) környékezték meg, azonban ezektől az egyesületektől elutasító választ kaptak.

Felmerült még a brazil Anderson Polga (Grémio) leigazolása, sőt, egyes brazil források szerint a Cruzeiro védője, a válogatott Cris meg is egyezett a németekkel, és a szezon végéig a Bayerhez kerül, de ezt egyelőre nem erősítették meg.

Egy új focista azonban biztosan érkezett a gárdához, és ez nem más, mint az Energie Cottbus lengyel futballistája, Radoslaw Kaluzny. Érdekesség, hogy ő nem kifejezetten középhátvéd (bár az utóbbi időben liberót játszott a Cottbusban), hanem inkább védekező középpályás, de nagyon sok poszton bevethető, ráadásul erőteljes testfelépítésű, jól fejel, és a párharcokban rendre jól szerepel. Márpedig Toppmöller éppen egy ilyen futballistát keresett. Kaluzny leigazolásában nyilván az is közrejátszott, hogy viszonylag kis összegért, potom másfélmillió euróért megszerezhették - Edmílson vagy Fernando Couto ennek a többszörösébe került volna. A volt cottbusi futballista akár már vasárnap bemutatkozhat új egyesületében, amelynek ellenfele a bajnoki címvédő Borussia Dortmund lesz.